Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 23. szám

23. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 291 6. A begyűjtési megbízottak (előadók) az 1955. évi kötelezettségre a beadott mennyiséget — bornál a beszámítandó mennyiséget — az 1955. évi beadási naplóban és a termelő 1955. évi nyilvántartási lapján a vételijegyek beérkezése után azonnal könyveljék el. Szobek András s. k. begyűjtési miniszter. A begyűjtési miniszter 29/1955. (Bgy. É. 14.) Bgy. M. számú utasítása az 1955. évi begyűjtési verseny értékeléséről és jutalmazásáról szóló 24/1955. (Bgy. É. 11.) Bgy. M. számú utasítás kiegészítéséről. Az 1955. évi begyűjtési vers'ny értékeléséről és jutalmazásáról szóló 24/1955. (Bgy. É. 11.) Bgy. M. számú utasításnak a verseny értékeléséről szóió II. fejezet 2. pontját ki kell egészíteni azzal, hogy az 1955. évi begyűjtési Versenynek az Októberi Forradalom győzelmének tisztsletére felyó versenyszakasza a borra is kiterjed. Ezen rendelkezés következtében az utasítás II. fejezet 2. pontjának második bekezdése a következők szerint módosul: „— Az Októberi Forradalom győzelmének tiszteletére folyó versenyszakaszban búza, rozs, árpa, zab, kukorica, burgonya, napraforgómag, hízottsertés, vágómarha, tojás, baromfi, tej, bor'. Súghy Vilmos s. k., a miniszter első helyettese. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium Lakásgazdálkodási Főigazgatóságának és a Magy ar Beruházási Banknak 8.092—50 X/1955. (T. K. 23.) V. K. G. M.—M. B. B. számú együttes tájékoztatója a 3 1855. (T. K. 3.) V. K. G. M.—P. M. számú együttes utasítás végrehajtásáról. A 3/1955. (T. K. 3.) V. K. G. M. — P. M. számú együttes utasíids 17. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az épületfelújítási, épületkarbantartási munkák, valamint a kisebb beszerzések elszámolásával és lebonyolításával kapcsolatos részletes szabályokat az alábbiakban közöljük: (A Tájékoztatót — könnyebb érthetőség érdekében — úgy állítottuk össze, hogy az utasítás egyes paragrafusait közöljük és azo.í megíeíe!ő bekezdéseihez fűzzük a lebonyolítással és az elszámolással szoicsan összefüggő végrehajtási rendelkezéseket és magyarázatokat. — A Tájékoztató egyes pontjá t dűlt betűkkel közöljük és azokat külön sorszámmal láttuk el.) 1. §• Az utasítás hatálya. (1) Az 1.095/1954. (XI. 13.) számú minisztertanácsi határozat (továbbiakban: Határozat), valamint a jelen utasítás hatálya kiterjed az ingatlankezelő vállalatok és a községgazdálkodási vállal ltok ingatlankezelő részlegének (továbbiakban: vállalaiok) kezelésében levő lakó- és egyéb épületek (iroda, üzletház stb.) felújítási és karbantartási munkáira. (2) Nem terjed ki a határozat és a jelen utasítás hatálya a községi tanácsok végrehajtóbizottsága, illetőleg a községgazdák által — a költségvetés keretén belül — kezelt állami lakó- és egyéb épületekre, valamint az egyéb állami szervek és állami vállalatok kezelésében levő lakóépületekre és épületekre. 1. Nem vonatkozik az utasítás a társasházak magántulajdonban levő lakásaira, valamint ezen épületek közös használatára szolgáló helyiségeire és központi berendezéseire. A magántulajdonban levő lakásokat a tulajdonosoknak kell karbantartaniok, illetőleg felújítaniok. Ha azonban a magántulajdonban levő lakásokat a vállalat megbízásból kezelésbe vette, a vállalat jeladata a felújí'ási és karbantartási munkák elvégzése. (3) Nem vonatkozik az utasítás a vállalatok működéséhez szükséges saját állóeszközök felújítására és karbantartására sem. 2. A vállalatok saját állóeszközeinek jelúj'.tása a 3.613— 402/1954. (P. K. 67.) P. M. számú utasítás rendelkezései szerint történik. 2. §. A bérjövedelem felhasználása (1) A vállalatok kezelésében levő épületek bérjövedelméből a bérelőirányzat 15 százalékát kezelési költségekre 15 százalékát közüzemi díjakra és 70 százalékát felújításra és karbantartásra lehet fordítani. (2) A kezelési költségekre ós közüzemi díjakra felhasználható — összesen 30nc,-os — fenntartási költségkeret betartását országos szinten kell érteni. Vállalati, vagy fővárosi, megyei, megyei jogú városi szinten a költségkeretek magasabbak, vagy alacsonyabbak lehetnek aszerint, hogy a lakbérek szintje, vagy a város közművesítettsége, illetőleg egyéb szempontok azt indokolttá teszik. A fenntartási költségkereteket fővárosi, megyei és megyei jogú városi szinten a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium (továbbiakban: Minisztérium), vállalati szinten pedig a fővárosi tanács VB. Lakásgazdálkodási Igazgatósága, a megyei tanácsok VB. város- és községgazdálkodási osztálya és a megyei jogú városi tanácsok VB. városgazdálkodási osztálya (továbbiakban: megyei város- és községgazdálkodási osztály) az éves tervek jóváhagyása során határozzák meg. A fenntartási költségeknél jelentkező esetleges feleslegek, vagy hiányok kiegyenlítése az ingatlankezelő vállalatoknál a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) lakásalap elszámolási számlával, míg a községgazdálkodási vállalatoknál az egyéb részlegekkel együtt — az irányító városi (községi) tanács költségvetésével szemben — eredménytervezés útján történik. (3) A vállalatoknak a bérelőirányzat 70%-át a jelen utasítás 14. § (3) bekezdésében szabályozott módon kell befizetniök. A befizetett összeget a vállalatok — az eddigi lakásfelújítási hányad befizetéséhez hasonlóan — könyvvitelileg költségként számolják el. 3. §. Fogalommeghatározások. (1) A Határozat értelmébe a felújítások és karbantartások eddig alkalmazott fogakni megkülönböztetését meg kell szüntetni. (2) Az előző bekezdés szerint tehát mindazok a javítási munkák, amelyek a lakóházak, bérlemények, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségek, melléképületek, a nem lakás céljára szolgáló épületek és helyiségek, továbbá ezek tartozékai és felszerelései rendeltetésszerű használatához és állagmegóvásához, valamint a dolgozók lakásvi-