Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 43. szám

43. szám. TANÁCSOK KÖZCÖNYE 423 nem áll, a kisajátítást szenvedő kérelmére a kishaszonbérletbe adott állami tartalékföldből is lehet kártalanítást adni. Ebben az esetben a kártalanításként adott mezőgazdasági ingatlan kishaszonbérletét a gazdasági év végével fel kell mondani. A kishaszonbérlőnek a beruházásokból eredő tényleges kárát a kisajátító köteles megtéríteni. Az elmaradt hasznot megtéríteni nem lehet. (3) A kisajátított ingatlannál nagyobb értékű csereingatlant csak kivételes esetben lehet kártalanítás céljára felajánlani és csak akkor, ha a kisajátítást szenvedő az értékkülönbözet megfizetésére kötelezettséget vállal. Ilyen esetben a kisajátítást szenvedő kérelmére a megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya az érdekelt szakigazgatási szervvel egyetértésben az értékkülönbözet megfizetésére legfeljebb két évig — a 4. § (3) bekezdésében foglaltak esetében pedig legfeljebb három évig — terjedhető részletfizetési kedvezményt engedélyezhet évi 5 százalékos kamatfizetés mellett. Az egyes részletek havonta esedékesek és azok összege havonta 100 forintnál kevesebb nem lehet. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a kedvezmény megszűnik, a fennmaradó értékkülönbözet teljes egészében esedékessé válik és azt adók módjára kell behajtani. (4) A részletfizetési kedvezmény engedélyezéséről az értékkülönbözet nyilvántartásbavétele és a részletfizetési kötelezettség előjegyzése végett a megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályát is értesíteni kell. 1 (5) Az értékkülönbözet, jt a megyei tanács költségvetési számlájára kell befizetni és a „Tanács és végrehajtó bizottság" cím megfelelő bevételi rovatán kell elszámolni. (6) A megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya minden egyes részletfizetési kedvezményben részesült személyről külön nyilvántartást vezet és az esedékes részlet befizetésének elmaradása esetén intézkedik a tartozás behaitása iránt. (7) A (3) bekezdés szerint mutatkozó értékkülönbözet és járuléka erejéig a kártalanításul adott ingatlanra az állani javára jelzálogjogot kell bekebelezni. E célból a megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya keresi meg az illetékes járásbíróságot, mint telekkönyvi hatóságot. Az értékkülönbözet és kamatának kiegyenlítése után a jelzálogjog törlésének bekebelezése iránt ugyancsak a megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya intézkedik. (8) Ha a kisajátított ingatlan értéke nagyobb a kártalanításul felajánlott csereingatlan értékénél, a kisajátító a különbözetet a kisajátítást szenvedőnek készpénzben köteles megfizetni. 3. §. (1) Ha a kisajátítást szenvedőt csereingatlannal kártalanítani nem lehet, akkor a kártalanítás készpénzzel történik. (2) A készpénzkártalanítást a kisajátítást szenvedő részére egy összegben kell kifizetni. (3) Ha a kártalanítás készpénzben történik, an-> nak kiutalása előtt a kisajátítást szenvedő a lakóhelye és az ingatlan fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya), illetőleg — ha a kisajátítást szenvedőnek szőlőművelés alatt álló ingatlana van — a lakóhely, az ingatlan fekvése, vagy a bor tárolási helye szerint illetékes pénzügyőri szakasz által kiállított adóigazolással a megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya előtt igazolni köteles, hogy köztartozása — ideértve a megváltási ártartozást is — nincs. Hátralék vagy tartozás esetében a folyósításra kerülő ösizegből elsősorban ezeket kell levonni és csak a fennmaradó összeget lehet az érvényes rendelkezéseknek megfelelő módon a kisajátítást szenvedő részére kiutalni. (4) A folyósításra kerülő kártalanítási összegből nem kell levonni a juttatásban részesült személyt terhelő megváltási ártartozást, ha a fizetési kötelezettség a 22/1957. (VI. 16.) P. M. számú rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében szünetel. (5) A megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya által hozott kisajátítást megállapító határozatban részletesen (tartozásonként) fel kell tüntetni, hogy a kisajátító a kártalanítási összegből milyen összeget és hova köteles átutalni a kisajátítást szenvedő tartozásainak és hátralékának kiegyenlítésére és mennyi az az összeg, amely a kisajátítást szenvedő részére kifizetésre kerül. (6) Ha a kisajátítást szenvedőt megillető kcszpénzkártalanítás összegét az 56/1955. (VIII. 31.) M. T. számú rendelet 20. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében bírói letétbe kell helyezni, a letétbehelyezés napjától számított egy év elteltével a bíróságnak a letéti összeget a 103.600—70. számú „P. M. Egyéb állami bevételek, bevételi számla, Budapest" elnevezésű csekkszámlára kell átutalnia. 4. §• (1) A kisajátított lakóház (lakás) helyett a kisajátító — a fennálló rendelkezéseknek megfelelően — új lakóházat (lakást) köteles építeni. (2) A kisajátított lakóház (lakás) helyett a kisajátító által újonnan épített lakóház (lakás), ha annak értéke megegyezik a kisajátított ház értékével, a kisajátítást szenvedő részére kártalanításul adható. (3) Ha a kisajátított lakóház (lakás) helyett a kisajátító által újonnan épített lakóház (lakás) értéke nagyobb mint a kisajátított ház (lakás) érték", a kisajátítást szenvedőnek lehe'őséget kell adni arra, hogy a mutatkozó értékkülönbözetet legfeljebb három évig terjedhető egyenlő résziéifkfcen évi 5 százalékos kamat mellett fizethesse meg. Az értékkülönbözet megfizetésére és kezelésére a 2. §. (3)—(7) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók. (4) Lakóház (lakás) kisajátítása esetében a kisajátítást szenvedő részére más csereingatlant (lakóházat) is lehet kártalanításul adni, Ha ez nem be-