Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 17. szám

17. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 169 b) a tanács által a helyi erőforrások terhére megállapított feladatok, ezek előirányzatai és a községfejlesztési alap bevételi forrásaiból eredő fedezete, a helyi ei-őforrásokból származó anyagok mennyisége és értéke, valamint a lakosság részé­ről felajánlott társadalmi munka értéke. 2. §. (1) A tanács a helyi erőforrások terhére általán ban olyan beruházásokat, felújításokat és beszer­zéseket tervezzen meg, amelyek a tervév alatt megvalósíthatók, pénzügyi és anyagfedezetük, va­lamint a kivitelezésükhöz szükséges kapacitás a terv jóváhagyásával egyidejűleg biztosítható. (2) A helyi erőforrásokból a tervév során meg nem valósítható (áthúzódó), valamint közös fedél­zeti forrása (pl. állami beruházási hitelből és községfejlesztési alapból) épülő feladatok megtéri vezése előtt ki kell kérni a felettes tanács végre­hajtó bizottsága véleményét. (3) A tanácsház felújításán kívül igazgatási jel­legű kiadás, továbbá vállalatok, intézmények, tár­sadalmi szervek részére kölcsön, működési költsé­geikhez készpénz hozzájárulás a helyi erőforrá­sok terhére nem tervezhető és nem folyósítható. (4) A helyi erőforrások terhére béralap jellegű kiadások csak akkor tervezhetők és folyósíthatok, ha ezek saját vállalkozásban (házilagos módon) végzett kivitelezéssel vagy műszaki ellenőrzéssel kapcsolatosak. 3. §. A népgazdasági tervben és az állami költségvetésben kötelezően előírt tervmu­tatókon alapuló fejlesztéseket a helyi erőfor­rások terhére csak a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizott­ságának előzetes engedélyével lehet megter­vezni. 3- §• A fővárosi., megyei és a megyei jogú városi ta­nács végrehajtó bizottsága a kötelezően előírt terv-* mulatókon alapuló fejlesztéseknek a helyi erőfor­rások terhére történő megtervezését csak a részére megállapított keretszámon belül engedélyezheti. n. A községfejlesztési alap rendszere és forrásai. 4. § A tanács a részére jóváhagyott éves állami terv és költségvetés kiegészítését szol­gáló községfejlesztési feladatok végrehajtá­sához túlnyomórészt helyi erőforrásokból községfejlesztési alapot képez. 4. §. A községfejlesztési alapra befolyt pénzeszközö­ket az Országos Takarékpénztár helyi fiókjainál nyitott községfejlesztési számlákon kell kezelni. 5- §• A községfejlesztési alap bevételi forrásai a kö-* vetkezők: a) a lakosság által fizetett községfejlesztési hoz-* zájárulás; b) a tanácsi vállalatok eredményeiből juttatott részesedés; c) a költségvetésben évközben jelentkező több-* letbevételek; d) a tanács tervében és költségvetésben jóvá­hagyott beruházások és felújítások kivitelezése során társadalmi munkával elért megtakarítások értéke; e) a földművesszövetkezetek, kisipari termelő­szövetkezetek és háziipari termelőszövetkezetek által fizetett községfejlesztési hozzájárulás; f) állami (minisztériumi, tanácsi) vállalatok által fizetett hozzájárulás. 5. §. (1) A tanács a községfejlesztési alap képzésénél elsősorban a lakosság anyagi esz­közeire támaszkodik; ezért az általános jöve­delemadó és a házadó fizetésére kötelezett lakosságra évenként községfejlesztési hozzá­járulást vethet ki. (2) Az általános jövedelemadó, illetőleg — ha az adóalanynak általános jövedelemadó kivetése nincs. — a házadók fizetésére köte­lezett lakosságra kivethető községfejlesztési hozzájárulás mértékének felső határa a ki­vetés alapjául szolgáló adók évi összegének 20%-a. (3) A levonásos jövedelemadó fizetésére kötelezettek községfejlesztési hozzájárulásá­nak mérvét a Kormány évenként állapítja meg. * (4) A községfejlesztési hozzájárulást a la­kosság véleményének figyelembevételével hozott és a helyileg szokásos módon kihirde­tett tanácshatározat alapján kell kivetni és együttes kezelésbe kell vonni. (5) A tanács a községfejlesztési hozzájáru­lás mértékét több, de legfeljebb 5 évre, előre is megállapíthatja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom