Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 94. szám

820 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 94. szám. (3) A Tny. alapján nyugellátást legkorábban abban az esetben is csak az 1959. évi január hó 1. napjától kezdődően lehet megállapítani, illetőleg folyósítani, ha a nyugellátásra való jogosultságnak a Tny-ben meghatározott feltételei már a Tny. hatálybalépése előtt fennállottak. Ezt a rendelkezést keli alkalmazni abban az esetben is, ha az igényt a Tny. hatálybalépése előtt jelentették be, de az igény visszavonása miatt a Tny. előtt érvényben volt jogszabályok alapján nyugellátást jogerősen nem állapítottak meg. Rny. 101. §. Annak, aki a Tny. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján rokkantság címén nyugdíjban (járadékban, nyugbérben) részesült, rokkantságának megszűnését követő öt éven belül, a Tny. hatálybalépése utáni újabb megrokkanása esetében jogosultsága csak abban az esetben éled fel, ha a Tny. rendelkezései szerint rokkantnak tekinthető. Nyugdíjának újbóli megállapítására egyebekben azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek alapján nyugellátását elsőízben megállapították. Rny. 102. §. (1) Annak a rokkantsági nyugellátását, aki a Tny. hatálybalépésének időpontjában rokkantság miatt nyugellátásban részesült, állapotváltozás esetében azoknak a jogszabályoknak alkalmazásával kell módosítani, amelyek alapján a rokkantság címén járó nyugellátást elsőízben megállapították. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a baleseti járadék tekintetében is, ha a járadékos állapotának változása nem újabb baleset, illetőleg foglalkozási betegség következménye. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni arra a dolgozóra, aki szilikózis miatt részesül baleseti járadékban és baleseti járadékának megállapítása után továbbra is foglalkozási betegség veszélyének kitett munkahelyen dolgozik, ha munkaképességének csökkenése a Tny. hatálybalépése után a rokkantság mértékét eléri. Ebben az esetben az igényt az Rny. 40. §-a (3) bekezdése szerint kell elbírálni. Rny. 103. §. (1) Ha az 1952. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított rokkantsági járadékban, illetőleg bányanyugbérben részesülő járadékos (nyugbéres) a hatvanötödik (nő a hatvanadik) életévét betölti, részére a korábbi jogszabályok szerinti magasabb összegű rokkantsági járadékot (nyugbért) kell megállapítani. (2) Annak a dolgozó nyugdíjasnak, aki a bányanyugbérbiztosítás, az 1951. évi 30. számú és az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet szerint megállapított öregségi vagy rokkantsági nyugellátásra jogosult, a korábbi jogszabályok szerint járó továbbszolgálati pótlékát, illetve nyugdíjkiegészítését a korábbi jogszabályok szerint kell megállapítani. Rny. 104. §. (1) Annak, akinek öregségi vagy rokkantsági járadékra (ellátásra, nyugbérre) az igénye az 1952. évi január hó 1. napja előtt megnyílott, de ezt nem érvényesítette, ha a Tny. alapján nyugellátásra nem jogosult, igényét az 1952. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok' alapján kell elbírálni, feltéve, hogy a nyugellátás folyósítására a Tny-ben meghatározott feltételek fennállanak. (2) Az 1938. évi XII„ törvény és az 1939. évi XVI. törvény alapján járó járadékok megállapításánál a hivatkozott jogszabályok rendelkezéseit kell továbbra is alkalmazni. Az 1938. évi XII. törvény alapján azonban öregségi járadékot csak annak lehet megállapítani, aki az 1889. évi január hó 1. napja előtt született. Rny. 105. §. (1) Az a volt vállalati nyugdíjbiztosított, akinek nyugdíjigényét az alapszabály, vagy az ebben a tekintetben irányadó más ren-^ delkezés alapján az 1952. évi január hó 1. napja előtt rögzítették, a rögzített igénye alapján járó nyugellátásra csak hatvanötödik életévének betöltésétől kezdődően jogosult, feltéve, hogy a nyugellátás folyósítására a Tny-ben meghatározott feltételek fennállanak. (2) Az (1) bekezdésben említett személy halálakor a hozzátartozókat megillető nyugellátást a Tny-ben meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén az 1952. évi január hó 1. napja előtt hatályban volt rendelkezések szerinti öszszegben kell megállapítani. Rny. 106. §. (1) Az 1959. évi január hó 1. napját megelőzően megállapított nyugellátásban (nyugdíjban, nyugbérben, járadékban, egyéb ellátásban) részesülő személyeknek az 1958. évi december hó 31. napját követően bekövetkezett halála esetében a hozzátartozók nyugellátását a Tny. rendelkezései szerint kell megállapítani. Az özvegyi nyugdíj összege számításának részletes szabályait a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelettel állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően az 1912. évi VIII. törvény és az 1938. évi XII. törvény alapján járadékban részesülő személyek elhalálozása esetén az özvegyek jogosultságát a Tny. rendelkezései szerint kell elbírálni és az özvegyi nyugdíjat havi 150 forintban kell megállapítani. ^ Rny. 107. §. Az az özvegy nő, akinek özvegyi járadékra azért nem volt igénye, mert az erre jo-^ gosító korhatárt még nem érte el, megrokkanása esetében vagy ötvenötödik életévének betöltésétől az özvegyi járadékkal azonos összegű özvegyi nyugdíjra jogosult, ha a) az 1952. évi január hó 1. napján a negyvenedik életévét már betöltötte, vagy b) megrokkanása az 1966. évi december hó 31. napjáig következik be. Rny. 108. §. (1) A volt közszolgálati alkalmazott olyan özvegyének, aki negyvenötödik életévét az 1952. évi január hó 1. napjáig nem töltötte be, a Tny. hatálybalépésekor folyósított özvegyi nyugdíjat az 1952. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt szabályok szerint kell tovább folyósítani.