Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 30. szám

386 TANÁCSOK KÖZT ÖNYE 30. szám. 25. kefekötő és ecsetkészítő 26. kesztyű- és sérvkötőkészítő 27. késes, köszörűs 28. kocsigyártó, bognár, kerékgyártó 29. kosárfonó 30. kovács 31. köteles és hálókészítő 32. központifűtésszerelő 33. kútcsináló 34. lakatos 35. mázoló, fényező 36. mérlegkészítő és javító 37. mű- és aranyhímző, azsúrozó 38. műszerész 39. napernyő- és esernyőkészítő 40. nemez- és szövetsapkakészítő 41. nőiszabó és leányruhakészítő 42. órás 43. paplanos 44. papucsos 45. pipakészítő 46. rádiószerelő 47. sokszorosító gipsz- és terrakotta szobrász 4S. sütő 49. szíjgyártó, kocsinyerges, kocsikárpitos 50. szita- és rostakészítő 51. szobafestő 52. szűcs, szőrmesapkakészítő 53 takács (kézi és gépiszövő)' 54. üveges, üvegműves, tükörkészítő 55. vegytisztító, kelme- és fonalfestő 56. vésőműves 57. villanyszerelő 58. vízvezetékszerelő továbbá valamennyi képesítéshez nem kötött iparra. (2) Kisipari működési engedély az alább felso­rolt iparokra adható ki: 1. bognár 2. cipész, csizmadia 3. fodrász 4. kovács 5. szabó (férfi és női) 6. vegyesjavító (3) Az (1) bekezdésben felsorolt képesítéshez kötött iparok körét az érdekelt miniszterek szabá­lyozhatják. (4) Az érdekelt miniszterek előzetes hozzájáru­lásával az illetékes tanács végrehajtóbizottságának ipari (élelmiszeripari) osztálya (csoportja) ipar­igazolványt és kisipari működési engedélyt (továb­biakban: iparjogosítvány) adhat ki olyan iparok gyakorlására is, amelyek az (1) és (2) bekezdés­ben felsorolva nincsenek. A kisipar feletti főfelügyelet. 3. §. (1) A kisiparosok működése felett a főfel­ügyeletet — az alábbi kivételektől eltekintve — a könnyűipari miniszter gyakorolja. A sütő, a cukrász, a mézeskalácsos és viaszöntő, a mészáros és hentes, a szappanos és gyertyamártó, valamint a képesítéshez nem kötött szikvízkészítő, ostyasütő és egyéb élelmiszeriparok felett az élelmi­szeripari miniszter, a daráló ipar felett a begyűj­tési miniszter, az ács, a kőműves, a kőfaragó, a tetőfedő és az épületburkoló ipar, valamint a köny­nyűipari miniszter és az építésügyi miniszter által együttesen meghatározandó további építőipari szak­mák felett pedig az építésügyi miniszter gyakorolja a főfelügyeletet. (2) Az érdekelt miniszterek főfelügyeleti joga —• az iparjogosítványok kiadásának szabályozásán kí­vül — magában foglalja: a) kisipar tevékenységi körének és munkaválla­lási feltételeinek meghatározását, b) a termelés technológiájának szabályozását* anyagnormák, recepturák, minőségi előírások, hi­giéniai utasítások, tárolási és szállítási szabályok megállapítását, c) gyártmányok előállításának engedélyezését, d) termelési statisztika szabályozását, e) termelés ellenőrzését, f) munkaügyi és bérkérdések intézését, g) szakmai képzés és oktatás szabályozását. (3) Az érdekelt miniszterek iá kisiparosok műkö­dése felett a főfelügyeletet közvetlenül, vagy a ta­nácsok végrehajtóbizottsága szakigazgatási szer­vein keresztül gyakorolják. Az iparjogosítványok kiadása. '4. §. (1) Iparjogosítványt a szocialista helyiipar kiegészítéséül ott lehet kiadni, ahol ezt a lakosság szükségleteinek megfelelő kielégítése szükségessé teszi. (2) A könnyűipari miniszter és az építésügyi mi­niszter főfelügyelete alá tartozó iparokra vonatko­zóan az iparjogosítványt az (1) bekezdésben fog­laltak figyelembevételével az iparűzés helye szerint illetékes járási (városi, kerületi) tanács végre­hajtóbizottságának ipari osztálya (csoportja) adja ki, az építőiparok esetében az építésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával. (3) Az élelmiszeripari miniszter és .a begyűjtési miniszter főfelügyelete alá tartozó, a 3. § (1) bekez­désében felsorolt iparokra vonatkozóan az iparjogo­sítványt az illetékes tanács végrehajtóbizottságának élelmiszeripari osztálya (csoportja) adja ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom