Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 64. szám

670 TANÁCSOK" KÖZLÖNYE 64. szám. a) a fokozatos előléptetések, b) a besorolási értesítés kiállítása és c) a jubileumi jutalom összegének megállapítása során? Válasz: a) A 27/1957. (15) Mii. M. számú utasítás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek alapján eltérően kellene eljárni azoknál a dolgozóknál, akiknek besorolásánál a szolgálati időt nem vették teljes egészében figyelembe. Ezért a fokozatos előlépés rendje ezeknél a dolgozóknál is ugyanaz, mint ahogyan ezt az utasítás 23. pontja, illetőleg 4. számú melléklete is tartalmazza. Soronkívüli előléptetésre csak olyan mértékben kerülhet sor, mint amilyen mértékben ezt — az utasítás 28. pontja alapján — a költségvetésben előirányzott soronkívüli előléptetési keret lehetővé teszi. Nincs akadálya, hogy a teljes szolgálati idejükkel szemben alacsonyabb fizetési fokozattal besoroltakat is soronkívül előléptessék. Mind a fokozatos, mind a soronkívüli előléptetésnél azonban csak egy fizetési fokozattal emelhető a dolgozó alapbére. b) A besorolási értesítés a munkakör, a fizetési fokozat és az alapbér megállapítását, az utasítás 19/a. vagy 19/b. pontjaira való hivatkozást, valamint azt tartalmazza, hogy a dolgozó — figyelemmel szolgálati idejének kezdőpontjára, — a fokozatos előléptetés során mikor lép elő. A besorolási értesítőben a dolgozó szolgálati idejét megrövidíteni s a szolgálat tényleges kezdő időpontját eltérően megállapítani nem szabad. c) A jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál — a besorolásoktól függetlenül — a dolgozónak az Mt. V, 93. § rendelkezése alapján „folyamatos"-nak tekinthető szolgálati idejét kell figyelembe venni. A jubileumi jutalom összegét a tényleges havi alapbér összegétől eltérően, magasabb összegben megállapítani azoknál a dolgozóknál sem szabad, akiknek alapbérét a besorolások során nem a teljes szolgálati idő alapján állapították meg. * Kérdés: Hogyan kell eljárni a közszolgálaton kívül töltött idő beszámítása tekintetében a 27/1957. (15) Mü. M. számú utasítás hatálya alá tartozó dolgozóknál új alkalmazás esetén? Válasz: A 27/1957. (15) Mü. M. számú utasítás 15. pontjában foglalt rendelkezés szerint az alkalmazott alapbérének megállapításánál a közszolgálaton kívül töltött időt a 81/1950. (III. 19.) M. T. számú rendelet 3. §-a alapján be lehet számítani. A beszámításnál — a 3. § (2) bekezdése szerint — mérlegelni kell/ hogy az alkalmazott közszolgálaton kívül töltött ideje részben vagy teljes egészében figyelembevehető-e? Minthogy a 27/1957. (15) Mü. M. számú utasítás 4. pontja szerint az alkalmazott alapbérének meghatározásánál szakmai felkészültségét és ténylegesen végzett munkáját is figyelembe kell venni, mérlegelhető, hogy az alkalmazottnak teljes vagy csak részszolgálat; ideje kerüljön beszámításra. A mérlegelésnél irányadó az, hogy lehetőleg a dolgozó 6zakmai és egyéb szempontból értékes tapasztalati ideje legyen elismerve, vagyis az az idő, amely alatt olyan tapasztalatokat szerzett, amelyeket az új munkakörében hasznosítani tud. Ezzel elérhető, hogy a gyöngébb felkészültségű, de hosszabb szolgálati idővel rendelkező dolgozó nem kaphat azonos munkakörön belül magasabb fizetést, mint a nagyobb felkészültségű, de rövidebb szolgálati idővel rendelkező. Tekintettel arra, hogy a 81/1930. (III. 19.) M. T. számú rendelet 3. §-ában foglaltak alkalmazása a szerv vezetőjének elhatározásától függ, a dolgozó nem élhet jogorvoslattal, ha a döntést magára nézve sérelmesnek tartja. Pénzügyminisztérium. Táppénz megállapítása Kérdés: A 26/1957. Mü. M. sz. utasítás 1957. június 1-ével felemelte a közalkalmazottak bérét, a június havi bérkülönbözetet azonban csak július hó folyamán fizették ki. Mi a helyes eljárás akkor, ha a június havi bérkülönbözetet mindenkinek kifizették függetlenül attól, hogy az illető táppénzes állományban volt-e, vagy dolgozott? Ilyen esetben mekkora összegű táppénz jár? Válasz: A betegség miatt mulasztott munkanapokra bér nem jár és így ezekre a napokra bérkülönbözet sem illeti meg a dolgozót. Ha a táppénzes állományban lévő dolgozónak is kifizették a teljes bérkülönbözetet, úgy a táppénzes állományban töltött munkanapokra eső bérkülönbözetet az Mt. V. 195. §-a alapján történő írásbeli értesítés mellett térítményként elő kell írni és a dolgozó legközelebbi bér járandóságából le kell vonni. A közalkalmazottaknál az állandó összegű havi munkabérben részesülő dolgozók táppénzének megállapításánál a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző három naptári hónapra megállapított munkabérek egy hónapra eső átlagát kell alapul venni. A június hónapban táppénzes állományba került dolgozó részére tehát a március—május hónapokban élvezett — béremelés előtti — bér alapján kell a táppénzt megállapítani és folyósítani. Ha ez a dolgozó több hónapig beteg marad, úgy a betegsége egész időtartamára (tehát több hónapon át) változatlanul a béremelési előtti munkabér alapján megállapított táppénzt kell részére folyósítani. Az 1957. év augusztus havában táppénzes állományba kerülő dolgozó esetében is a betegség első napját közvetlenül megelőző három naptári hónapra eső bérének egy hónapra eső átlagát kell a táppénzmegállapítás alapjául venni; Ebben az esetben (május—július hónapok jönnek számításba) egy hónap a régi bérrel, két hónap pedig már a felemelt bérrel kerül számításba. Teljesen a felemelt bér alapján csak azoknál a dolgozóknál lehet a táppénzt megállapítani, akik szeptember hó folyamán kerülnek táppénzes állományba. Pénzügyminisztérium. A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló hatósági vagyoni bizonyítvány mintája. A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló vagyoni bizonyítvány kiállításáról szóló 7/1957. (VII. 31.) I. M. számú rendelet (Tanácsok Közlönye 52. száma közli) a bizonyítvány-mintát nem közölte, csak utalt arra, hogy a bizonyítvány űrlapot a Nyomtatványellátó Vállalat állítja elő (5578—27. r. sz.). A tanácsok tájékoztatása céljából a bizonyítvány űrlap mintáját az elábbiekban közöljük: