Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 30. szám

30. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 387 5. §. (1) Iparjogosítvány az olyan nagykorú személynek ladható ki, aki gondnokság alatt nem áll, az 1954. évi. 19. számú törvényerejű rendelettel módosított 1950. évi II. törvény (Btá) 40. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi jog gyakorlásától eltiltva nincs és a Népköztársaság elleni bűntett, vagy ia népgazdaság ellen nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen elítélve, illetve foglalkozásának gyakorlásától eltiltva nem volt, továbbá a képesítéshez kötött iparokban a 6. §-ban előírt szakképzettséget igazolja. (2) Kisipari működési engedély csak 3000 lélekszámon aluli községekben adható ki, ha a kérelmező a jelen § (1) bekezdésében megállapított feltételekkel rendelkezik. (3) A munkahelyéről önkényesen kilépő, vagy a fegyelmi úton elbocsátott dolgozó egy éven belül nem kaphat iparjogosítványt. (4) A házfelügyelők — kizárólag ia felügyeletük alá tartozó lakóházakban — a házfelügyelők szabályzatában meghatározott lakáskarbantartási munkálatokat íparjogosítvány nélkül elvégezhetik. 6. §. (1) A képesítéshez kötött iparokban az iparigazolvány kiadásához a következő szakképzettség igazolása szükséges: a) segédlevél, vagy szakmunkás bizonyítvány, továbbá b) a segédlevél, vagy a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után háromévi szakmábavágó gyakorlat. (2) A 3. § (1) bekezdésében felsorolt építőiparokban az építésügyi miniszter az iparigazolványok kiadását — a jelen § (1) bekezdésében előírt szakképzettség igazolásán kívül — külön vizsga letételétől teheti függővé. (3) Kisipari működési engedély kiadásához annak igazolása szükséges, hogy a kérelmező legalább két évig szakmábavágó gyakorlatot folytatott. (4) Aki korábban azonos szakmában iparjogosítvánnyal, vagy mesterlevéllel rendelkezett, annak szakképzettséget külön igazolni nem kell. 7. §. A könnyűipari miniszter egyes szakmákban az ipari munkák minőségének biztosítása céljából kisipari működési engedély kiadását bizottság előtt leteendő vizsgától teheti függővé. A bizottság összetételét és a vizsga szabályait a könnyűipari miniszter rendelete szabályozza. Az ipar gyakorlása. 8. §. (1) Az ipar gyakorlását az iparjogosítvány kézhezvétele után lehet megkezdeni és csak az egyes szakmákra vonatkozó hatályos jogszabályok keretei között lehet folytatni. (2) Az illetékes tanács végrehajtóbizottságán;;k ipari (élelmiszeripari) osztálya (csoportja) a kérelmezőt az iparjogosítvány iránti kérelmének elintézéséről véghatározattal írásban értesíteni köteles. (3.) A véghatározat ellen az illetékes felsőbbfokú szakigazgatási szervhez 15 napon belül fellebbezésnek van helye. 9. §. (!) A kisiparos telephelyét a fővárosban és a megyei jogú városokban a kerületen belül, egyéb helyen pedig a község (város) területén belül csak az iparjogosítvány kiadására illetékes tanács végrehajtóbizottsága szakigazgatási szervének előzetes engedélye alapján helyezheti át. (2) A főváros *és a megyei jogú városok más kerületeiben, illetve más községben (városban) az ipar csak új iparjogosítvány alapján gyakorolható. 10. §. (1) Az íparjogosítvány alapján a kisiparos az ipart csak saját személyében gyakorolhatja. Az ipart bérbeadni nem szabad. (2) A kisiparos halála után az általa gyakorolt ipart életbenmaradt házastársa újabb iparjogosítvány nélkül folytathatja, köteles azonban az ipar átvételét a kisiparos halálától számított 3 hónap alatt az illetékes tanács végrehajtóbizottsága ipari (élelmiszeripari) osztályán (csoportján) bejelenteni és ez alkalommal a szakképzettség kivételével a jelen törvényerejű rendelet 5. •§ (1) bekezdésében előírt feltételeket saját személyében igazolni. 11. §. A kisiparosok állandó, vagy alkalmi munkaközösséget nem hozhatnak létre. 12. §.-(1) A jelenleg működő kisiparos annyi alkalmazottat foglalkoztathat, amennyi a jelen törvényerejű rendelet életbelépésekor az SZTK nyilvántartásában szerepel. (2) Kérelemre indokolt esetben az iparjogosítvány kiadására illetékes tanács végrehajtóbizottságának ipari (élelmiszeripari) osztálya (csoportja)' alkalmazott tartását engedélyezheti. (3) Az alkalmazottak együttes száma háromnál több nem lehet. (4) A kisiparos két ipari tanulót is szerződtethet, akik nem számítanak bele a jelen § (3) bekezdésében megállapított alkalmazotti létszámba. 13. §. (I) A kisiparos üzlethelyiségét, annak külső részén — a bejáratnál — cégtáblával köteles megjelölni. (2) A cégtáblán fel kell tüntetni a kisiparos családi és utónevét, valamint az általa gyakorolt ipart. 14. §. A kisiparos köteles a hatályban lévő és az ipar gyakorlásával kapcsolatos közegészségügyi, közbiztonsági, köz- és tűzrendészeti, valamint munkavédelmi követelményeknek eleget tenni. Köteles továbbá az anyagbeszerzésre, az anyagfelhasználásra és a termelésre, valamint bevételeire és kiadásaira vonatkozóan az illetékes szakminiszter által előírt nyilvántartásokat vezetni és a kívánt adatszolgáltatást teljesíteni. Ezek betartását az illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti. 15. §. (1) A kisiparos az ipara körébe tartozó és saját maga által előállított termékeket a vonatkozó