Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 49. szám

714 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49. szám. új termelőszövetkezetek alakuljanak. Amennyiben to­vábbi jelentős mértékű belépések várhatók, intézkedik a számbavétel időtartamának meghosszabbítása iránt. Ügyelnie kell azonban az önkéntesség megtartására, arra, hogy az eljárást ne használják fel a termelőszövet­kezetek erőszakos úton való fejlesztésére; szigorúan fel kell lépni azok ellen, akik az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok legjobb földjeinek odaígérgetésével, föld­cserével való fenyegetéssel, vagy más módon kényszert alkalmaznak és elferdítik a párt parasztpolitikáját. 8. A járás területén a földrendezésekért — a Miniszter­tanács határozata értelmében — a járási végrehajtó bi­zottság elnöke felelős. A földrendezés előkészítése és végrehajtása során köteles a helyi végrehajtó szervezet részére minden támogatást megadni. E feladatkörében gondoskodik az előkészítő munkálatok kellő időben tör­ténő végrehajtásáról; a szükséges igazgatási szakértők kirendeléséről, továbbá arról, hogy a munkálatok befe­jezése után a községben a mezőgazdasági munkát azon­nal megkezdjék; végül biztosítja a földrendezéssel kap­csolatos későbbi feladatok végrehajtását. 9. A községi végrehajtó bizottság elnöke — a Miniszter­tanács határozata értelmében — felelős a földrendezés eredményes és hibátlan végrehajtásáért, a földrendezés után a mezőgazdasági munka azonnali megindításáért. Feladata, hogy gondoskodjék a helyi végrehajtó szerve­zet ügyvitelének ellátásához szükséges munkaerők ren­delkezésre bocsátásáról, továbbá a helyszíneléshez, a talajminőségi adatok felvételéhez, a birtokbaadásokhoz és egyéb terepmunkák elvégzéséhez szükséges fuvarról, határjelekről, segédmunkaerőkről és az értesítések kézbe­sítéséről. Továbbá a végrehajtásban közreműködő dolgo­zók térítés ellenében történő elszállásolásáról és élelme­zéséről. A földrendezés végrehajtásának (a földek kicserélésé­nek) megkezdése előtt 10 nappal a községi végrehajtó bi­zottság elnöke köteles a földrendezést a helyben szoká­sos módon a lakosság tudomására hozni. A községi végrehajtó bizottság elnöke ellenszolgáltatás nélkül biztosítja a helyi végrehajtó szervezet részére szükséges tárgyaló- és dolgozóhelyiséget, valamint fel­szerelési tárgyakat (íróasztal, írógép, világítás stb.). 10. A földrendezés helyi végrehajtó szervezete: a köz­ségenként alakított földrendező bizottság. A földrendező bizottság elnöke a községi végrehajtó bizottság elnöke; a bizottság tagjai: a termelőszövetkezetek elnökei, az állami gazdaság igazgatója vagy helyettese (több ér­dekelt állami gazdaság esetén azok igazgatói vagy he­lyetteseik), az illetékes gépállomás igazgatója vagy helyettese, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok képviseletében a községi termelési bizottság által ki­jelölt tag és a földrendező brigád vezetője. A bizottság üléseire meg kell hívni a községi pártszervezet titkárát. A földrendező bizottságot az eljárás alatt feltétlenül össze kell hívni az alakuló ülésre, az elhelyezkedési tár­gyalásra, a földrendezési terv elfogadására és a záró­ülésre. A bizottság tagjainak összehívásáról az elnök gondoskodik. A földrendező bizottság a hatáskörébe tartozó ügyek­ben szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. A földrendező bizottság az eljárás befejezése után is folytatja működését és a később felmerülő kérdések megoldására szükség szerint tart üléseket. A bizottság­nak az eljárás befejezése után tartott ülésein a járási mezőgazdasági osztály kiküldöttje is köteles résztvenni. 