Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 4. szám

38 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 3/1954. (I. 15.) M. T. számú rendelete « a növendékmarhák után járó adókedvezményről szóló 26/1952. (IV. 8.) M. T. számú rendelet módosításáról. 1. §• A 26/1952. (IV. 8.) M. T. számú rendelet lk­ának (1) bekezdése helyébe ia következő rendelke­zés lép: ,,(1) A mezőgazdasági termelőszövetkezeteik r(csoportok) és egyénileg gazdálkodók együttesen (kezeli adóiból .az általuk tenyésztésre vagy hizla­lásra tartott minden egy éven felüli, de két évesnél nem idősebb eajátnevelésű növendékmarha után 400 forintot törölni kell. Sajátnevelésűnek kell te­kinteni azt a növendélkmarhát is, amelyet az á!Lat­tartók 90 naposnál fiatalabb korában vásároltak vagy szereztelk meg. Ha az adó 400 forintnál ke­vesebb, az állattartót a kivetett egész adó alól fel kell menteni." 2. §. Jelen rendelet 1954. január 1-én lép hatályba. Nagy Imre s. k., a Minisztertanács elnöke. Helyesbítés. A Magyar Közlöny 1953 november 28-i, 62. (Helyi Tanácsok Közlönye 16.) számában meg­jelent 54/1953. (XI. 28.) M. T. számú rendelet 444. oldalon lévő 14. §-a kilencedik sora helyesen: „rendelet a 7. és 8. §-ok kivételével, a tartalékos tiszti, tiszthelyettesi és legény-". (Leírási hiba.) Miniszteri utssííások Minisztertanács Helyi Tanácsok Titkársága Vezetőjének 31—14/1954. számú utasítása az 1954. évi költségvetés elkészítéséről. Valamennyi megyei és a budapesti városi tanács végrehajtóbizottsága Elnökének, Székhelyén. A helyi tanácsok 1954. évi költségvetését 1954. január— február hónapokban kell elkészíteni, a végrehajtóbizott­ságnak megtárgyalni és jóváhagyás végett a tanácsülés" elé terjeszteni. A költségvetés a helyi tanácsok egész évi gazdálkodásá­nak alapját képezi. Ezért biztosítani kell, hogy elkészítése körültekintően, a legnagyobb gondossággal történjék. Az r4. szám. ]C54. évi költségvetés elkészítésének módszerében — az előző évi költségvetések elkészítéséhez viszonyí'va lényeges változás van. Ezek a változások — Nagy Imre elvtárs november 17_i beszédének megfelelően — a helyi tanácsok pénzg-azuáikOM dásában fennálló felesleges megkötések csökkentését és a tanácsok gazdasági önállóságának fokozását célozzák. Ezek a változások, bár* teljes mértékben nem oldják meg ezen a téren fennálló hiányosságokat, mégis a költ­ségvetés összeállításában olyan lehetőségeket aonak a helyi fanácsok részére, amelyek helyes végrehajtás eseté­ben az önállóságot fokozzák és az eddigi gyakorlattal szemben nagyobb hatáskört biztosítanak. Az 1954. évi költségvetés elkészítésében — először tör­ténik meg, hogy —* a helyi tanácsok irányítása alá tar­tozó intézmények és intézetek, valamint a VB. szakosz­tályai költségvetési előirányzatukat maguk állítják össze. Hogy a költségvetési előirányzatok tervezése úgy az intéz­ményeknél, mint az egyes szakosztályoknál megfelelő mó­don történjék, a munkálatokért az intézmények és intéze. lek, illetve szakosztályok vezetői személyükben felelősek. A költségvetési előirányzatok eredményes összeállítása érdekében a járási és a megye alá rendelt városi taná­csok VB. szakosztályainak költségvetését összeállító dol-* gozók részére a megye székhelyén egynapos kioktató érte­kezletet kell tartani. A községi tanácsok VB. titkárai (illetve a költségvetést elkészítő dolgozók) részére a járás székhelyén 1954. január 17-ig szintén egynapos értekezletet kell tartani. A költségvetés összeállításában szakmailag járatlanabb inté­zeti, intézményi és szakosztályi dolgozók részére a pénz­ügyi szervek támogatását és a dolgozók megfelelő kiokta­tását szintén biztosítani kell. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Pénzügyminisz­térium által kiadott költségvetési normákat irányszámnak kell tekinteni és ettől a helyi adottságoknak megfelelően — a takarékosság szigorú szem előtt tartása mellett — az emuit évi tapasztalatok alapján el lehet térni. Egyes kü­lönlegesen indokolt esetekben a normán felül is lehet előirányzatokat tervezni, azonban az eltérést alaposan meg kell indokolni. A költségvetés elkészítésének munkájában az állanáM bizottságok közreműködését biztosítani kell. Véleményük ket, javaslataikat a költségvetés összeállításánál fel kelt használni. Az ÁB-ok a maguk szakterületén segítsék és ellenőrizzék a hivatali szervek munkáját. (PL: az oktai tási ÁB. az oktatási címek, általános iskolák, középisko* Iák síb. előirányzatainak megtervezését az oktatási osz«> tálynál ellenőrizze és hívja fel a szakosztály figyelmét a tapasztalt hiányosságokra.) Épen ezért a községi tanácá­VB. elnöke a költségvetési előirányzat elkészítésének meg}, kezdésekor hívja össze a pénzügyi állandó bizottságot/ tájékoztassa a feladatról, hívja fel arra, hogy a területért segítsenek a problémák, helyi erőforrások feltárásában, megfelelő javaslatok elkészítésében. A pénzügyi ÁB. az összesített költségvetést ülésén tárgyalja meg, értékelje és véleményét, javaslatait a VB-val közölje. Az összeállított költségvetési előirányzatok felülvizsgá­lata sem az eddigi módszerekkel történik. A szakosztályok és intézmények által összeállított, a pénzügyi szervek által" összesített költségvetést a felügyeletet ellátó felsőbb tanáéi VB. pénzügyi osztálya szakmai szempontból felülvizsgálja esetleg helyesbíti. A felidvizsgált költségvetési előirányf zaiokat az illetékes helyi tanács VB. ülésén önálló napi* tendi pontként megtárgyalja A VB. vizsgálja meg, hogy a költségvetés-tervezet tar* talmazza-e az 1954. évi költségvetésből megvalósítandó összes feladatokat. Az egyes költségvetési címek előirányi zatainál vizsgálni kell azt is, hogy a megtervezett hiteleji biztosítják-e a tanácsoknak, azok hivatali szerveinekj valamint intézményeinek és intézeteinek zavartalan mtiS ködését. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE

Next

/
Oldalképek
Tartalom