Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)
1957 / 43. szám
424 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám. költözhető, részére megfelelő lakást kell biztosítani. (5) Ha csereingatlan nem áll rendelkezésre és a kisajátított lakóház (lakás) helyett a kisajátító által újonnan épített lakóház (lakás) sem adható kártalanításul, a kisajátítást szenvedőnek megfelelő lakást kell biztosítani és részére a kisajátított ingatlan értékének megfelelő készpénzkártalanítást kell fizetni Ebben az esetben, valamint a (4) bekezdésben említett esetben a kisajátított lakóház (lakás) helyett a kisajátító által újonnan épített lakóházzal (lakással) a községi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve rendelkezik. (6) A kisajátított ingatlanban lakó bérlők elhelyezésére az 56/1955. (VIII. 31.) M. T. számú rendelet* 23. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. (7) Ha a kisajátított lakóházra vagy gazdasági épületre a kisajátítónak nincs szüksége és az épület lebontásra kerül, a kisajátítást szenvedő a bontási anyagot elszállíthatja. Ilyenkor a bontási anyagnak az Országos Tervhivatal 105.600/1951. (IV. 24.) O. T. számú rendelete és a 600.210/1051. (Tg. É. 103.) O. T.—A. H. számú utasítása alapján számított értékét a megállapított kártalanítási öszszegből le kell venni. Kártalanítás mezőgazdasági ingatlanok kisajátítása esetében. 5. §. A kisajátított ingatlan mezőgazdasági jellegének elbírálásánál a tényleges művelési ágat kell figyelembe venni. 6. §. Csereingatlannal történő kártalanítás esetében a kisajátítást szenvedőt azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú mezőgazdasági ingatlannal kell kártalanítani. Az esetleges értékkülönbözetet nagyobb terület cserébe adásával is ki lehet egyenlíteni. 7. §• (1) Ha csereingatlan nem áll rendelkezésre, a kisajátítást szenvedő részére járó kártalanítás mértékének megállapításánál irányárként a kisajátított mezőgazdasági ingatlan kataszteri tiszta jövedelme 150—300-szoros szorzatának megfelelő forintösszeget kell figyelembe venni, az ingatlan jövedelmezőségétől, fekvésétől, stb. függően. Ha azonban az így kiszámított összeg az ingatlannak a helyi körülmények figyelembevételével megállapítható értékét meghaladja, a helyi viszonyoknak megfelelő értéket kell kártalanításul megállapítani. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 54. száma közli. (2) Juttatott mezőgazdasági ingatlan kisajátítá-s sakor — ha csereingatlan nem áll rendelkezésre — a kisajátítást szenvedő részére az (1) bekezdésben meghatározott forintösszeget kell kártalanításul kiűzetni. A kártalanítási árból le kell vonni a kisajátított ingatlan teljes megváltási árának még ki nem egyenlített részét, kivéve, ha a fizetési köte-> lezettség szünetel [3. §. (4) bekezdés]. (3) Ha a kisajátított mezőgazdasági ingatlanon j olyan beruházást eszközöltek, amely annak értékét jelentősen emeli (talajjavítás, öntözéses berendezés létesítése stb.), a kisajátító a beruházásnak a ki-* sajátítás időpontjában fennálló értékét is megtéri-* : teni köteles. Kártalanítás házhely és egyéb be nem épített belterületi ingatlan kisajátítása esetében. 8. §. (1) Házhely és belterületen lévő egyéb be nem épített ingatlan kisajátítása esetén — ha cseréin-* gatlan nem áll rendelkezésre — a jelen rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében említett használati érték kiszámításához négyszögölenként az alábbi irányárakat kell figyelembe venni: községekben 6—15 forintot, járási székhelyeken 10—30 forintot, városokban 15—50 forintot, megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 15—75 forintot, a fővárosban — az építési övezettől függően — 15—200 forintot, gyógy- és üdülőhelyekké nyilvánított helységekben 6—50 forintot. Ha azonban az így kiszámított összeg az ingató lannak a helyi körülmények figyelembevételével megállapítható értékét meghaladja, a helyi viszo-* nyoknak megfelelő értéket kell kártalanításul megállapítani. (2) Ha az (1) bekezdésben említett ingatlan több csoportba is sorolható, akkor a kártalanítást a magasabb csoportra megállapított irányárak alapján kell kiszámítani. (Pl. a siófoki házhelyeket nem járási székhelyi ingatlanként, hanem üdülő-* helyi ingatlanként kell figyelembe venni.) (3) Ha a kisajátított üres belterületi ingatlan nagysága a helyben szokásos beépített házhely nagyságát meghaladja és az ingatlan állandóan mezőgazdasági müvelés alatt áll, a szokásos házhelynagyságot meghaladó területre nézve az (1) bekezdésben megjelölt irányárak alsó értékhatár rait kell a kártalanítás alapjául venni. (4) Juttatott házhely kisajátításakor — ha cserei ingatlan nem áll rendelkezésre — a kisajátítást szenvedő részére az (1) bekezdésben meghatározott forintösszegek alapján kell a kártalanítást megállapítani. A kártalanítási árból le kell vonni a kisajátított ingatlan teljes megváltási árának még ki nem egyenlített részét, kivéve, ha a fize-* tési kötelezettség szünetel [3. §. (4) bekezdés].