Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 80. szám

718 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 80. szám. Miniszteri utasítások Az igazságügyminiszíer és a földművelésügyi miniszter 122/1958. (I. K. 19—20.) I. M.-—F. M. számú utasítása a hagyatéki eljárás során megkívánt tanácsi igazolás pótlásáról. A hagyatéki eljárás egyes esetekben történő meggyorsítása végett a következőket rendeljük: 1. Az örökösnek az a nyilatkozata, amelyben büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy sem a sajátmaga, sem a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában vagy bármilyen címen használatában levő mező- és erdőgazdasági ingatlanok területe — figyelem.bevéve az 1967. évi 9. sz. tvr. 1. §-ának (1) bekezdését — nem haladja meg a 20 kat. holdat, pótolja a hagyatéki eljárásban a 2/1957. (II. 3.) F. M. sz. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg a 3/1957. (II. 3.) F. M. sz. rendelet 12. §-ának (5) bekezdésében megkívánt igazolást*. 2. A hagyatéki tárgyaláson meg nem jelent örökös nyilatkozata az igazolást, csak akkor pótolja, ha a nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. 3. Nem alkalmazhatók az 1. pontban foglaltak akkor, ha a) az örökös külföldi vagy ismeretlen helyen tartózkodik, b) az örökös nyilatkozatából vagy egyébként megállapítható, hogy az öröklés folytán az örökös és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában vagy bármilyen címen használatában levő mező- és erdőgazdasági ingatlanok területe meghaladja 2. 20 kat. holdat, vagy c) a nyilatkozatból az ingatlanok területe kétséget kizáróan nem állapítható meg. 4. A kiskorú és a gondnokság alatt álló örökösök képviseletében a nyilatkozatot a törvényes képviselő teszi meg. Az ismeretlen helyen tartózkodó örökös részére kirendelt gondnok nyilatkozatot nem tehet. 5. Az eljáró közjegyző köteles az örökössel ismertetni az 1. pontban említett, ingatlanforgalmat korlátozó rendelkezéseket, köteles azokat részletesen megmagyarázni, és ezután az örököst figyelmeztetni a valótlan adatok közlésének büntetőjogi következményeire. A figyelmeztetés megtörténtét, valamint a nyilatkozatot a tárgyalási jegyzőkönyvbe fel kell venni. Dr. Nezvál Ferenc s. k., Dögei Imre s. k., igazságügyminiszter. földművelésügyi miniszter. * Az 1. pontban hivatkozott jogszabályokat, a Tanácsok Közlönye 1957. évi 7. száma közli. A földművelésügyi miniszter 56/1958. (Mg. É. 40.) F. M. számú utasítása a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1958. évi zárszámadásáról. (Nem teljes szöveg.) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) az 5/1958. (I. 15.) Korm. számú rendelet* 2. §-ának g) pontja, illetőleg alapszabályuk értelmében kötelesek éves gazdálkodásuk eredményéről zárszámadást készíteni. Az 1958. évi zárszámiadás készí* A rendeletet a Tanácsok Közlönye ezévi 6. száma közli. tésének részletes szabályait — figyelemmel az 1/1958. (II. 9.) PM—F. M. számú rendelet 4. §-a <§) bekezdésében foglaltakra — az alábbiak szerint állapítom meg. I. Zárszámadás készítése. Mindem termelőszövetkezetben az 1957/58. gazdasági évről szóló zárszámadást — az erre a célra rendelkezésre bocsátott nyomtatványok felhasználásával — 1953. október 31-i fordulónappal kell elkészíteni. A zárszámadás készítést csak olyan termelőszövetkezetnél lehei; megkezdeni, ahol a betakarítást elvégezték. A zárszámadási készítésének munkáját úgy kell. ütemezni, hogy a zárszámadás legkésőbb 1958. december 10-ig minden termelőszövetkezetben a közgyűlésen megtárgyalásra és jóváhagyásra kerüljön. A zárszámadás a következő négy részből áll: a) leltár; b) természetbeni és pénzbeli jövedelem felhasználása; c) mérleg; * d) gazdasági beszámoló. II. Leltározás. A) Az évvégi zárszámadás elkészítése érdekében a termelőszövetkezeti közös tulajdonban vagy használatban levő eszközöket (álló- és forgóeszközöket, követeléseket stb.) és az azokat terhelő kötelezettségeket leltározni kell. A leltározott eszközök és kötelezettségek között szerepeltetni kell a termelőszövetkezetnek bármilyen címen tulajdonában, vagy használatában lévő álló- és forgóeszközöket, a befejezetlen termelést és a termelőszövetkezetnek az állammal, bankkal, vállalatokkal, gazdaságokkal, szövetkezetekkel, tagokkal és más személyekkel szemben fennálló tartozásait és követeléseit. A termelőszövetkezet használatában álló, de más tulajdonát képező eszközökről, az érték feltüntetése nélkül, külön leltárt kell felvenni. B) A leltározást — az október 31-i állapotnak megfelelően — október 31. és november 15. között kell elvégezni. Ebből a célból leltározó bizottságot kell alakítani, melynek elnöke és irányítója a termelőszövetkezet elnöke, tagjai: a vezetőség 2—3 tagja, a munkában élenjáró 1—2 termelőszövetkezeti tag, a könyvelő és a mezőgazdász. C) A leltározáskor az eszközök tényleges mennyiségi felvétele után — a termelőszövetkezet használatában lévő, de más tulajdonát képező eszközök kivételével —1 azoknak értékét is meg kell állapítani. III. Természetbeni és pénzbeli jövedelem felhasználása. A termelőszövetkezetek egyik alapvető kötelessége, hogy elsősorban az állammal szemben fennálló tartozásaikat és egyéb kötelezettségeiket idejében és maradéktalanul teljesítsék. Ezért a termelőszövetkezetnek a zárszámadás készítése során a jövedelem felhasználása keretében mindenek előtt az 1958. október 31-én fennálló kötelezettségek fedezetét kell biztosítania. A kötelezettségek teljesítésének biztosítása után kell gondoskodni a közös vagyon további gyarapításáról cs meg kell állapítani a fel nem osztható szövetkezeti alap, valamint a folyamatos termelést biztosító alapok és különböző tartalékok nagyságát. c) A fel nem osztható szövetkezeti alap növelése céljából tartalékolásra kerülő összeg megállapításánál az alapszabályban foglaltak az irányadók. A fel nem osztható szövetkezeti alap növelésének mértéke azonban nem lehet kevesebb, mint a tagok között kiosztható jövedelem 5 százaléka. 2. Folyamatos termelést biztosító alapok és tartalékolás. Vetőmagalapba a termelőszövetkezet olyan mennyiségben köteles vetőmagot a legjobb minőségiben helyezni,