Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 30. szám

282 TANÁCSOK Kf>7! .ÖNYE 30. szám. a természettudományok tanítása és a termelés között. b) „Gyakorlati foglalkozások" címen új tantárgyat kell fokozatosan bevezetni az általános iskolákban és gimnáziumokban a termelésben és a mindennapi életben leghasználatosabb kéziszerszámok, gépek, eszközök és nyersanyagok megismertetése, a tanulók gyakorlati készségeinek kialakítása, a munka megszerettetése és a pályaválasztás előkészítése érdekében. A gyakorlati foglalkozások tantervét úgy kell összeállítani, hogy az olyan egyszerű és fontos munkafogásokat is tartalmazzon, amelyek a mindennapi életben használatosak. A gyakorlati foglalkozások tanterve tegyen különbséget a falusi mezőgazdasági és a városi ipari jellegű települések iskolái között, tegye lehetővé az egyes vidékek jellegének és az iskola helyi lehetőségeinek érvényesítését; adjon lehetőséget a lányok számára női kézimunka végzésére is. Az iskolákban szaporítani kell a gyakorlati képzést elősegítő szakkörök számát, s az iskolánkívüli foglakozások során is fel kell használni minden lehetőséget a gyakorlati képzés támogatására. Vállaljanak ebben az ifjúsági szervezetek fontos szerepet. Felelős: művelődésügyi miniszter. 4. A gyakorlati foglalkozások megvalósítása érdekében elengedhetetlenül fontos az üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, tsz-ek hathatós segítsége. A támogatás terjedjen ki: a) tanácsadásra, műszaki szakembereknek, szakmunkásoknak esetenként óraadóként való átengedésére, a gyakorlati foglalkozások vezetése céljából és tanfolyamokon való közreműködésre; b) az üzemi termelésben már nem használható és az üzemektől kiselejtezésre kerülő, de a gyakorlati képzés céljaira még alkalmas gépeknek, kéziszerszámoknak, hulladékanyagoknak (pl. huzalok, lemezek, stb.) az iskolák részére könyvjóváírással, illetve térítés nélkül történő átadására; c) az egyes minisztériumok tegyék lehetővé, hogy az üzemek, vállalatok kultúrházainak szakköreiben a gimnáziumi tanulók részére esetleg egy-egy műhelyrészben, az iparitanuló intézetek szakköri foglalkozásain és egyes ipari technikumok műhelyeiben, a mezőgazdasági technikumok gyakorló területein az általános iskolai és gimnáziumi tanulók gyakorlati foglalkozásokat végezzenek. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek gyakorlóterület rendelkezésre bocsátásával, szerszámokkal, szakemberek tanácsaival segítsék az iskolákat. A segítségnyújtás részleteit (módozatokat, ütemezést) illetően a művelődésügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben állapodjék meg. Felelős: művelődésügyi miniszter és az illetékes miniszterek. 5. A gyakorlati foglalkozásokat az általános iskolákban és gimnáziumokban fokozatosan kell bevezetni : a) 1958-ban 500 általános iskolában és 40 gimnáziumban. b) Az oktatókat részben megfelelő pedagógusok, részben üzemi szakemberek bevonásával kell biztosítani. A gyakorlati foglalkozásokat vezető pedagógusok számára 1958. nyarán tanfolyamot kell szervezni. A Kormány felkéri a társadalmi szervezeteket, különösen az ifjúsági szervezeteket és egyúttal felhívással fordul a tudósokhoz, valamint az üzemi szakemberekhez, hogy támogassák a fentebb megjelölt fontos feladatok megvalósítását. Apró Antal s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese. Vegye§ rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Államigazgatási jog. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv.* alkalmazása során felmerülő elvi és gyakorlati kérdések. (Nem teljes szöveg.) a) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi'IV. törvény (a továbbiakban: Tv.) rendelkezéseinek alkalmazása — a Tv.-ben említett kivételektől eltekintve — valamennyi államigazgatási szerv eljárásában kötelező. A korábban megjelent különös eljárási szabályok közül azok maradnak hatályban, amelyek a törvény alapvető rendelkezéseivel összhangban vannak, azokat kiegészítik, vagy a törvény áital nem szabályozott eljárási kérdéseket rendezik. Az egyes államigazgatási szervek a Tv. rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt maga a Tv. megengedi. b) Ügyfél alatt a fegyveres testületek tagjait is érteni kell, amennyiben azok jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az eljárás tárgyát képező ügy érinti. [Tv. 1. § (5) bek.]. c) A Tv. 2. § (3) bekezdésében jelzett ^szakigazgatási" szerv és a 2. § (4) bekezdésében írt „igazgatási" szerv nem azonos fogalmak. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok már azt mutatták, hogy egyes szerveknél a Tv. 2. § (3) és (4) bekezdésének értelmezése körül eltérő vélemények vannak. Egyes szervek a 2. § (4) bekezdésének helytelen értelmezésével I: fokon kívánnak elintézni olyan ügyeket, amelyekben a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetve a végrehajtó bizottság elnöke, vagy titkára is eljárhat. A két bekezdés között lényeges különbség van. A Tv. 2. § (3) bekezdése a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekről szól, míg a (4) bekezdés a nem tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekről rendelkezik. A (4) bekezdésben említett igazgatási szervek alatt tehát a tanácsi * A törvény a Tanácsok Közlönye 1957. évi 36. Márnában jelent meg,