Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 46. szám

462 TANÁCSOK területtel együtt — a 20 kat, holdat meghaladja. Ha az örökösöket külön-külön így megillető földterület a 20 kat. holdat nem éri el, a közjegyző a hagyatékot osztály szerint adja át az örökösöknek. 4. Ha a 3. a) pont szerint megküldött értesítésben megjelölt hagyatéki ingatlan a mezőgazdasági osztály megállapítása szerint meghaladja a magánszemélyek által megszerezhető ingatlan felső határát, az államot illető vételi jogot gyakorolni kell minden olyan esetben, amikor a többletként mutatkozó ingatlanra állami, kísérleti, ian- vagy célgazdaság, illetőleg mezőgazdasági termelőszövetkezet igényt tart, vagy az ingatlan egyéb közületi célra (pl. iskolai gyakorló terület stb.) alkalmas és szükséges. A mezőgazdasági osztály vezetője fegyelmi felelősség terhe mellett — a közjegyző megkeresésének beérkezésétől számított 30 napon belül — köteles nyilatkozni a vételi jog gyakorlása felől. Ha e határidő alatt nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az állam a vételi jog gyakorlásáról lemondott. 5. A vételi jog gyakorlásánál a következőképpen kell eljárni: a) A mezőgazdasági osztály helyszíni tárgyalás alapján dönt abban a kérdésben, hogy a vételi jogot gyakorolni kívánja-e. A helyszíni tárgyalást olyan időben kell lefolytatni, hogy a mezőgazdasági osztály a közjegyző megkeresésének beérkezése után legkésőbb 30 napon belül közölhesse a vételi jog gyakorlására vonatkozó döntését a közjegyzővel. A helyszíni tárgyaláson kell megállapítani, hogy az örökös (örökösök) által kijelölt földek közül mely területek kerülhetnek átvételre és ugyanakkor nyilatkozattételre kell felhívni a földterület fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának elnökét, az e községben működő állami gazdaság igazgatóját és mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőségét ingatlanszükségletük bejelentése végett. b) A mezőgazdasági osztály a helyszíni tárgyalás után 8 napon belül köteles határozni az ingatlan átvételéről, további használatbaadásáról, a vételár megállapításáról és kifizetéséről. A határozatot meg kell küldeni az ingatlan örökösének, a községi tanács végrehajtó bizottságának, az érdekelt állami gazdaság igazgatójának vagy termelőszövetkezet elnökének, továbbá jogerőre emelkedés után a járási tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei felügyelőségének, végül az illetékes járásbíróságnak mint telekkönyvi hatóságnak azzal a megkereséssel, hogy a vételi joggal érintett földterület tulajdonjogát a magyar állam javára kebelezze be. Ingatlanmegosztás esetén a megkereséshez csatolni kell a megosztásra vonatkozó vázrajzot is. c) Az ingatlan vételárát a kisajátításra vonatkozó kártalanítási szabályok szerint kell megállapítani. A vételárat a mezőgazdasági osztály határozata alapján, a hagyatéM eljárás jogerős befejezéséről kapott közlés után a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya fizeti ki az ingatlan örökösének. d) A vételár kifizetése előtt az örökös az örökhagyó és a saját lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya), illetőleg — ha az örökösnek szőlőmüvelés alatt álló ingatlana van — a bor tárolása szerint illetékes pénzügyőri szakasz által kiállított adóigazolással köteles igazolni, hogy köztartozása nincs. Hátralék vagy tartozás esetén a folyósításra kerülő öszszegből először ezeket kell kiegyenlíteni és csak a fennmaradó összeget lehet az érvényes rendelkezéseknek megfelelő módon — az Országos Takarékpénztár útján — az örökös részére kiutalni. 6. A 2/1937. (II. 3.) F. M. számú rendelet* 3. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat a közjegyző és a telekkönyvi hatóság a következőképpen hajtja végre: a) A hagyaték tárgyalása során a fennálló jogszabályok szerint kell eljárni abban az esetben is, ha SE álíam vételi jogát gyakorolni kívánja. Ez esetben azonban a hagyatékátadó végzésben meg kell állapítani, hogy az állam az örökösnek, vagy örökösöknek jutó mező-, illetőleg erdőgazdasági ingatlanok milyen terjedelmére kívánja a vételi jogot gyakorolni. Egyben meg kell keresni a telekkönyvi hatóságot aziránt, hegy az örökösnek (örökösöknek) jutó ingatlanokra az állam vételi jegát kebelezze be. A jogerős hagyatékátadó végzést a közjegyző megküldi a mezőgazdasági osztálynak. b) A telekkönyvi hatóság a hagyatékátadó végzés alapján bekebelezi az örökös (örökösök) tulajdonjogát, egyidejűleg a magyar állam javára a vételi jogot is bekebelezi. A bejegyzésben fel kell tüntetni, hogy melyik örökös ellen milyen földterületre illeti meg a vételi jog a magyar államot. Pl. „ a vételi jogot a B. 9. sorszám alatt Tóth Józsefet illető 1U részből 5 hold •825 négyszögöl területre a magyar állam javára bekebelezi." c) A mezőgazdasági osztály által az 5. b) pontnak megfelelően hozott, jogerős határozat alapján a telekkönyvi hatóság intézkedik a vételi joggal érintett földterület tulajdonjogának a magyar állam javára történő bekebelezése iránt. d) Ha az állam vételi jogát korábbi nyilatkozata és a telekkönyvi bejegyzés ellenére sem kívánja gyakorolni, a mezőgazdasági osztály megkeresi a telekkönyvi hatóságot a vételi jog törlése iránt. Amennyiben pedig a mezőgazdasági osztály a hagyatékátadó végzésnek a telekkönyvi hatósághoz való érkezésétől számított hat hónapen belül a megvásárolni kívánt ingatlant nem jelöli meg (a vételre vonatkozó határozatát nem közli), üüetőleg a vételi jog törlését nem kérte, a bejegyzett vetéli jog az érdekelt telekkönyvi tulajdonos kérelmére törölhető. A törlés elrendeléséről a mezőgazdasági osztályt értesíteni kell. e) Ha azt követően, hogy az ingatlan a vételi jeg gyakorlása folytán az állam tulajdonába került, az ingatlan örököse személyében, vagy a megörökölt ingaf.snok mennyisége, vagy megoszlása tekintetében változás történik (póthagyatéki eljáTás, örökösödési perben hozott Tbé* A rendelet a Tanácsok Közlönye ezévi 7. számában jelent meg.