Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 38. szám

470 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám. 3. §. (1) A járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) hatáskörébe kerülnek és bűntettként bírá­landók el a vízjogi eljárási szabályok megállapítá­sáról szóló 2/1952. (I. 8.) M. T. számú rendelet 37. f-a (1) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjában meghatározott cselekmények. (2) Az (1) bekezdésben említett cselekmények miatt kiszabható börtönbüntetés legkisebb mértéke 30 nap, legmagasabb mértéke hat hónap. A járásbíróság hatáskörébe tartozó kihágások megszüntetése. 4. §. (1) A járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) hatáskörébe tartozó és eddig kihágásként büntetendő cselekmények — az 5. §-ban foglalt kivétellel — szabálysértéssé válnak. (2) Az (1) bekezdésben említett szabálysértések — a jelen törvényerejű rendelet melléklete szerint — a tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztá­lyának, a rendörségnek, illetőleg a folyamrerfdé­szeti hatóságnak ia hatáskörébe kerülnek 5. §. (1) A járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) hatáskörébe tartozó és eddig kihágásként büntetendő cselekmények közül bűntettként kell el­bírálni: a) a pénz- és értékpapírhamisítás egyes eseteit '(1879 :XL. tv. — a továbbiakban: Kbtk. — 55— 58. §), b) a koldulást (Kbtk. 66—68. §),' c) a tiltott visszatérést (Kbtk. 70. §), d) a tiltott szerencsejátékot (Kbtk. 87—90. §), e) az ingóvagyonrongálás és az ingatlanvagyon­rongálás egyes eseteit (Kbtk. 127. §), f) az árverési visszaélést (Kbtk. 128. §), g) a tulajdon elleni egyes cselekményeket (Kbtk. 129. § és 1948 : XLVIII. tv. 37—38. §), h) a közveszélves munkakerülést (1913: XXI. tv. 1. §), i) a bél vegek védelméről szóló szabályok meg­szegését ("1932: XXI. tv. 6. §), /') iaz egyesülési szabadsággal elkövetett vissza­éléseket (1938: XVII. tv. 4—5. §), k) a rendőrhatósági felügyeletre vonatkozó sza­bályok megszegését, /) az egyes meghatározott rendeltetésű hitelek felhasználásának ellenőrzéséről szóló szabályok megszegését [8.990/1945. (X. 30.) M E. számú rendelet 2. §], rn) a jogtalan határátlépés és a határon folyó csempészet megakadályozására vonatkozó egyes rendelkezések megszegését [3.810/1948. (IV. 2 ) Korm. számú rendelet 4. §], n) a határsávban lévő ingatlanok felhasználá­sára vonatkozó szabályok megszegését [4.162/ 1949. (VII. 26.) Korm. számú rendelet 5. §]. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt cselekmények miatt kiszabható börtönbüntetés legkisebb mértéke 30 nap, legmagasabb mértéke azonos az említett cselekmények miatt eddig kiszabható elzárással. 6. §. Bűntettet követ el és két évig terjedhető törtönnel büntetendő az, aki üzletszerű kéjelgést folytat, vagy aki lakását üzletszerű kéjelgés céljára másnak rendelkezésére bocsátja. 7. §. (1) Bűntettet követ el és egy évig terjed­hető börtönnel büntetendő az, aki a társadalmi együttélés szabályait scmmibevéve garázdálkodik, vagy olyképpen zavarja a közrendet, hogy garázda magatartásával nyilvánosan botrányt, felháboro­dást vagy riadalmat okoz. (2) Két évig terjedhető börtönnel büntetendő az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elköve­tője, ha cselekményét a rend helyreállítása iránt intézkedő hivatalos személy felszólítása ellenére sem hagyja abba, továbbá, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt öt éven belül már elítélték, illetőleg büntetésének kiállásától öt év még nem telt el. * 8. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb ren­delkezés alá nem esik, a tanács végrehajtóbizott­sága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozó szabálysértést követ el és 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a jóváhagyott sta­tisztikai beszámolórendszer körén kívül eső statisz­tikai adatszolgáltatást — viszonylag szűkebb kör­ben — rendel el vagy kér, továbbá aki a statiszti­kai kérdőíveket (utasításokat, beszámoló és össze­sítő jelentéseket) kisebb mértékben önkényesen megváltoztatja (terjedelmüket bővíti, illetőleg csök­kenti). A szabálysértési eljárás alapelvei. 9. §. Szabálysértést törvény, törvényerejű ren­delet, minisztertanácsi rendelet, valamint a tanács rendelete állapíthat meg. 10. §. A szabálysértés miatt kiszabható pénzbír­ság legkisebb összege 10 forint, legmagasabb ösz­szege pedig a) 1000 forint, ha a szabálysértést törvény, tör­vényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet állapította meg, b) 500 forint, ha a szabálysértést a fővárosi, a megyei vagy a megyei jogú városi tanács rendelete állapította meg, c) 300 forint, ha a szabálysértést a járási, a já­rási jogú városi vagy a fővárosi (városi) kerületi tanács rendelete állapította meg, d) 100 forint, ha a szabálysértést a községi ta­nács rendelete állapította meg. 11. §. Szabálysértés miatt az eljárás a tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának, illető­leg a rendőrségnek, a tűzrendészeti hatóságnak és a folyamrendészeti hatóságnak a hatáskörébe tar­tozik. 12. §. A tanács végrehajtóbizottságának igazga­tási osztálya által szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legkisebb összege 10 forint, legmaga­sabb összege 1000 forintig — illetőleg a tanács rendeletében megállapított szabálysértés esetén a 10. § b)—d) pontjában megállapított mértékig — terjedhet. 13. §,- A rendőrség, a tűzrendészeti hatóság, va­lamint a folyamrendészeti hatóság szabálysértés

Next

/
Oldalképek
Tartalom