Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)
1957 / 16. szám
188 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám. 1. A K. P. M. II. Városi közlekedési osztály főfelügyelete alá: Fővárosi Villamosvasúti Vállalat, Fővárosi Villamosvasúti Főműhely, Fővárosi Vasútépítő Vállalat, Miskolci Közlekedési Vállalat, Pécsi Közlekedési Vállalat, Szegedi Közlekedési Vállalat, Debreceni Villamosvasút Vállalat, Szombathelyi Villamosvasút Vállalat. I. A K. P. M. VI. Autóközlekedési Főigazgatóság főfelügyelete alá: Fővárosi Autóbuszüzem, Fővárosi Autóbuszfőműhely, Fővárosi Autótaxi Vállalat, Fővárosi Teherautófuvarozási Vállalat, Fővárosi Garázsipari Vállalat, Bajai Gépkocsiközlekedési Vállalat, Csongrádmegyei Gépkocsiküz'.ekedési Vállalat, Kecskeméti Gépkocsiközlekedési Vállalat, Kiskunfélegyházi Gépkocsi közlekedési Vállalat, Kiskunhalasi Gépkocsiközlekedési Vállalat, Mosonmagyaróvári Gépkocsiközlekedési Vállalat. I, A K. P. M. IX. Üt- és hídfőosztály főfelügyelete alá: Fővárosi Útépítő Vállalat, Miskolci Űtépítő Vállalat. A K. P. M. IX. Űt- és hídifőosztálya ellátja továbbá a városi (községi) utak, utcák, járdák, terek és a rajtuk levő hidak, valrrnint az állami úthálózatiba fel nem vett egyéb utak építésének, fenntartásának és karbantartásának főfelügyeletét. 4. A K.P.M. VIII. Szállítmányozási és idegenforgalmi főosz'.ály főfelügyelete alá: Fővárosi Szekérfuvarozási Vállalat. A K. P. M. VIII. Szállítmányozási és idegenforgalmi főosztályának főfelügyele alá kerülnek továbbá a lakosság helyi fuvarozási igényeit kielégítő tanácsi szekérfuvaroeási szerv :zetek. 5. A K. P. M, Tervgazdasági és műszaki főosztály főfelür-jelete alá: Budapesti Városi Tanács Mélyépítési Tervező Vállalat. Csanádi György s. k., közlekedés- és postaügyi kormánybiztos. Az oktatásügyi kormánybiztos 13/1957. (O. K. 4.) O. M. számú utasítása a pedagógusok szolgálati földjének kiadásáról. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 9., 10. és 11. számú törvényerejű rendelete, valamint ezen törvényerejű rendeletek végrehajtásáról szóló 2/1957. (II. 2.) és 3/1957. (II. 2.) F. M. számú rendeletek és külön ismertetett tájékoztatás, amelyek a mezőgazdasági földterületek felső határának megállapításáról, tulajdonjogi és használati viszonyainak rendezéséről szólnak, nem hatálytalanítják a pedagógusok szolgálati földje biztosítása tárgyában kiadott 164/1954. F. M. — O. M. számú és a 28/1953. (T. K. 14.) O. M. számú utasítások rendelkezéseit. A fentiek értelmében tehát azokban a községekben, ahol a pedagógusok szolgálati fö'djét ezideig még nem rendezték, az említett két utasításban foglaltak szerint kell eljárni. Ezen intézkedést a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben adtam ki. Kiss Gyula s. k, núniszterhely et tes. A legfőbb ügyész 5/1957. (U. K. 2.) Legf. Ü. számú utasítása az 1956. október 23-a után elhagyottá vált vagyontárgyakkal kapcsolatos egyes kérdésekről. (Kivonatos szöveg.) Az 1950. október 23-a után elhagyottá vált vagyon* tárgyakkal kapcsolatos egyes kérdésekről az ügyészeket az alábbiakban tájékoztatom: I. A 8/1956. (XII. 13.) Korm. sz. rendelet szerint az 1956. október 23-át követő időben ismeretlen helyre, vagy kül* földre távozott személy ,,összes vagyontárgya zár alá vettnek tekintendő és felette rendelkezni csak a jelen rendelet rendelkezései szerint lehet." A továbbiakban a rendelet csak arról intézkedik, hogy az említett vagyon* tárgyakról leltárt kell felvenni, egyben felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a vagyontárgyak kezelésével és értékesítésével kapcsolatban külön rendelettel intézked* jék. A felhatalmazásban említett rendelet helyett a pénz* ügyminiszter 211 1956. (P. K. 46., T. K. 1957. évi 1.) P. M. sz. alatt utasítást adott ki. Az utasítás az ingatlanoknál a zár alá vétel feljegyzésén, azok kezelésén, ingóknál pedig a leltározáson, ideiglenes megőrzésbe adáson kívül egyéb, különösen a vagyontárgyak végleges sorsát eldöntő rendelkezést nem tartalmaz. Ennek következtében a tapasztalatok szerint a gyakor* latban bizonytalanság észlelhető, megoldatlan kérdések merültek fel és visszaélések is fordultak elő. A disszidálok csak az esetek egy részében távoztak úgy el, hegy a vagyontárgyaikról egyáltalában nem intézked* tek. Az esetek többságében a vagyontárgyaikat visszterhes, vagy ingyenes ügylettel átruházták, vagy legalább isme* rőseik megőrzésire bízták. Gyakran előfordult, hogy az itt maradt rokonok vitték el az ingóságokat. Ilyenkor leltározásra rendszerint nem is került sor, mert az ingók már nem voltak a disszidált lakásában. Sok esetben azonban a zár alá vétel és a leltár elkészí* tése után jelentkeznek a tanácsi szerveknél különböző jogcímre alapított igényekkel. Ezeknek az igényeknek az elbírálásánál a tanácsi szervek különböző gyakorlatot folytatnak. Előfordult, hogy ha az igénylő alakilag meg* nyugtató okirattal jelentkezett, az abban felsorolt ingót részére kiadták és a leltárból törölték, másutt 1957. már* cius 31-ig terjedő időre csak a megőrzésére bízták, da előfordult az is, hogy az igényt elutasították, vagy az igénylőt bírósághoz utasították. Megtörtént, hogy a disz* szidált több személynek adta el ugyanazt a visszahagyott vagyontárgyat. Indítottak már pert annak bírói megállapítása iránt i3, hogy felperes a disszidált vagyontárgyát érvényes jog* ügylettel megszerezte. A per nyilvánvaló célja, hogy a hozott ítélettel jelentkezzenek a tanácsi szerveknél. Előfordult visszaélés önkényes lakásfoglalásnál, amikor az önkényes beköltöző magáénak vallja a lakásban talált ingóságokat. Követtek el visszaélést leltározó közegek is. III. A 8/1956. (XII. 13.) Korm. sz. rendelet, illetve a 211/, 1956. (P. K. 46., T. K. 1957. évi I.) P. M. sz. utasítás részletes szabályozást inem adnak, szövegéből azonban kitűnik hogy mikor, milyen vagyontárgyakra van helye zár alá vételnek. Zár alá vételnek akkor van helye, ha a lakásba beje* lentett valamennyi személy 1956. október 23-át követő időben ismeretlen helyre, vagy külföldre távozott. Amennyiben tehát a lakásban együttlakó családtagok közül egy, vagy több személy visszamaradt, zár alá vételnek még az eltávozottak tulajdonát képező vagyontárgyakra sincs helye.