Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 89. szám

89. szám. TANÁCSOK KÖZLÖM 769 érdekében, hogy a házkataszter teljes legyen, a lajstromban az üres telkeket is szerepeltetni kell. 10. Tekintettel arra, hogy a házadókivetési lajstrom az 185Q. évi kivetési adatok bejegyzésével megtelt, új lajstromot kell felfektetni. Lajstromozás céljára az eddig használatban lévő 803. rakt. számú nyomtatványt az alábbi módosításokkal kell használni. A lajstrom harmadik főhasábjában az ,,1957." évszámot „1959."-re kell javítani. A lajstrom negyedik főhasábjába kell bejegyezni a házadókivetéssel kapcsolatban nyilvántartandó statisztikai adatokat. A negyedik főhasáb elnevezéseit figyelmen kívül kell hagyni és az elnevezéseket az alábbiak szerint kell megváltoztatni: Az „adófőkönyvi tételszám" hasábba „1—2", a „házadó" hasábba „3", a „lakáshelyreállítási hozzájárulás" hasábba „4", az „összesen" hasábba ,,5:', azt ezt követő „adófőkönyvi tételszám" hasábba .,6', a „házadó" hasábba „6 szobán felüli", a „lakáshelyreállítási hozzájárulás" hasábba „üzlet, műhely" megjelölést kell beírni. Az utolsó „összesen" hasáb üresen marad. A felülírásokat, illetve átírásokat házilag kell elvégezni. A számjegyeknek megfelelő hasábba kell beírni a házingatlanok statisztikai adatait — melyekre nézve a következő pont tartalmaz rendelkezéseket — attól függően, hogy a házingatlanban hány lakószoba van. Az előbbiek szerint átjavított lajstromnyomtatvány mintapéldányát a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok vb. pénzügyi osztályai részére külön megküldöm. 11. A kivetések lajstromozása a következőképpen történik: Az 1959. évi kivetési adatok bejegyzése után a lakószobák számának megfelelő hasábba be kell írni: a számlálóba — a mellékhelyiségeket is figyelembe véve — a lakóterület négyzetméterét, a nevezőbe a kivetett házadó és lakáshelyreállítási hozzájárulás együttes összegét. A mellékhelyiségek számbavételénél a pincét és a padlást, valamint a gazdasági épületeket mellőzni kell. 12. Abban az esetben, ha a házingatlanban a lakószobákon felül még üzlethelyiség, illetve műhely is található, az üzlethelyiségre, illetve műhelyre eső házadó összegét arányosítással kell kiszámítani. Az üzlet, illetve műhely területének négyzetméterét az erre szolgáló hasábba külön be kell jegyezni, ennek a terűiéinek a négyzetméterét a lakószobák területének bejegyzésére szolgáló hasábba felvenni nem szabad. Az állandóan adómentes műhelyről statisztikai adatot szolgáltatni nem kell. 13. Ha a házingatlanban több azonos számú lakószobából álló lakás van, a lakóterület négyzetméterét, valamint az adót és lakáshelyreállítási hozzájárulást az egyes lakásoknak megfelelő hasábba kell lajstromozni. (Pl. 3 db. egyszobás lakás esetén az adót és a lakáshelyreállítási hozzájárulást az 1—2 szobás lakások lajstromozására szolgáló hasábba kell beírni.) 14. Ha a házingatlanban lévő lakások különböző szobaszámúak, a lakóterület négyzetméterét, valamint az erre eső házadót és lakáshelyreállítási hozzájárulást a lakószobák számának megfelelő hasábba — külön-külön — arányosítás alkalmazásával kell lajstromozni. (Pl. a házingatlanban egy db háromszobás és két db egyszobás lakás van. Arányosítással meg kell állapítani, hogy mennyi négyzetméter és milyen összegű házadó és lakáshelyreállítási hozzájárulás jut egy-egy lakásra, és ezt külön-külön az egyszobás, illetve a háromszobás házingatlanok lajstromozására szolgáló hasábba kell bevezetni.) 15. Abban az esetben, ha valamely házingatlannak eszmei részét adták vissza állami tulajdonból magántulajdonba, a terület négyzetméterét, valamint az adót és a lakáshelyreállítási hozzájárulást az egyszobás lakások lajstromozására szolgáló részbe kell bejegyezni. 16. Ügyelni kell arra, hogy társbérlet. esetén a közösen használt helyiségek a lajstromban csak egyszer szerepeljenek. A társbérleti lakásokat az eredeti szobaszámnak megfelelő hasábba kell lajstromozni, 17. A kivetett házadót és lakáshelyreálh'tási hozzájárulást, valamint a statisztikai adatokat csak azokra a házingatlanokra vonatkozóan kell a lajstromba bejegyezni, amelyeknek adóztatása a lakosság-adóztatási csoport hatáskörébe tartozik. A házadólajstromban az egyéb epületeknél meg kell jegyezni azt, hogy az épületet melyik állami szerv, intézmény, vállalat vagy szövetkezet kezeli. 18. Az adózókat a kivetett házadóról és lakáshelyreállííási hozzájárulásról később kiadandó rendelkezés szerint kell értesíteni. III. Határidők és vegyes rendelkezések. 1. A házadókivetési munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy a kivetésről készült főösszesítőt a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács vb. pénzügyi osztálya legkésőbb 1959. március 31. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz felterjessze. 2. A fővárosi, megyei, megyei jogú városi és a járási tanács vb. pénzügyi osztálya a kivetési munka elvégzése során köteles egyrészt a pénzügyi szakigazgatási szervek házadókivetését felülvizsgálni, mind jogszerűségi, mind számszerűségi szempontból, másrészt a házadólajstrom elkészítésének helyességét ellenőrizni. 3. A főösszesítőknek a Pénzügyminisztériumhoz történő felterjesztése alkalmával a kivetési lajstromban feltüntetett adókivetési adatokon felül azt is ki kell mutatni, hogy mennyi a lajstromban felvert összes tételszám, ebből mennyi a) a magántulajdonban lévő, b) az állami, kisipari termelőszövetkezeti, földművesszövetkezeti tulajdonban lévő, c) az egyéb (egyház, tsz., tszcs.. stb.) tulajdonban lévő épület, d) a beépítetlen üres telkek száma. 4. A főösszesítők felterjesztése alkalmával közölni kell azt is, hogy a magán- és egyéb tulajdonban lévő épületek közül mennyi a) a teljes egészében adóköteles épületek száma; b) a teljes egészében állandóan adómentes épületek száma; c) a rendes és rendkívüli ideiglenes adómentességben részesülő épületek száma; d) a 15 éves teljes adómentességben részesülő épületek száma. 5. A statisztikai adatok lajstromozása alkalmával a közművekkel ellátott teljes egészében adóköteles épületeket, valamint a közművekkel el nem látott teljes egészében adóköteles épületeket különböző színű tintával kell a lajstromba bevezetni. Ezeket az épületeket a lajstrom negyedik főhasábjában megjelölt lakószobák száma szerinti bontásnak megfelelően ki kell gyűjteni, és az ezekre eső házadó és lakáshelyreállítási hozzájárulás kivetési összegeket, valamint a bevallott négyzetmétereket összesíteni kell. Az összesítés után ki kell számítani az egy négyzetméterre eső házadó és lakáshelyreállítási hozzájárulás együttes összegét, amit megyei szinten jelenteni kell. Az egy négyzetméterre eső házadó és lakáshelyreállítási hozzájárulás együttes összegét, járási, illetve megvei szinten is a kivetett összegek, valamint a lakóterület négyzetmétereinek összeadása, illetve ezeknek egymással való osztása útján kell kiszámítani. 6. A közművekkel ellátott és a közművekkel el nem látott épületekre való bontást csak a fővárosban, a megyei jogú városokban, valamint a járási jogú városokban lévő házingatlanoknál kell elkészíteni. Az egyéb helységekben fekvő házingatlanokat a közművekkel el nem látott kategóriába kell sorolni. 7. Az előbbieken felül jelenteni kell azt, hogy hány épületet adtak vissza az 1958. év folyamán állami tulajdonból magántulajdonba, valamint azt, hogy mennyi az az összeg, amit az állami tulajdonból magántulajdonba visszaadott házingatlanok tulajdonosai terhére beruházási, karbantartási, illetve felújítási költségek megtérítése címén az 1959. évre előírtak.