Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 33. szám

33. szám. TANÁCSOK KÖZLÖMYP 301 A társulat pénzkezelése és gazdálkodása 35. §. (1) A társulat pénzeszközeit az O. T. P. illetékes fiókjainál elhelyezett számlára kell elhelyezni és azokat kizárólag a társulat költségvetésében meghatározott célokra szabad felhasználni. {2) A társulat pénzeszközeinek a folyó kiadásokat meghaladó részét — azok felhasználásáig — a Vízügyi Alapba letétként helyezi eL 36. §. (1) A társulat elszámolási időszaka azonos a naptári , évvel. Az első elszámolási időszak az alakulás napjával kezdődik és az év végéig tart. (2) A társulat köteles minden naptári évre a megelőző év III. negyedévében a feladatokat — a természetbeni munkákat is — feltüntetett programot, valamint a bevételeket és a kiadásokat tartalmazó költségvetést, továbbá minden év végén mérleget és éves beszámolót készíteni. 37. §. A társulatnak folyamatos könyvelést kell vezetnie, amely kimutatja vagyonának állagát és összetételét (leltár és mérleg), ezek változásait, a követeléseket — ezek között a tagok természetbeni munkakötelezettségét —, a tartozásokat és általában gazdálkodása eredményét. 38. §. A társulat kötelezettségeiért elsősorban a tái*sulat saját vagyonával felel. ; Egyesülés, szétválás, feloszlás 39. §. (1) A társulatnak más társulattal való egyesüléséről, a társulat szétválásáról és feloszlásáról — az igazgatóság (intézőbizottság) javaslata alapján — a közgyűlés határoz. (2) Egyesüléshez az érdekelt társulatok közgyűlésének egyező határozata szükséges. (3) Egyesülés esetén a társulatok vagyona az összes jogokkal és kötelezettségekkel az új társulatra száll át. \4) Szétválás esetén a társulat vagyonát az érdekeltség arányában kell a társulatok között megosztani. (5) A közgyűlés az egyesülésre, szétválásra és feloszlásra vonatkozó igazgatósági (intézőbizottsági) javaslatot akkor tárgyalhatja, ha a felügyeletet gyakorló szervek a javaslat előterjesztéséhez előzetesen hozzájárultak. (6) Az egyesülés, szétválás, feloszlás elhatározásához a tagságnak és a tulajdonában (használatában) levő érdekeltségi ingatlanok összterülete több mint kétharmadát képviselő tagoknak (küldötteknek) a szavazata szükséges. XI) A közgyűlés határozata a vízügyi igazgató jóváhagyása után hajtható végre. Központi megbízott 40. §. A társulati ügyek vitelére kirendelt központi megbízott kirendelésének tartama alatt az igazgatóság (intézőbizottság) működése szünetel. Feloszlás 41. §. Az országos vízügyi főigazgató — a felügyeletet gyakorló szervek javaslatára — elrendelheti a társulat feloszlatását, ha a társulat oj jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző működést folytat, b) fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti^ c) működésének előfeltételei megszűntek. Felszámolás 42. §. \í) A társulat feloszlása, vagy feloszlatása esetén felszámolási eljárást kell lefolytatni. (2) A felszámolást lehetőleg a társulati tagokból álló három tagú bizottságra kell bízni. A bizottság tagjai részére a megbízatást a felügyeletet gyakorló szervek javaslatára az országos vízügyi főigazgató adja. (3) A felszámolás lebonyolításával jogi személy is megbízható. (4) A felszámolással megbízottak jogaira és kötelezettségeire az igazgatóság tagjaira vonatkozó rendelkezések az irányadók. (5) A felszámolással megbízottak kötelesek a társulat folyamatos ügyeit lebonyolítani, követeléseit behajtani, tartozásait kielégíteni, a felszámolás befejezése után pedig jelentést és mérleget készíteni. A jelentést és a mérleget a felügyeletet gyakorló szervek észrevételeivel az országos vízügyi főigazgatóhoz kell felterjeszteni. (6) Az országos vízügyi főigazgató a jelentés és a mérleg adatai alapján dönt a felszámolási eljárás esetleges továbbfolytatásáról, vagy azt befejezetté nyilvánítja és a felszámolók részére a felmentvényt megadja. <7) A terhek kiegyenlítése után fennmaradó közös vagyont — a vhr. 30. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően — az érdekeltségi területen jelentkező vízgazdálkodási feladatok ellátására kell fordítani. Zárórendelkezés 43. §. A jelen alapszabályban nem rendezett kérdések tekintetében az érvényben levő jogszabályok — különösen az 1957. évi 48. számú törvényerejű rendelet és a Vhr. rendelkezései az irányadók. Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Államigazgatási jog. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv.* alkalmazása során felmerülő elvi és gyakorlati kérdések. (Nem teljes szöveg.) a) Tételesen nem lehet felsorolni azokat a szerveket és szervezeteket, amelyeket külön jogszabály államiqazqatási ügyek intézésére feljogosíthat. Több oldalról felmerült az a kívánalom, — a Tv. I. § (2) bekezdésével kapcsolatban — hogy nem lehetne-e tételesen felsorolni mindazokat a szerveket és szervezeteket, amelyeket külön jogszabály az államigazgatási ügyek intézésére is feljogosíthat. Államigazgatási rendszerünkben — a miniszteri indokolás is utal erre — államigazgatási ügyeket nemcsak államigazgatási szervek intéznek. Gyakori jelenség, hogy más célra létrehozott szervek felhatalmazás alapján államigazgatási feladatokat is ellátnak. Az államigazgatási feladatokat végző szervek között, társadalmi és gazdasági szervezetek, kulturális és szociális intézmények is tálálhatók. A Tv. hatálya kiterjed ezeknek a nem kifeiezetten államigazgatási szerveknek (pl. a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Beruházási Bank, a Magyar- Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége stb.) államigazgatási jellegű tevékenységére. * A tv-t a Tanácsok Közlönye 1957. évi 38. száma közlij