Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 17. szám

170 TANÁCSOK 6. §. (1) A községfejlesztési hozzájárulás alapja: aj a lóadó nélkül számított általános jövedelemadó; b) a levonásos jövedelemadó; c) a házadó, amennyiben az adófizetésre kötelezett személynek általános jövedelemadó fizetési kötelezettsége nincs. (2) A községfejlesztési hozzájárulás megállapítása előtt a tervbevett feladatok szükségességét, a hozzájárulás mértékét falugyűléseken, választókerületenként szervezett kisgyűléseken a lakossággal meg kell tárgyalni. (3) A tanács határozata alapján megállapított községfejlesztési hozzájárulást a tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási- szerve veti ki és az együttesen kezelt adók módjára szedi be. (4) A tanács több évre előre általában akkor állapítja meg a községfejlesztési hozzájárulás mérvét, ha bankhitelt kíván felvenni és a visszafizetés ideje az egy évet meghaladja, továbbá akkor, ha több évre terjedő feladat végrehajtását kívánja ilyen módon biztosítani. (5) A levonásos jövedelemadó fizetésére kötelezettek községfejlesztési hozzájárulását az adót levonó szerv vonja ie és a negyedév végén utalja át a hozzájárulás fizetésére kötelezett lakhelye szerint illetékes tanács községfejlesztési alapjára. 6. §. A tanácsot az irányítása alatt álló vállalatok nyereségéből a Kormány által megállapított mértékű részesedés illeti meg. 7- §• A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanácsot az 1.069/1957. (VIII. 11.) Korm. számú határozat* alapján az irányítása alatt álló vállalatok gazdálkodásának eredményéből megillető részesedést, illetőleg" a részesedésből a végrehajtó bizottság határozata alapján községfejlesztési célra biztosított összeget a községfejlesztési terv készítése előtt fel kell osztani a községfejlesztési terv készítésére kötelezett alsóbbfokú tanácsok között. 7. §. A tanács részére jóváhagyott adóbevételi terven felül befizetett adók összegéből a tanácsot megillető adórészesedés, továbbá a költségvetési többletbevételek — amennyiben ezeket a tanács a községfejlesztési alapba utalja — annak bevételeit képezik. * A határozatot a Tanácsol Közlönye 1957. évi 55. Száma közli. KÖZLÖNYE 17. szám. 3. §, A tanács költségvetésében jóváhagyott bevételekkel szemben befolyó többletbevételeket — beleértve az adóbevételekből a részesedési százalék arányában elért többletbevételeket is — elsősorban a költségvetésben jelentkező új kiadások fedezeteként kell felhasználni. Amennyiben ezeket az összegeket nem használják fel költségvetési kiadások fedezésére, a tanács határozata alapján a községfejlesztési alapra kell átutalni és ott felhasználni. A községfejlesztési alap éves költség-vetésének összeállításakor az ilyen címen várható bevételeket fedezeti forrásként nem lehet megtervezni. 8. §. A tanácsok éves tervében és költségvetésében jóváhagyott beruházások és felújítások kivitelezése során teljesített társadalmi munka pénzbeni értékét bevételként át kell utalni a tanács községfejlesztési alapjára. 9. §. (1) A beruházások és felújítások kivitelezése so-s rán teljesített társadalmi munka értékét a lebonyolítással, illetőleg a műszaki ellenőrzéssel megbízott szervek a kivitelező által benyújtott számlákon kötelesek a kifizetést teljesítő bank felé igazolni. (2) A lebonyolítást finanszírozó bank — az igazolás alapján — a társadalmi munka értékét a megtakarítást elérő tanács községfejlesztési alapjára utalja át. 9. §. (1) A földművesszövetkezetek, a kisipari termelőszövetkezetek és a háziipari termelőszövetkezetek 1958. január 1-től községfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. (2) A szövetkezetek községfejlesztési hozzájárulásának alapja jövedelemadó köteles nyereségük évi bruttó összege. (3) A szövetkezetek községfejlesztési hozzájárulásának mérvét a Kormány által megállapított határon belül, a szövetkezetek közép irányító szervének előzetes meghallgatása után a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács állapítja meg. 10. §. (1) A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanács a földművesszövetkezetek községfejlesztési