Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)
1954 / 4. szám
38 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 3/1954. (I. 15.) M. T. számú rendelete « a növendékmarhák után járó adókedvezményről szóló 26/1952. (IV. 8.) M. T. számú rendelet módosításáról. 1. §• A 26/1952. (IV. 8.) M. T. számú rendelet lkának (1) bekezdése helyébe ia következő rendelkezés lép: ,,(1) A mezőgazdasági termelőszövetkezeteik r(csoportok) és egyénileg gazdálkodók együttesen (kezeli adóiból .az általuk tenyésztésre vagy hizlalásra tartott minden egy éven felüli, de két évesnél nem idősebb eajátnevelésű növendékmarha után 400 forintot törölni kell. Sajátnevelésűnek kell tekinteni azt a növendélkmarhát is, amelyet az á!Lattartók 90 naposnál fiatalabb korában vásároltak vagy szereztelk meg. Ha az adó 400 forintnál kevesebb, az állattartót a kivetett egész adó alól fel kell menteni." 2. §. Jelen rendelet 1954. január 1-én lép hatályba. Nagy Imre s. k., a Minisztertanács elnöke. Helyesbítés. A Magyar Közlöny 1953 november 28-i, 62. (Helyi Tanácsok Közlönye 16.) számában megjelent 54/1953. (XI. 28.) M. T. számú rendelet 444. oldalon lévő 14. §-a kilencedik sora helyesen: „rendelet a 7. és 8. §-ok kivételével, a tartalékos tiszti, tiszthelyettesi és legény-". (Leírási hiba.) Miniszteri utssííások Minisztertanács Helyi Tanácsok Titkársága Vezetőjének 31—14/1954. számú utasítása az 1954. évi költségvetés elkészítéséről. Valamennyi megyei és a budapesti városi tanács végrehajtóbizottsága Elnökének, Székhelyén. A helyi tanácsok 1954. évi költségvetését 1954. január— február hónapokban kell elkészíteni, a végrehajtóbizottságnak megtárgyalni és jóváhagyás végett a tanácsülés" elé terjeszteni. A költségvetés a helyi tanácsok egész évi gazdálkodásának alapját képezi. Ezért biztosítani kell, hogy elkészítése körültekintően, a legnagyobb gondossággal történjék. Az r4. szám. ]C54. évi költségvetés elkészítésének módszerében — az előző évi költségvetések elkészítéséhez viszonyí'va lényeges változás van. Ezek a változások — Nagy Imre elvtárs november 17_i beszédének megfelelően — a helyi tanácsok pénzg-azuáikOM dásában fennálló felesleges megkötések csökkentését és a tanácsok gazdasági önállóságának fokozását célozzák. Ezek a változások, bár* teljes mértékben nem oldják meg ezen a téren fennálló hiányosságokat, mégis a költségvetés összeállításában olyan lehetőségeket aonak a helyi fanácsok részére, amelyek helyes végrehajtás esetében az önállóságot fokozzák és az eddigi gyakorlattal szemben nagyobb hatáskört biztosítanak. Az 1954. évi költségvetés elkészítésében — először történik meg, hogy —* a helyi tanácsok irányítása alá tartozó intézmények és intézetek, valamint a VB. szakosztályai költségvetési előirányzatukat maguk állítják össze. Hogy a költségvetési előirányzatok tervezése úgy az intézményeknél, mint az egyes szakosztályoknál megfelelő módon történjék, a munkálatokért az intézmények és intéze. lek, illetve szakosztályok vezetői személyükben felelősek. A költségvetési előirányzatok eredményes összeállítása érdekében a járási és a megye alá rendelt városi tanácsok VB. szakosztályainak költségvetését összeállító dol-* gozók részére a megye székhelyén egynapos kioktató értekezletet kell tartani. A községi tanácsok VB. titkárai (illetve a költségvetést elkészítő dolgozók) részére a járás székhelyén 1954. január 17-ig szintén egynapos értekezletet kell tartani. A költségvetés összeállításában szakmailag járatlanabb intézeti, intézményi és szakosztályi dolgozók részére a pénzügyi szervek támogatását és a dolgozók megfelelő kioktatását szintén biztosítani kell. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Pénzügyminisztérium által kiadott költségvetési normákat irányszámnak kell tekinteni és ettől a helyi adottságoknak megfelelően — a takarékosság szigorú szem előtt tartása mellett — az emuit évi tapasztalatok alapján el lehet térni. Egyes különlegesen indokolt esetekben a normán felül is lehet előirányzatokat tervezni, azonban az eltérést alaposan meg kell indokolni. A költségvetés elkészítésének munkájában az állanáM bizottságok közreműködését biztosítani kell. Véleményük ket, javaslataikat a költségvetés összeállításánál fel kelt használni. Az ÁB-ok a maguk szakterületén segítsék és ellenőrizzék a hivatali szervek munkáját. (PL: az oktai tási ÁB. az oktatási címek, általános iskolák, középisko* Iák síb. előirányzatainak megtervezését az oktatási osz«> tálynál ellenőrizze és hívja fel a szakosztály figyelmét a tapasztalt hiányosságokra.) Épen ezért a községi tanácáVB. elnöke a költségvetési előirányzat elkészítésének meg}, kezdésekor hívja össze a pénzügyi állandó bizottságot/ tájékoztassa a feladatról, hívja fel arra, hogy a területért segítsenek a problémák, helyi erőforrások feltárásában, megfelelő javaslatok elkészítésében. A pénzügyi ÁB. az összesített költségvetést ülésén tárgyalja meg, értékelje és véleményét, javaslatait a VB-val közölje. Az összeállított költségvetési előirányzatok felülvizsgálata sem az eddigi módszerekkel történik. A szakosztályok és intézmények által összeállított, a pénzügyi szervek által" összesített költségvetést a felügyeletet ellátó felsőbb tanáéi VB. pénzügyi osztálya szakmai szempontból felülvizsgálja esetleg helyesbíti. A felidvizsgált költségvetési előirányf zaiokat az illetékes helyi tanács VB. ülésén önálló napi* tendi pontként megtárgyalja A VB. vizsgálja meg, hogy a költségvetés-tervezet tar* talmazza-e az 1954. évi költségvetésből megvalósítandó összes feladatokat. Az egyes költségvetési címek előirányi zatainál vizsgálni kell azt is, hogy a megtervezett hiteleji biztosítják-e a tanácsoknak, azok hivatali szerveinekj valamint intézményeinek és intézeteinek zavartalan mtiS ködését. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE