Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)
1955 / 38. szám
470 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám. 3. §. (1) A járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) hatáskörébe kerülnek és bűntettként bírálandók el a vízjogi eljárási szabályok megállapításáról szóló 2/1952. (I. 8.) M. T. számú rendelet 37. f-a (1) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjában meghatározott cselekmények. (2) Az (1) bekezdésben említett cselekmények miatt kiszabható börtönbüntetés legkisebb mértéke 30 nap, legmagasabb mértéke hat hónap. A járásbíróság hatáskörébe tartozó kihágások megszüntetése. 4. §. (1) A járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) hatáskörébe tartozó és eddig kihágásként büntetendő cselekmények — az 5. §-ban foglalt kivétellel — szabálysértéssé válnak. (2) Az (1) bekezdésben említett szabálysértések — a jelen törvényerejű rendelet melléklete szerint — a tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának, a rendörségnek, illetőleg a folyamrerfdészeti hatóságnak ia hatáskörébe kerülnek 5. §. (1) A járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) hatáskörébe tartozó és eddig kihágásként büntetendő cselekmények közül bűntettként kell elbírálni: a) a pénz- és értékpapírhamisítás egyes eseteit '(1879 :XL. tv. — a továbbiakban: Kbtk. — 55— 58. §), b) a koldulást (Kbtk. 66—68. §),' c) a tiltott visszatérést (Kbtk. 70. §), d) a tiltott szerencsejátékot (Kbtk. 87—90. §), e) az ingóvagyonrongálás és az ingatlanvagyonrongálás egyes eseteit (Kbtk. 127. §), f) az árverési visszaélést (Kbtk. 128. §), g) a tulajdon elleni egyes cselekményeket (Kbtk. 129. § és 1948 : XLVIII. tv. 37—38. §), h) a közveszélves munkakerülést (1913: XXI. tv. 1. §), i) a bél vegek védelméről szóló szabályok megszegését ("1932: XXI. tv. 6. §), /') iaz egyesülési szabadsággal elkövetett visszaéléseket (1938: XVII. tv. 4—5. §), k) a rendőrhatósági felügyeletre vonatkozó szabályok megszegését, /) az egyes meghatározott rendeltetésű hitelek felhasználásának ellenőrzéséről szóló szabályok megszegését [8.990/1945. (X. 30.) M E. számú rendelet 2. §], rn) a jogtalan határátlépés és a határon folyó csempészet megakadályozására vonatkozó egyes rendelkezések megszegését [3.810/1948. (IV. 2 ) Korm. számú rendelet 4. §], n) a határsávban lévő ingatlanok felhasználására vonatkozó szabályok megszegését [4.162/ 1949. (VII. 26.) Korm. számú rendelet 5. §]. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt cselekmények miatt kiszabható börtönbüntetés legkisebb mértéke 30 nap, legmagasabb mértéke azonos az említett cselekmények miatt eddig kiszabható elzárással. 6. §. Bűntettet követ el és két évig terjedhető törtönnel büntetendő az, aki üzletszerű kéjelgést folytat, vagy aki lakását üzletszerű kéjelgés céljára másnak rendelkezésére bocsátja. 7. §. (1) Bűntettet követ el és egy évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki a társadalmi együttélés szabályait scmmibevéve garázdálkodik, vagy olyképpen zavarja a közrendet, hogy garázda magatartásával nyilvánosan botrányt, felháborodást vagy riadalmat okoz. (2) Két évig terjedhető börtönnel büntetendő az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetője, ha cselekményét a rend helyreállítása iránt intézkedő hivatalos személy felszólítása ellenére sem hagyja abba, továbbá, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt öt éven belül már elítélték, illetőleg büntetésének kiállásától öt év még nem telt el. * 8. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb rendelkezés alá nem esik, a tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozó szabálysértést követ el és 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a jóváhagyott statisztikai beszámolórendszer körén kívül eső statisztikai adatszolgáltatást — viszonylag szűkebb körben — rendel el vagy kér, továbbá aki a statisztikai kérdőíveket (utasításokat, beszámoló és összesítő jelentéseket) kisebb mértékben önkényesen megváltoztatja (terjedelmüket bővíti, illetőleg csökkenti). A szabálysértési eljárás alapelvei. 9. §. Szabálysértést törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet, valamint a tanács rendelete állapíthat meg. 10. §. A szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legkisebb összege 10 forint, legmagasabb öszszege pedig a) 1000 forint, ha a szabálysértést törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet állapította meg, b) 500 forint, ha a szabálysértést a fővárosi, a megyei vagy a megyei jogú városi tanács rendelete állapította meg, c) 300 forint, ha a szabálysértést a járási, a járási jogú városi vagy a fővárosi (városi) kerületi tanács rendelete állapította meg, d) 100 forint, ha a szabálysértést a községi tanács rendelete állapította meg. 11. §. Szabálysértés miatt az eljárás a tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának, illetőleg a rendőrségnek, a tűzrendészeti hatóságnak és a folyamrendészeti hatóságnak a hatáskörébe tartozik. 12. §. A tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya által szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legkisebb összege 10 forint, legmagasabb összege 1000 forintig — illetőleg a tanács rendeletében megállapított szabálysértés esetén a 10. § b)—d) pontjában megállapított mértékig — terjedhet. 13. §,- A rendőrség, a tűzrendészeti hatóság, valamint a folyamrendészeti hatóság szabálysértés