Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 36. szám

338 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám. közvetlen irányítása alatt. A fővárosi tanács vég­rehajtó bizottságánál önálló személyzeti osztályt kell szervezni. A fővárosi kerületeknél a fővárosi tanács vb. határozata alapján személyzeti előadó állítható be. (1) Egyes járásoknál és városoknál a megyei vb. elnök engedélyezheti személyzeti előadó beállítá­sát. cj A tanács vb. szakigazgatási szerveinél külön személyzeti előadót beállítani általában nem lehet, e feladatokat az osztályvezető végzi. Ez alól kivé­telt képezhetnek a megyei, illetőleg a fővárosi ta­nács vb. azon szakigazgatási szervei, amelyekhez nagyszámú intézmény, vagy vállalat tartozik (pl. oktatási, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi osz­tályok). 2. Kívánatos, hogy a személyzeti munkában csak teljesen megbízható, kipróbált, a népi de­mokráciához hű, nagy élettapasztalattal és ember­ismerettel, az adott szakmai területen is kellő jár­tassággal bíró munkatársak vegyenek részt. Ósz­tályidegen elemeket a személyzeti munkába be­vonni nem szabad. 3. A hivatal, intézmény, üzem személyzeti hely­zeteért az illető szerv vezetője a felelős. Ezért a személyzeti osztály (csoport, előadó) az üzem, hi­vatal, intézmény felelős vezetőjének közvetlenül van alárendelve. Kinevezés (felvétel), előléptetés, kitüntetés, áthelyezés, vagy elbocsátás előtt a sze­mélyzeti osztály (csoport, előadó) véleményét min­den esetben meg kell hallgatni. A felettes szerv személyzeti osztálya az alsóbb szerv személyzeti osztályainak munkáját közvetle­nül nem irányítja és ellenőrzi, hanem észrevéte­leit, javaslatait a hivatalvezető (szakmai vezető) felé teszi meg. A felettes szerv személyzeti osz­tálya tehát a hivatalvezető (szakmai vezető) sze­mélyzeti munkáját segíti, ezenkívül foglalkozik a hatáskörébe utalt irányító munkakörök személy­zeti kérdéseivel. 4. A személyzeti osztályoknak legfontosabb fel­adata az irányító munkakörben dolgozók megbíz­hatóságának és szakmai rátermettségének vizsgá­lata és ebben emelkedik ki elsősorban a személy­zeti munkának a felelőssége. Ebből következőleg a személyzeti osztályoknak (csoport, előadó) fon­tos feladata a felvételnél és kiválasztásnál van, de a szakmai rátermettség vizsgálatánál is. A kivá­lasztásnál gondoskodni kell arról, hogy egyre in­kább kerüljenek irányító munkakörbe munkások, dolgozó parasztok és a népi demokráciához hű értelmiségiek mellett az új értelmiség fiai és leá­nyai, akik az ellenforradalom támadása közepette megállták helyüket. A személyzeti osztályok a sze­mélyek elbírálásánál vegyék figyelembe az 1956. október—novemberi ellenforradalmi események­kel kapcsolatos magatartást is. A továbbiakban a személyek elbírálásának alapja a munka legyen. 5. A dolgozók minősítéséért a hivatalvezetők, szakmai vezetők felelősek. A minősítés szolgál alapul a dolgozók előléptetéséhez, kitüntetéséhez és áthelyezéséhez. A hivatalvezetők és szakmai ve­zetők által végzett minősítéseket írásba kell fog­lalni, előléptetések, kitüntetések, illetve áthelyez zések előtt ezt minden esetben el kell végezni. A mi-* nösítéseket a személyzeti osztályok a nyilvántart tási adatok között kötelesek megőrizni. Mind a személyzeti osztályok, mind pedig a hivataiveze-* tők, szakmai vezetők által végzett személyzeti munkánál biztosítani kell, hogy az érdekelt dolgo-* zók megismerjék, miképpen vélekednek munka-* jukról. Ezért a minősítést meg kell kapniok azok-* nak a személyeknek is, akikről a minősítés ké-* szült. A személyzeti munkának ez a jellege kell, hogy megszüntesse e munka titokzatosságát. Ez viszont nem jelentheti azt, hogy a személyzeti anyagokhoz illetéktelen személyek hozzájuthassa-* nak, vagy abba beletekinthessenek. 6. A személyzeti munka újraszervezésénél el kell kerülni az indokolatlan információké récéket, túlzott adatszolgáltatást, meg kell szüntetni általán ban a személyzeti munka korábbi bürokratizmus sát. Ennek érdekében a személyzeti osztályok a személyzeti nyilvántartásokban csak a legszüksé-! gesebb adatokat őrizzék és a legnagyobb gonddal ügyeljenek arra, hogy adataik hitelesek, megbízz hatóak legyenek. 7. A személyzeti osztály (csoport, előadó) fel* adata: aj a kinevezési, elbocsátási, előléptetési, kiíün-* tetési javaslatok, illetve határozatok előkészítése és véleményezése az illetékes vezető számára; b) az állami oktatásban résztvevők, vizsga letét telére kötelezettek tanulmányi előmenetelének és eredményeinek ellenőrzése: c) felfekteti a törzslap kitöltésére kötelezettek törzslapját, azt folyamatosan vezeti, a törzslapon szereplő adatok valódiságát ellenőrzi; d) feldolgozza a személyzeti munkával össze* függő statisztikai adatokat; e) figyelemmel kíséri a dolgozók szociális körül-* ményeit. 8. Személyzeti nyilvántartás: a) Minden államhatalmi és államigazgatási szervnél az ügyintéző dolgozókról törzslapot kell felfektetni és folyamatosan vezetni. b) Állami üzemeknél, vállalatoknál és intézmé­nyeknél csak azokról kell törzslapot felfektetni, akiket az illetékes miniszter vezetői munkakörben dolgozónak minősít. c) Az itt fel nem sorolt dolgozókról tö: alapot (kérdőívet stb.) felfektetni nem szabad, ezekről az összes dolgozókra kötelezően előírt egyszerű nyil­vántartást, a jelenlegi szabályozás értelmében, az eddigi formában tovább kell vezetni. d) A törzslap a személyzeti munka alapja. A törzslap adatainak valódiságát okmányokkal kell igazolni és a törzslapra felvett adatokban előállott változásokat 8 napon belül a személyzeti osztá­lyoknál be kell jelenteni. Ezenfelül be lehet kérni életrajzot, jellemzést* az előző munkahelyről a legfontosabb ténvekre vonatkozó információt, de ke: ülni kell a múltban e téren elkövetett minden túlzást. Az ilyen anya-1 gokat csak ellenőrzés után szabad a személyzeti nyilvántartásokban elhelyezni. Ennek elvégzéséért

Next

/
Oldalképek
Tartalom