Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 43. szám

43. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 425 (5) Belterületnek minősül a 14/1955. (III. 3.) M. T. számú rendelet* 6. §-ában meghatározott terület. Kártalanítás lakó- és gazdasági épületek kisajátítása esetében. 9. §. (1) A bel- vagy külterületen lévő lakó-, illetve gazdasági épület kisajátítása esetében a jelen rent delet 1. §-ának (2) bekezdésében említett használati érték kiszámításához irányárként az ingatlannak a kisajátítás elrendelése időpontjában a jelen rendelet mellékleteként csatolt értékelési táblázat szerint megállapított műszaki értékét kell figyelembe venni. Ha azonban a táblázat szerinti műszaki érték az ingatlannak a helyi körülmények figyelembevételével megállapítható értékét meghaladja, a helyi viszonyoknak megfelelő értéket kell kártalanításul megállapítani. (2) A műszaki értéket csökkenteni kell az évenkénti 1 százalékos avulás megfelelő évekre kiszámított százalékos összegével. Ha ez a százalék a 75 százalékot eléri vagy meghaladja, az ingatlant csak mint bontási anyagot szabad értékelni. Ha az ingatlan állaga és használhatósága nem teszi indokolttá az évek szerint kiszámított avulási százalék levonását — mert az épületet időközben felújították — az avulási százalékot az épület jelenlegi állapotának (állagának és használhatóságának) megfelelően csökkenteni kell. (3) A túlnyomó részben nem téglából (terméskőből vagy faragott kőből), hanem egyéb anyagból (vályogfal, vert vagy csömöszölt fal, faváza? fal) épített és .alápincézetlen házingatlan évenkén; figyelembevehető avulási százaléka 1.5 százalék Az ilyen ingatlanok műszaki értékelésénél a táblázat szerint megállapított értékből — még az avulási százalék megállapítása előtt — 10 százalékot le lehet vonni. (4) Juttatott házingatlan kisajátítása esetében, ha a kártalanítás nem történhet csereingatlannal, a kisajátítást szenvedő részére az (1) bekezdésben meghatározott használati értéket kell készpénzkártalanításul megállapítani. A kártalanítási árból le kell vonni a kisajátított ingatlan teljes megváltási árának még ki nem egyenlített részét. Kártalanítás zöldkár esetében. 10. §. (1) A kisajátított ingatlanon levő zöldleltár értékért (szántás, vetés, folyó gazdasági évben végzett trágyázás, évelő takarmánynövények, gabonaneműek, szőlő, gyümölcsös, stb.) a tényleges kárnak megfelelő kártalanítást kell fizetni. A zöldleltári érték megállapításánál a mezőgazdasági szakigazgatási szerv javaslatát kell figyelembe venni. Elmaradt haszon címén kártalanítás nem fizethető, kivéve a folyó gazdasági év vár* A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 17. száma közli; ható terméseredményét, ha az a kisajátítás időpontjában már megállapítható. (2) A kisajátított ingatlanokért a 7. § és a jelen § (1) bekezdése alapján megállapított kártalanítás együttes összege sem haladhatja meg az ingató lanoknak a helyi körülmények figyelembevételével megállapítható értékét. Vegyes rendelkezések. 11. §• A kisajátítással kapcsolatban megállapított kártalanítási összeget — az idevonatkozó rendelkezéseknek megfelelően — az Országos Takarékpénztár útján kell a kisajátítást szenvedő részére kifizetni. 12. §. (1) Érvényes egyezséget kötni — az 1. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények figyelembevételével — csak az irányárak keretei közt lehet. (2) Ha a kisajátítást szenvedő fél az egyezségileg felajánlott kártalanítással nem elégszik meg, a kártalanítás megállapítását a bíróságtól per útján kérheti azon az alapon, hogy a felajánlott kártalanítás az 1. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések nem kellő figyelembevételével történt vagy a használati érték az irányárakat egyébként is meghaladja. (3) Csereingatlannal történő kártalanítás esetében a kisajátítást szenvedő a felajánlott kártalanítást meghaladó követelését csak mint készpénzkövetelést érvényesítheti. (4) A kisajátító által felajánlott kártalanítási összeget meghaladó követelés bíróság előtti érvényesítésére az 1955. évi 23. számú törvényerejű rendelet 12. §-ának (2) bekezdésében megszabott 30 napos határidőt az egyezségi tárgyalás meghiúsulásától kell számítani. Az egyezségi tárgyalás meghiúsulási időpontjának a kisajátítást megállapító határozat jogerőre emelkedésének napját kell tekinteni. A kisajátítást megállapító határozatban fel kell hívni a kisajátítást szenvedő figyelmét erre a határidőre és a határidő elmulasztásának következményeire. 13. §. (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; hatálybalépésével a kisajátítással kapcsolatos kártalanításról kiadott 17/1955. (X. 5.) P. M. számú rendelet, valamint e rendelet alkalmazásáról szóló 116/1955. (P. K. 46.) P. M. számú utasítás hatályát veszti. (2) A jelen rendeletben foglalt kártalanítási szabályokat a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, ha a kártalanításra vonatkozó igény az 1955. évi szeptember hó 1. napja után nyílt meg és a kártalanítás mértéke összegszerűen még nem volt jogerősen megállapítva. Egyéb esetek-