Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 33. szám

302 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33. szám. A fent kifejlettek szerint a magánkisiparosok megyei adóközóssége — mivel termelői forgalmi adót megállapító hatásköre van — ebben a vonatkozásban — a Tv. hatálya alá tartozik. c) A Tv. 3. §-ában kifejtett „fokozatosság" elvének megsértése esetén az ügyészi óvás benyújtása kötelező. A Tv. 3. §-a kötelezően írja elő, hogy az államigazgatási eljárásban a fokozatokat meg kell tartani és az államigazgatási szerv valamely ügyben csak azon a fokon járhat el, amelyet részére jogszabály megállapít.; A Tv. ezzel az intézkedéssel főleg az I. fokú államigazgatási szervek önállóságát kívánja fokozni. A miniszteri indokolás szerint a törvény ezzel a rendelkezéssel azt a jelenleg nem is olyan ritkán tapasztalható helytelen gyakorlatot akarja megszüntetni, hogy a felsőbb szervek az ügyet az alsóbb szervek hatásköréből magukhoz vonják. Ez a fórum-rövidítés akadályozza a szocialista törvényesség megszilárdítását, az egységes igazgatási rendszer kialakítását és sérti az alsóbb szervek önállóságát. Amennyiben tehát az ügyész azt tapasztalja, hogy valamely tanácsi szerv ezt a jogszabályban kimondott elvet megsértette (pl. a II. fokon eljárni hivatott szerv hozza meg az I. fokú döntést), a törvénysértés kiküszöbölése végett óvást kell benyújtania és ezzel is elő kell segítenie, hogy az egyes kérdésekben a nagyobbfokú személyi- és helyi ismeretekkel rendelkező alsófokú államigazgatási szervek döntsenek és a fellebbezés folytán eljáró felettes szerv eljárása ne váljék formálissá. Meg kell jegyezni, hogy a fokozatosság elve alól csupán egyetlen kivétel lehetséges. A fokozatosság ugyanis a Minisztertanácsot nem köti meg az Alkotmány 20. § U) bekezdése alapján, mivel a Minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül, vagy "valamely tagja útján intézkedhet. d) A Tv. 11. § (1) bekezdésével kapcsolatban nem lehetséges annak taxatív felsorolása, hogy mikor indul meg az államigazgatási eljárás hivatalból. Az államigazgatási eljárás az életviszonyoknak rendkívül széles körét érinti. Általában az államigazgatási eljárás akkor indul meg hivatalból, ha megindítását jogszabály írja elő, továbbá ha közérdekből, népgazdasági érdekből, az állampolgárok jogos érdekeinek megvédése céljából, vagy egyébként a jogszabályok meg nem tartása miatt indokolt. Ezért taxatív felsorolást adni nem lehet, de erre nincs is szükség. e) Amennyiben az ügyfél valószínűsíti, hogy egyes adatok és bizonyítékok az érdemi határozathozatalra ki fognak hatni, kérheti a Tv. 17. § (4) bekezdése alapján adott határidő meghosszabbítását. Ilyen esetben az államigazgatási szervnek általában meg kell hosszabbítania a határidőt. E kérdésben az államigazgatási szervnek határozatot ITv. 37. § (1) vagy (2) bek.\ kell hoznia, amely ellen fellebbezéssel nem lehet élni. A Tv. 17. § (4) bekezdése a tényállás tisztázása érdekében — a Tv. 17. § \Z) bekezdésében foglaltak figyelembevételével akként rendelkezik — hegy az ügyfélhez intézett felhívásnak olyan figyelmeztetést kell tartalmaznia, hogv amennyiben az adatokat és bizonyítékokat az előírt határidőn belül nem terjeszti elő, úgy az államigazgatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Abban az esetben, ha az ügyfél valamely oknál fogva a határidőt nem képes betartani, de valószínűsíti, hogy meghatározott időn belül becsatolja a kért adatokat, bizonyítékokat és ezek olyanok, amelyek valóság esetén kihatnak az érdemi határozatra, úgy az államigazgatási szervnek a törvény 17. (1) bekezdésének abból a rendelkezéséből kell kiindulnia, hogy a tényállást a határozathozatal előtt hivatalból köteles tisztázni. Ezért ilyenkor lehetőleg meg kell adni a határidő meghosszabbítást. Egyébként nincs kizárva vz sem, hegy a határidő elmulasztása miatt — a Tv. 35. § (1) bekezdésére figyelemmel és ha jogszabály nem zárja ki — az ügyfél igazolási kérelmet terjesszen elő. Ilyen esetben azonban a kérelemmel egyidőben pótolnia kel] az elmulasztott cselekményt is. ITv. 35. § (4) bekezdés.! f) A Tv. 24. § (2) bekezdésében említett esetben az államigazgatási szervnek vizsgálnia kell, hogy az okirat külföldről való beszerzése valóban nehézséget okoz-e és csak ennek megállapítása után engedheti meg az ügyfélnek a megfelelő nyilatkozat megtételét. Ez a nyilatkozat csak az adott eljárásban pótolja a hiányzó iratot, itt azonban ugyanolyan hatálya van, mint az eredetinek. Több szerv fejezte ki azt az aggályát, hogy a Tv. 24. § (2) bekezdésében foglaltak visszaélésre adhatnak lehetőséget. A Tv. rendelkezését abból a szempontból kell nézni, hogy éppen az ügyfelek helyzetét kívánja megkönnyíteni azokban az esetekben, amikor a bizonyítási eljárás során a személyi állapotra vonatkozó adatot, vagy tényt igazoló iratot külföldről kellene beszerezni, a beszerzés azonban nehézségekbe ütközik. Ezért az eljáró szervnek vizsgálnia kell, hogy a személyi állapotra vonatkozó adatot, vagy tényt igazoló irat beszerzése valóban nehézséget okoz-e, és csak ennek megállapítása esetén enged'ne'i meg a vonatkozó írásbeli nyilatkozat megtételét. Az esetleges visszaélések elkerülése végett tehát elsősorban az eljáró szerv vizsgálja, hogy szükséges-e egy ilyen nyilatkozat megtétele, másrészt a Tv. kifejezet rendelkezése nélkül is nyilvánvaló, hogy az ügyfél a nyilatkozatban foglalt adatok valóságáért büntetőjogilag is felelős. g) A Tv. 32. § (1) bekezdésének első fordulata szerint történő felfüggesztés esetében nincs akadálya annak, hogy az eljáró szerv a rendelkezésére álló adatok alapján ho-za meg az érdemi határozatot, ha az előzetes elbírálás túlságosan hosszú időt venne igénybe. A Tv. 32. § (1) bekezdés első és második mondata csupán lehetőséget ad az eljárás felfüggesztésére abban az esetben, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásával függ össze, amelyben az eljárás más állami szerv hatáskörébe tartozik. Ez a felfüggesztés természetesen nem jelentheti azt, hogy az ügy érdemi befejezése rendkívüli késedelmet szenvedjen. Ezért abban az esetben, amikor nyilvánvaló, hogy az előzetes elbírálás túlságosan hosszú időt venne igénybe, vagy az eljáró szerv megállapítja, hogy az ügyfél az előzetes eljárás előbbrevitelére szolgáló intézkedéseket egyáltalán nem, vagy nem kellő módon teszi meg, végül ha az ügy természete olyan, hogy az érdemi döntés nem túr halasztást, nincs akadálya annak, hogy az eljáró szerv a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg az érdemi határozatot. Ebben az esetben tehát az államigazgatási szervtől függ annak eldöntése, hogy a Tv. által lehetővé tett felfüggesztés mennyi ideig tart. Ezzel ellentétben a Tv. 32. §. (1) bekezdés utolsó mondata alapján az eljáró szerv köteles az eljárást felfüggeszteni, ha az ügy érdemi eldöntése a kérdés előzetes elbírálása nélkül nem lehetséges. Az eljárás felfüggesztése ebben az esetben a kérdés eldöntéséig tart. tPl. 41/ 1S57. (XII. 15.) P. M. sz. r. 1. §-ával módosított 17/1957. (IV. 21.) P. M. sz. r. 3. § (2) bek.l h) A határozat kijavítása ellen nincs helye fellebbezésvek. A Tv. 42. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az államigazgatási szerv a határozatot név, szám, vagy számítási hiba, továbbá más elírás esetén kijavíthatja, illetőleg kicserélheti. Az ilyen kijavítás nem irányul és nem is irányulhat a határozat érdemi rendelkezéseinek módosítására, sem az ügy érdeméhez tartozó hiányzó rendelkezések pótlására. Ennek következtében ez ellen fellebbezésnek helye nincs. A fenti álláspontot támasztja alá egyébként a Tv. 42. § (3) bekezdésének utclsó mondata, amely kifejezetten csak a kiegészítő határozat ellen engedi meg a fellebbezést.