Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 80. szám

80. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 719 hogy az a vetésterv szerint maradéktalanul fedezze a termelőszövetkezet művelése alatt álló .valamennyi földnek mind az őszi, mind a tavaszi vetőmagszükségletét. Takarmányalapba olyan mennyiségben kell szálas- és ábraktakarmányt helyezni, hogy az a termelőszövetkezet meglévő és a terv szerint növekvő állatállományának eltartását a következő évi termésig biztosítsa. 3. Egyéb tartalékolások: a) Biztonsági vetőmag- és takarmány alap. A közgyűlés elhatározhatja, hogy a gyenge termés, vagy elemi károk által okozott kiesések pótlására biztonsági vetőmag- és takarmányalapot létesít, melyben az évi szükséglet 5'—1'0%-át lehet helyezni. b) Szociális-kulturális alap. E tartalékolásnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy az alap hatékony segítséget biztosítson a tagok szociális-kulturális igényeinek kielégítésére. 4. Tagok földjáradék- és munkaegységrészesedése. a) A termelőszövetkezet a jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztja ki, kisebbik részét pedig a földjáradék kifizetésére használja fel. A földjáradék arányáról a közgyűlés dönt. b) A tagok temészetbeni és pénzbeli részesedését az 1058. október 31-ig teljesített munkaegység alapján kell megállapítani. IV. Mérleg, A termelőszövetkezet a leltározás elvégzése, valamint a természetbeni és pénzbeli jövedelem felhasználásának meghatározása után mérleget készít és a mérleg adataiból kiszámítja saját erőforrását, a tiszta vagyont. V. Gazdasági beszámoló. A termelőszövetkezet vezetősége a zárszámadás elké^ Bzítése után szöveges gazdasági beszámolót tartozik készíteni. A beszámolót a zárszámadási leltár és mérleg adatai, valamint a rendelkezésre álló egyéb (könyvelési, statisztikai, terv stib.) adatok alapján állítja össze a vezetőség. VI. A zárszámadás készítési munkák megszervezése. 2. A zárszámadás elkészítéséihez a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtó bizottságának mezőigazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) köteles a termelőszövetkezetnek segítséget nyújtani és gondoskodni arról, hogy a termelőszövetkezetek a jelen utasítás rendelkezéseit megismerjék, továbbá, hogy az Ütmutatót és a zárszámadás céljára kiadott nyomtatványokat megkapják. Ehhez a munkájukhoz az MiNB járási fiókjai is támogatást adnak. Az elkészített zárszámadást a járási mezőgazdasági osztály az MöNTB járási fiókjának bevonásával felülvizsgálja a leltárak valódisága, a jövedelem felhasználására vonatkozó szabályok betartása, valamint a számviteli és számszaki követelmények szempontjából és észrevételeit, javaslatait a termelőszövetkezettel közli, amelyeket a zárszámadást jóváhagyó közgyűlésen ismertetni kell. 3. A termelőszövetkezet vezetőségének a felülvizsgált zárszámadást és ennek keretében a gazdasági beszámolót a felülvizsgálattól számított nyolc napon belül közgyűlésen kell a tagsággal ismertetni és megtárgyalnia. A zárszámadást a közgyűlés az észrevételek és javaslatok figyelembevételével hagyja jóvá. 4. A zárszámadási munkák jó megszervezéséért, zavartalan lebonyolításáért és ellenőrzéséért a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője felelős. Dögei Imre si. k., földművelésügyi miniszter. A munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter 122/1958. (19) Mii. M. számú együttes utasítása az egyes költségvetési szerveknél foglalkoztatott fűtők bérének megállapításáról. Az egyes költségvetési szerveknél foglalkozta-* tott fűtők, valamint fűtői munkát végző dolgozók munkabérét — a művelődésügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, valamint a Szakszer-* vezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértés^ ben — az alábbiak szerint szabályozzuk: I. 1. Az utasítás hatálya — az alsó- és középfokú oktatási intézmények kivételével, ide nem értve az egészségügyi szakiskolákat — a költségvetés-* bői gazdálkodó valamennyi szervre (ideértve a jóléti, folyószámlás szerveket és a községi üzeme* ket is) kiterjed. II. 2. Központi fűtést üzemeltető költségvetési szerveknél a) az állandó főfoglalkozású vizsgázott fűtők és fűtősegédmunkások alapbérét a szervre hatály-* ban lévő bérrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani; b) az időszaki főfoglalkozású vizsgázott fűtők és fűtősegédmunkások alapbérét az alsó- és felső-* bérhatáros bérrendszerbe tartozó dolgozóknál a munkakör átlagalapbére és felső bérhatára között, a fokozatos előlépéses bérrendszerbe tartozó dol-* gozóknál a munkakör bértételének legfeljebb az 5. fokozatával lehet megállapítani; c) az állandó és időszaki főfoglalkozású vizsgázott fűtők és fűtősegédmunkások részére az a), illetve b) pont szerinti alapbéren felül a tüzelőanyagnak az érdekelt szerv tüzelőtárolóhelyéről a kazánházba való lehordásával járó munkáért, a salaknak a kazánházból a salakgyűjtőhelyre való kihordásáért, valamint a fűtéssel járó — munkanapokon végzett — esetleges túlmunkáért 20 000 légköbméter fűtött légtérig havi 120 forint, 20 000 légköbméter fűtött légtéren felül havi 180 forint külön díjazás folyósítható. Ez a díjazás a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka díjazását nem tartalmazza. 3. Azokon a munkahelyeken, ahol a munka szervezése miatt a vizsgázott fűtő és a fűtősegédmunkás naponta rendszeresen túlórázik, a 2/c. pont alatti díjazás helyett a dolgozó túlóradíjra jogosult. Az egy órára eső túlóradíj az alapbér 210-ed része. m. 4. Vegyes-, szén- vagy. fafűtéses kályhákkal el-* látott költségvetési szerveknél a) az állandó főfoglalkozású ==s kizárólag fűtői besorolású — fűtők alapbárét a szervre hatályában lévő bérrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani;