Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 30. szám
TV *; CfcOfc (2) A CsR-ben foglalt rendelkezések nem érintik a 6/1953. (II. 8.) M. T. számú rendelet és az ezt módosító és kiegészítő jogszabályoknak egyéb — nem a családi pótlék összegére vonatkozó — rendelkezéseit, valamint a 8/1953. (VII. 13.) Mű. M. számú rendé1 étnek a jelen rendelettel nem módosított rendelkezéseit. Kisházi Ödön s. k., munkaügyi miniszter. Vegyes rendelkezések Az Effészsésrfígyi M?nisztérnsm 30.493/1959. Eü. M. számú hivatalos közleménye az éjszakai műszak a?r-tt Ir©íés5!Wtt4^íeTi.né vált dolgozó keresőTténtelc^é^éjacft gazolásával kapcsolatos eljárásról. (2Vem teljes szöveg.) Az éjszakai műszak alatt keresőképtelenné vált dolgozók általában röggel jelentkeznek betegállományba vétel céliából a kezelő orvosnál. A körzeti orvos az érvényben levő 130/1955. (Eü. K. 8.) Eü. M. számú utasítás szerint csakis a jelentkezés napjától veheti a dolgozót keresőképtelen állományba. Így előfordul, hogy a dolgozó az előző napra — az éi szakai műszak tartamára — sem táppénzben, s^m munkabérben n^m részesül. A dolgozó ilyen esetben kénytelen — keresőképtelenségének visszamenőleges igazolása céljából— Bt'd?pesten a köznonti főorvosi felülvizsgálathoz, vidéken pedig a rendelőintézet igazgatójához vagy felülvizsgáló főorvosához fordulni. Az egyöntetű eljárás biztosításóra a 13^ 1955. (Eü. K. 8.) Eü. M. számú utasításnak a táopénzes állományba vételről szóló rendelkezéseit — az éjszakai műszakosra vonatkozóan — az alábbiak szerint kell alkalmazni. Budapesten az éjszakai műszakról betegség címén való távolmaradás, illetőleg betegség címén való eltávozás igazolása továbbra is a központi főorvosi felülvizsgálat hatáskörébe t?rtoz;k. Vidéken, ahol éjjeli orvosi ügyeletes szolgálat működik, az éjszakai műszakról betegsége miatt hiányzó vagy onnan fél műszak ledolgozása előtt eltávozott dolgozó éjszakai műszakját a körzeti orvos csak akkor igazolhatja, ha a reggel jelentkező dolgozó igazolást mutat fel arról, hogy őt az éjszakai ügyeletes orvosi szolgálat vagy valamely fekvőbeteg gyógyintézet ügyeletes orvosa megvizsgálta. Az éjszakai műszakot ilyen esetben is csak akkor igazolhatja a körzeti orvos, ha a reggel jelentkező dolgozónál keresőképtelenséget okozó betegséget állapított meg. Azokon a helyeken, ahol éjjeli ügyeletes szolgálat nincs, az éjszakai műszakról betegsége miatt hiányzó vagy onnan fél műszak ledolgozása előtt eltávozott dolgozó éjszakai műszakját a körzeti orvos igazolhatja akkor, ha a reggel jelentkező dolgozónál olyan keresőképtelenséget okozó beteséget állapított meg, amely minden valószínűség szerint már az éjszakai műszak előtt, illetve alatt is keresőképtelenséget okozóan fennállhatott. Egészségügyi Minisztérium. Az Egészségügyi M'nisztirinm 69.900 1C:9. Eü. M. számú • közleménye a kórházi ápolási költet megfizetése alól szociális indokok alapján történő PüntegftésrőL A kórházi betegellátás költségeiről szóló 8.300—41954. Eü. M. számú utasítás 8. §-ának (1) bek. szerint a kórház 90 napnál hosszabb ápolási idő esetén a ápoltat (fizetésre kötelezett hozzátartozóját) terhelő ápolási díjat három hónaponként köteles eléírni (leszámlázni). Ezen rendelkezés a huzamosabb ideig tartó ápolásoknál jelentős ügyviteli munkát ró egyrészt a számlázások miatt a kórházak gazdasági hivatalaira, másrészt a tanácsok szociálpolitikai csoportjaira, az ápoltak szociális helyzete által indokolt ápolási díj törlések miatt. A 8300—1/1954. O. Sz. K. számú utasítás VII. szakaszában foglalt rendelkezés értelmében az ápoltat (fizetésre köteles hozzátartozóját) — ha az ápolási költség elengedése a kérelmező szociális helyzeténél fogva indokolt és ha az ápolt a kórház igazolása szerint előreláthatólag legalább három hónapig kórházi ápolásra szóiul — kérelmére, a kórházi ápolás tartama alatt esetleg már a kórházba való felvétele előtt is előre mc: '.^síteni lehet az ápolási költségek viselése alól. Ezt az eljárást, amelylyel a hosszú ideig tartó kórházi ápolások költségeivel kapcsolatos ügyviteli munkát jelentékenyen csökkenteni lehetne, a kórházak általában ritkán alkalmazzák. Emiatt ez esetekben negyedévenként kell elvégezni azt az ügyviteli munkát (számlázás, költségleírás, kérelmek okmányolása és továbbítása, környezettanulmány, határozathozatal, törlések könyvelése stb.), amire az említett rendelkezés értelmében évenként csak egyszer kerülne sor. Felhívom ennélfogva mind a kórházakat, mind az ápolási díjak elengedésére jogosult tanácsi szakigazgatási szerveket, hogy különösen a gömőkór, vagy elmebetegség miatt előreláthatóan hosszabb ideig tartó ápolások esetében ne idegenkedjenek a 8300—1,1954. O. Sz. K. számú utasítás VII. szakaszában foglalt rendelkezések alkalmazásától. Egészségügyi Minisztérium. Országos és havi vásárok jegyzék?. Május 7., csütörtök. Encs (Borsod) oák, Gyönk (Tolna) oák, Jánkmajtis (Szabolcs) oák, Keszthely (Veszprém) oák, Látrány (Somogy) oák, Ónod (Borsod) oák, Orosháza (Békés) há, Répceszemere (Győr) oák, Sásd (Baranya) oák, Sükösd (Bács) oák, Szany (Győr) oák, Tabajd (Fejér) oák. Május 8., péntek. Eger (Heves) há, Hódmezővásárhely (Csongrád) há, Szigetvár (Baranya) oák.