Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 2. szám

2. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23 P. M. számú utasítás rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a) valamennyi felújító szervnél a saját vállalkozásban végzett lakásfelújítások finanszírozása havi ellátmánnyal iörténik; b) a 10.000 forintot meg nem haladó munkákról költségvetést az illetékes bankfiókhoz beküldeni nem kell és a költségvetés alapján gazdálkodó felújító szervek részére az ilyen munkákra is lehet ellátmányt folyósítani; végül c) az 50.000 forintot meghaladó értékű lakásfelújítási munkák műszaki átadás-átvételénél és pénzügyi leszámolásánál vállalati felújító szerv esetén az irányítást ellátó községi, városi (kerületi) tanács, illetőleg a költségvetés alapián gazdálkodó felújító szerv esetén az illetékes járási tanács megbízottja is köteles résztvenni. 15. §. Társadalmi ellenőrzés a lakosság részéről. A lakóházak felújítására vonatkozó kormányprogramm maradéktalan és gazdaságos végrehajtása érdekében a felújító szerveknek a lakásfelújitási programm végrehajtásának hatósági és vállalati ellenőrzése melleit meg kell szervezniök a lakosság részéről történő társadalmi ellenőrzést. A társadalmi ellenőrzés szervezetten a lakóbizottság feladata, ahol pedig lakóbizottság nem működik, ott a társadalmi ellenőrzés biztosiiása céljából az érinteti lakók lakásfelújítási bizottságot hozhatnak létre. 16. §. Vegyes rendelkezések. (13 Az 1954. évi lakásfelújitási programm pénzügyi lebonyolítását és ellenőrzését 1954. január 1-től kezdődően a Magyar Nemzeti Banktól a Magyar Beruházási Bank veszi át. (2) Az 1953. évi lakásfelújítási munkák pénzügyi elszámolását, valamint az 1953. évről műszakilag az 1954. évre áthúzódó lakásfelújítási ' munkák pénzügyi lebonyolítását — a Pénzügyminisztérium által megállapított módon — továbbra is a Magyar Nemzeti Bank látja el. (3) A jelen együttes utasítás 1954. január hó 1. napján lép hatályba; a végrehajtással kapcsolatos részletes szabályokat a Könnyűipari Minisztérium Lakásgazdálkodási Igazgatósága és a Magyar Beruházási Bank együttesen állapítják meg. (Ügyintéző: Bánházi Mihály, Kip. M. Lakásgazdálkodási Igazgatósága, VI., Aradi-u. 21—23., telefon: 125— 330.) Szabó János s. k., a könnyűipari miniszter első helyettese. Kilián József s. k.. építésügyi miniszterhelyettes. Aníos István s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. 355—20/1953. P. M. A helyi ipari és helyi élelmiszeripari vállalatok rövidlejáratú hitelellátásának részletes szabályairól. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a hitelrendszerről szóló 19/1952. (III. 13.) M. T. számú rendelete alapján — az illetékes miniszterekkel egyetértve — a következőket rendelem: 1. §• A 19/1952. (III. 13.) M. T. számú rendelet, valamint a hitelnyújtás általános szabályairól szóló 355—1/1952. P M. számú utasítás és az azt kiegészítő 355—3/1953. P. M számú utasítás (a továbbiakban: általános utasítások) rendelkezéseit a helyi tanácsok irányítása alá tartozó helyi ipari és élelmiszeripari vállalatok (trösztök, egyesülések) hitelellátásánál a jelen utasításban szabályozott módon kell alkalmazni. 2. §. (1) A helyi ipari és helyi élelmiszeripari vállalatok (a továbbiakban: vállalat) részére rövidlejáratú hitelt lehet nyújtani: a) idényszerű normán felüli termelési készletekre, vagyis- anyagkészletre, befejezetlen és félkészt érmékre (II. hitelcsoport). b) idényszerű normán felüli késztermékre (III. hitelcsoport); c) idényszerű ráfordításokra (IV. hitelcsoport); d) egyéb, nem idényszerű okból indokolt normán felüli anyagkészletre, befejezetlen és félkésztermékre, valamint késztermékre (V. hitelcsoport); e) áruszállítás vagy szolgái'atás elszámolás alatt lévő ellenértékére (VI. hitelcscporí). (2) A hitelnyújtás szempontjából normán felüli készletek azok, amelyek a jóváhagyott fcrgóalapncrmáknak a tervidőszakra (negyedév) kiszámított forintértékét hiteltárgyanként meghaladják. 3. §. Idényszerű normán felül termelési készletekre (il. hitelcsoport) a vállalatok réízére az alábbi ese'ékben lehet hitelt nyújtani: (1) Idényszerű normán felüli anyaghitelt olyan készletekre lehet nyújtani, amelyeket: a) azért kel] normán felüli mértékben tárolni, mert azokat az évnek csak bizonyos időszakában lehet beszet rezni, vagy szállítani, avagy b) az idényszerű okból megnövekedett termelés érdekében kell normán felüli mértékben beszerezni. (2) Idényszerű normán felüli befejezetlen és félkésztermékhitelt: a) idényszerűen üzemelő vállalatok kaphatnak olyan befejezetlen, vegy félkész termékekre, amelyekre nem kaptak forgóalapot. A hitel mértékét annak megfelelően kell megállapítani, hogy a vállalat folyó termelése egyegy gyártási szakasz alatt milyen készletértéket köt le; b) a helyi élelmiszeripari vállalatok részére lehet nyújtani, ha az idényszerű okból nagyobb mennyiségben beszerzett anyagot a gyártási eljárás sajátosságai miatt félkésztermékké átalakítva keli tárolni a további feldolgozásig. 4. §. Idényszerű, normán felüli késztermékhitelt akkor lehet nyújtani, ha a készterméket idényszerű okból kivételesen a vállalatnál kell tárolni a továbbiéi dolgozóipar. a készletező szervek, vagy a kereskedelem részére. Ilyen hitelt akkor lehet nyújtani, ha a késztermék tárolását egy évnél nem hosszabb, meghatározott időtartamra rendelik el. A hitelnyújtás előfeltétele a megyei (budapesti városi/ tanács végrehajtóbizottságának illetékes szakosztálya által kiállított igazolás bemutatása. 5. §. (1) Idényszerű ráfordítási hitelt (IV. hitelcsoport) a vállalatok részére az alábbi célokra lehet nyújtani: a) olyan (aktivált) Tcöltségekre} amelyek később elkészülő termék előállítása érdekében szükségesek és a vállalat forgóalapjából nem fedezhetők. Ide tartoznak a — felújítás fogalma alá nem eső — nagyobb javítások és karbantartások olyan ráfordításai is, amelyeket a vonatkozó rendelkezések szerint huzamosabb időn át — de egy