11. A földrendezés agronómiai, földmérési és földren­dezési szakfeladatait, valamint a földrendezési terv elő­készítésével kapcsolatos egyéb teendőket a földrendező bizottság mellé rendelt földrendező brigád végzi. A földrendező brigád vezetője a megyei végrehajtó bizottság elnöke által kirendelt földrendező (továbbiak­ban: brigádvezető). A brigád tagjai: a gépállomások megyei igazgatója által kirendelt mezőgazdász, az ÁFTH elnöke által kirendelt földmérő, a pénzügyminiszter által kirendelt földnyilvántartó és a járási végrehajtó bizott­ság által kirendelt igazgatási szakértő. A földmérők létszámát, személyi összetételét, felada­tait és az egyes munkaszakaszok munkaidejét — figye­lemmel a földrendezés végrehajtására megszabott határ­időre — az ÁFTH elnöke állapítja meg. Nagyobb határú községekben, vagy ahol ez egyébként indokolt, a brigád létszámát elsősorban további igazga­tási, szükség esetén földrendező, illetőleg műszaki szak­értőkkel kell megerősíteni. 12. A földrendezéssel kapcsolatos műszaki feladatokat az ÁFTH megyei kirendeltsége irányítása és ellenőrzése mellett a földmérők, a földnyilvántartási feladatokat pedig a megyei végrehajtó bizottság pénzügyi osztályá­nak irányítása és ellenőrzése mellett a földnyilvántartók végzik. A földrendezés végrehajtása 13. A község földrendezési tervének elkészítése érde­kében az ingatlanok számbavételét a községi és üzemi földnyilvántartások adatai alapján a község egész terü­letére el kell végezni. Ezenfelül számba kell venni a termelőszövetkezetek, illetve tagjaiknak, továbbá az ál­lami gazdaságnak a szomszédos községekben fekvő ingat­lanait is. Az ingatlanok számbavétele a tényleges hasz­nálat alapján történik. 14. A termelőszövetkezet részére számba kell venni: a) a termelőszövetkezet tagjainak és a velük közös háztartásban élő családtagoknak a tulajdonában, haszon­élvezetében, haszonbérletében, vagy más címen tényleges használatában álló, a község, valamint a szomszédos köz­ség területén lévő minden ingatlanát; b) az állam által a termelőszövetkezet használatába adott valamennyi ingatlant; c) a termelőszövetkezet által bármilyen címen hasz­nált egyéb ingatlant. Ha a községben több termelőszövetkezet működik,, ingatlanaikat termelőszövetkezetenként külön-külön kell számbevenni. 15. Az állami gazdaság részére számba kell venni a községben a gazdaság használatában lévő valamennyi ingatlanát, valamint a szomszédos községekben lévő szét­szórt területeit. Ha a községben több állami gazdaság működik, területüket külön-külön kell számbavenni. 16. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok hasz­nálatában lévő ingatlanokon felül külön csoportosítva kell számbavenni: a) az erdőterületeket, b) az állami vállalatok és államigazgatási szexvek (hi­vatalok, intézetek, intézmények) által használt egyéb ingatlanokál, c) a község belterületét, d) az egységes kezelésbe vett legelők területét, e) azokat az állami tartalékföldeket, amelyek nincse­nek termelőszövetkezetek vagy állami gazdaságok hasz­nálatában, külön feltüntetve a községi kezelésben lévő, illetve kishaszonbérletbe adott földeket, f) egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok (dolgozó kis­emberek) ingatlanait, g) a kulákok ingatlanait, h) a szomszédos, illetőleg a távoli községekben lakó tulajdonosoknak a községben fekvő ingatlanait, i) a földadó alá nem eső külterületen lévő ingatlano­kat (utak, vízmedrek stb.), végül j) helyrajzi számenkint a háztáji gazdálkodás céljára szükséges külterületi zártkerteket. 17. A termelőszövetkezetnek (tagjainak), valamint az állami gazdaságnak a szomszédos községek határában

Next

/
Oldalképek
Tartalom