Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 94. szám

94. szám. TANÁCSOK okozott kár fejében kártérítéssel tartozik, ha ő maga vagy olyan megbízottja, akinek eljárásáért felelős, az üzemi balesetet (foglalkozási betegsé­get) vétkesen idézte elő. Kártérítési kötelezettség terheli .a munkáltatót akkor is, ha az üzemi bal­eset (foglalkozási betegség) a hatóság által jog­erősen elrendelt balesetelhárító, illetőleg egészség­védő óvórendszabály megszegéséből, vagy óvó­intézkedés elmulasztásából származott. A kártérí­tés mértéke az az összeg, amellyel az okozott kár a Tny. alapján járó nyugellátást meghaladja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken felül a munkáltató a vele munkaviszonyban álló dolgozókkal és hozzátartozóikkal szemben üzemi balesetből (foglalkozási betegségből) kifolyólag káj'térítéssel nem tartozik. (3) A kártérítési igény korlátozására vonatkozó rendelkezés nem terjed ki a Tny. hatálya alá tartozó dolgozóknak az üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján nem a munkáltató, hanem más személyekkel szemben fennálló kártérítési köve­telésére. Rny. 94. §. (1) Ha a munkáltató vagy megbí­zottja a reá nézve kötelező balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt, vagy óvóintézke­dést nem foganatosította, köteles a mulasztása által okozott üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján megállapított nyugellátás összegét, vala­mint a nyugellátás megállapításával kapcsolatos eljárás költségeit a megállapító szerv útján meg­téríteni. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség ter­heli a munkáltatót akkor is, ha ő vagy meg­bízottja az üzemi balesetet (foglalkozási betegsé­get) szándékosan idézte elő. (2) A munkáltatót terhelő megtérítésekért egye­temlegesen felel a munkáitatónak az a megbí­zottja, aki a balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt, vagy óvóintézkedés végrehajtá­sát a munkáltató utasítása ellenére vétkesen el^ mulasztotta, továbbá, aki a dolgozó üzemi bal­esetét (foglalkozási betegségét) szándékosan idézte elő. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett összeg megtérítésére a nyugellátást megállapító szerv a mulasztó munkáltatót (megbízottat) fizetési meg­hagyással kötelezi. A munkáltató a fizetési meg­hagyás ellen, annak kézbesítését követő naptól számított harminc napon belül, keresettel fordul­hat a fizetési meghagyást kibocsátó szerv szék­helye szerint illetékes járásbírósághoz, Budapesten a pesti központi kerületi bírósághoz. A határidőn belül beadott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. Rny. 95. §. Ha a dolgozó munkaképességének csökkenése, vagy halála által okozott kárt a dol­gozónak, vagy hozzátartozóinak más megtéríteni köteles, ez a követelés a nyugellátás erejéig a nyugellátást folyósító szervre száll át. Rny. 96. §. Az állami szerveknek az Rny. 94. és 95. §-aiban említett megtérítési kötelezettségé­nek teljesítésére vonatkozó szabályokat a munkai ügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a Szak-* KÖZLÖNYE 819 szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelettel állapítja meg és ennek során egy ösz-< szegben történő fizetési kötelezettséget is előírhat. Rny. 97. §. Az Rny. 94. és 95. §-ai alapján fenn­álló követelés a nyugellátás esedékességétől szá­mított öt év alatt elévül. Rny. 98. §. Ha a nyugellátásban részesülő sze­mély mástól kártérítést — ide nem értve a dologi kár megtérítését — kapott anélkül, hogy a kár­térítés összegének megállapításánál a részére járó nyugellátást figyelembe vették volna, a nyug­ellátás ugyanarra az időre a kapott kártérítés mértékéig nem jár. Ha a kártérítést kártalanítási idő megjelölése nélkül egy összegben fizették ki, a nyugellátás annyi időre nem jár, amennyire a kártérítés fele összege fedezetet nyújt. Követelések behajtása. Rny. 99. §. (1) A tévesen vagy jogtalanul fel­vett nyugellátásnak levonás útján be nem hajt-? ható részét, valamint az Rny. 90. §-a alapján ki­rótt rendbírságot, a 91. §-a alapján megállapított térítést, a 92., 94. és 95. §-ai alapján megállapított megtérítést adók módjára kell behajtani. (2) Ha a fizetésre kötelezett nyugdíjas munka-­viszonyban áll, a nyugdíjasnak a folyósító szerv­vel szemben fennálló tartozásait, a folyósító szerv megkeresésére a munkáltató a nyugdíjas munka­béréből levonni és a nyugellátást folyósító szerv­nek átutalni köteles. Ha a munkáltató ennek nem tesz eleget, a követelésekért egyetemlegesen felel. Illetékmentesség. Tny. 52. §. E törvényerejű rendeleten alapuló igények érvényesítésével kapcsolatos eljá­rás illeték- és költségmentes. A korábbi jogszabályok alapján megállapított nyugellátások. Tny. 53. §. (1) E törvényerejű rendelet hatály­balépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított alacsony összegű nyugellátásokat fel kell emelni. (2) Az emelésre jogosultak körét és az emelés mértékét, valamint e nyugellátások folyósításának szabályait a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. Rny. 100. §. (1) Az 1959. évi január hó 1. napja előtt előterjesztett nyugellátási igényeket a Tny. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok szerint, az említett határnap után ele 'esztett nyugellátási igényeket pedig a Tny. ren 5-Nézései szerint kell elbírálni. (2) Ha a dolgozó (nyugdíjas) a Tny. hatályba" lépése előtt halt meg, hozzá k;i tozóinak nyugellá­tási igényét a halál időpontjában érvényben volt jogszabályok szerint kell elbírálni akkor is, ha az igényt a Tny. hatálybalépése után terjesztet­ték elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom