Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 69. szám

69. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 787 községgazdálkodási szerve (vagy ennek nemléte esetében a végrehajtóbizottságnak az ügykörrel megbízott dolgozója) a jelen szakasz (3) bekezdésében meghatározott sdatokat tartalmazó jegyzőkönyvet köteles felvenni. A jeyzckönyvet a szóban bejelentő személlyel is alá kell Íratni. (3) Az ingatlan vételére tett ajánlatnak tartalmaznia kell: a) az ajánlatot benyújtó nevét, lakáscímét, legutóbbi foglalkozását és munkahelyét; b) az ingatlan fekvésének pontos megjelölését (község, város, városi kerület, utca házszám); c) az ingatlan nagyságát és a hozzátartozó terület mére'át (a bérlemények és lakószobák száma, az ingatlan teljes területe négyszögölben); d) a felajánlott vételárat; e) a vételár fizetésének ajánlott módozatait. (4) Az írásban benyújtott ajánlatot, vagy a felvett jegyzőkönyvet azonnal nyilvántartásba kell venni (iktatni kell). (5) Ha ugyanarra az ingatlanra több ajánlat érkezik, az elidegenítés tekintetében — a kedvezőbb ajánlat mellőzésével — elsősorban az ingatlanban már bennlakó személyt kell előnyben részesíteni. Egyébként több nem bennlakó személy közölt a szociális helyzet, a munkához való viszony, az ajánlat beérkezésének sorrendje és az ajánlott vételi összeg szerint, illetőleg figyelembevételével kell dönteni. (6) A hat lakószobánál és három bérleménynél nagyobb ingatlanra tett írásbeli, vagy szóbeli ajánlatot azonnal visfza kell utasítani. A visszautasítást írásban kell közölni. Értékelési szabályok. 3. §. (1) Az értékelés alapja az inga lannak az eladás időpontjában a jelen utasítás II. számú mellékletét képező értékelési táblázat alapján megállapított műszaki értéke. (2) A műszaki érték megállapításánál figyelembe kell venni azt, hogy az eladás időpontjában hasonló kivitelezésben és felszereltség mellett mennyi lenne az építési költség. (3) Az építési költség megállapított összegét csökkenteni kell az évenkénti 1%-cs avulás megfelelő évekre kiszámított százalékos összegével. Ha ez a százalék a 75%-ot eléri, vagy meghaladja, az ingatlant vagy csak mint bontási anyagot szabad értékesíteni, vagy az avulási százalékot az ingatlan jelenlegi állapotának (állagának és használhatóságának) megfelelően csökkenteni kell. (Ha például az épület építési ideje az 1875. év, ekkor az avulási százalék — évi 1%-ct véve számításba — 79%. A házingatlan azonban az időközben végzett esetleges többszöri felújítások és belső átalakítások következtében — az újonnan épített épülethez viszonyítva, — 40%-os használhatósági állapotot mutat. Ebben az esetben a 79%-cs avulási kulcsot 40%-kai 39%-ra csökkentjük és az épület avulási százalékét 39%-ban állapítjuk meg.) Ezt az értékelési szabályt a 75 évnél később épült házaknál is alkalmazni kell, ha a lakóház állaga és használhatósága az újonnan épült lakóházéhoz viszonyítva nem teszi indokolttá az évek szerint kiszámított avulási százalék levonását. (4) A túlnyomó részben nem téglából (terméskőből, faragott kőből) épült, hanem egyéb anyagból (vályogfal, vert, vagy csömöszölt fal, favázas fal) épített és alápincézetlen házingatlan évenkénti figyelembevehető avulási százaléka: 1.5%. Az ilyen ingatlanok műszaki értékelésénél a táblázat szerint megállapított értékből — mé^ az avulási százalék megállapítása előtt — 10%-ot lehet levonásba hozni. (5) További 10%-kal csökkenthető az olyan házak tábláz: >• szerinti műszaki értéke is, amelyeknek szükséges helyreállítása, vagy felújítása az 5000 Ft-ot előreláthatóan eléri. (5) A műszaki érték megállapításához szükséges légköbméter mennyiséget olymódon kell kiszámítani, hogy a kvbő hatá.roló falak külső felülete által határolt alapterületet (négyzetméter alapterület) a) alápincézetlen épüle'nél a földszinti padlóvonaltól, b) alápincézett épületnél a pince padlóvona'átcl a legfelső (padlás) födémet 35 cm magassággal számítva, annak felső szintjéig mért magasságmérettel kell szorozni. A légköbméter kiszámításánál csak a ténylegesen beépített épületrészek méreteit kell számításba venni, tehát alápincézetlen rész, erkély, nyitott terrasz, vagy fo yosó, stb. figyelembe nem vehető. (7) Ha a lakóházhoz olyan gazdasági épületek is tartoznak, amelyek a szokásos háztáji gazdálkodás kereteit meghaladják, vagy állandó alapra téglából (terméskőből, faragott kőből) épült épületek (istálló, raktár, műhely, kocsiszín stb.), ezeket is értékelni kell. Az ilyen felépítmények értékét anyagárban kell megállapítani. 4. §1 (1) Szükséges helyreállítási, illetőleg felújítási munkának csak olyan munkákat lehet tekinteni, amelyek a lakóház állagának megóvása szempontjából szükségesek. Nem lehet tehát szükséges helyreállítási, illetőleg lakásfelújítási munkáknak tekinteni a kényelmi célokat szolgáló bővítési, vagy átalakítási munkákat, a lakásmegosztással járó áthelyezéseket (válaszfalak emelése, ajtók, vagy ablakok áthelyezése stb.) a közműellátás bevezetési, vagy bővítési munkáit (villany vagy gázbevezetés, vízvezetékszerelés, csatornázás); a kisebb tatarozási és folyó javítási (karbantartási) munkákat (szobafestés, kerítésmázolás, kútgyűrű pótlása, vagy cseréje stb.) még akkor sem, ha ezek együttes összege az 5000 forintot eléri. (2) A helyreállítási, illetőleg felújítási munkák előrelátható értékének megállapításához a kisiparosok által felszámítható árakat kell figyelembe venni. 5. §. Ha a házingatlanhoz 150 négyszögölnél nagyobb beltelek (udvar, kert stb.) tartozik, a telek négyszögölét a 150 négyszögölön felüli résznél legfeljebb 12 Ft-ig lehet értékelni. A 150 négyszögölön felüli telek eladási ára négyszögölenként 4 Ft-mil alacsonyabb nem lehet. A 150 négyszögölig terjedő telekrészért külön eladási árat számítani nem szabad. 6. §. (1) Az értékelési eljárás során figyelembe kell venni, hogy az eladásra kerülő házingatlanhoz csatlakozó beltelek (udvar, kert, egyéb művelés alatt álló telekrész) a legalacsonyabban előírt 150 négyszögöl meghagyásával a 4/1954. (XI. 4.) V. K. G. M. számú végrehajtási rendelet 8. §-ában szabályozott módon újabb házhely kialakítására alka'mas-e. (2) Ha a megosztás lehetséges, az értékelési bizottság a többlet telekrészre értékelést nem adhat, hanem a megosztást javasolni köteles. Az ingatlankezelő szerv igazolása. 7. §. (1) Az ingatlankezelő szerv a 4/1954. (XI. 4.) V. K. G. M. számú végrehajtási rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolást a jelen utasítás I. számú mellékletét képező minta szerint köteles elkészíteni. (2) Az igazolás elkészítése szempontjából ingatlankezelő szerv az ingatlankezelő, vagy községgazdálkodási vállalat, a községgazda, vagy ahol ilyen szerv nincs, a területileg illetékes tanács végrehajtóbizottságának az állami ingatlanok kezelésével megbízott dolgozója. (3) Az igazolást elkészítő szerv, vagy személy a mintában felvett kérdések mindegyikére választ köteles adni. Az ingatlan eladási érára (műszaki javaslat) az értékelési bizottság ad választ. (4) Az értékelési bizottság az értékelési eljárás alkalmával a bejegyzett adatok valódiságáról meggyőződni, az ingatlan eladási árát (műszaki javaslatot) bejegyezni és az igazolást a bizottság minden tagja aláírni köteles. Adás-vételi szerződés. 8. §. (1) Az értékelési eljárás eredményéhez mérten, a vételi ajánlat elfogadása esetén, a vevővel a jelen utas tás III. számú mellékletét képező minta szerint szerződést kell kötni.