Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 35. szám

35. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 369 következőképen kell a munkakönyvbe bevezetni: „...Ft toborzási jutalom." A munkával kapcsolatos jutalmazá­sok között a toborzási jutalmat feltüntetni nem szabad. (3) Az (1) bekezdés c)—d) pontjaiban említett adatokat csak az azokra vonatkozó okirat alapján szabad a mun­kakönyvbe bevezetni. (4) A bérkategóriát [(1) bekezdés b) pont] nem római, hanem arab számmal kell a munkakönyvbe bejegyezni. 6. §. (1) A munkáltatók kötelesek dolgozóik munkakönyvé­ben a Mt. V. 217. §-ában foglaltak szerint feltüntetni a munkaviszony megszüntetésének módját. (2) Az „áthelyezve" megjelölést csak akkor szabad a munkakönyvbe bevezetni, ha a dolgozót áthelyezték. (Mt. 133—133. §.) Az „áthelyezve" megjelölésen kívül az áthe­lyező vállalat köteles a következő sor „a munkáltató neve és székhelye" című rovatában feltüntetni annak a mun­káltatónak a megnevezését, amelyhez az áthelyezés tör­ténik. (3) A „felmondás a vállalat részéről" bejegyzést akkor kell alkalmazni, ha a vállalat a munkaviszonyt felmon­dással szünteti meg. (Mt. 29. §.) (4) „Szerződése lejárt" bejegyzést kell bevezetni a dol­gozó munkakönyvébe, ha meghatározott munkára vagy határozott időre szóló munkaviszonya (pl. toborzási mun­kaszerződéssel létesített munkaviszony) a meghatározott munka elvégeztével, illetőleg a határozott idő elteltével szűnik meg. [Mt. 34. §. (1) bekezdés.] (5) Az „önkényesen kilépett" bejegyzést akkor kell al­kalmazni; ha a dolgozó a munkáltató szerv vezetőjének (megbízottjának) hozzájárulása nélkül szünteti meg mun­kaviszonyát. Nem szükséges a hozzájárulás: a) a meghatározott munkára vagy határozott időre szóló munkaviszonynak a meghatározott munka befejez­tével vagy a határozott idő eltel lével való megszűné­séhez [Mt. 34. §. (1) bekezdés]; b) a próbaidőre kötött munkaviszonynak a próbaidő alatti megszüntetéséhez [Mt. 24. § (3) bekezdés]; c) ha a munkaviszony fenntartása a dolgozó életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül, súlyosan veszé­lyezteti [Mt. 32. §. <1) bekezdés a) pont]; d) ha a dolgozó — kivéve a Mt. V. 45. §. (3) bekezdésé­ben em'u'tetteket — darabbérrendszerben dolgozik és a vállalat egyfolytában négy hétnél hosszabb ideig személyi besorolásánál legalább két kategóriával alacsonyabb mun­kával foglalkoztatja [Mt. 32. §. (1) bekezdés b) pont]; e) ha a dolgozó a társadalombiztosítási szabályok sze­rint öregségi nyugdíjra (járadékra), rokkantsági, illetőleg ideiglenes rokkantsági nyugdíjra vagy baleseti járadékra szerzett igényt [Mt. 30. §. (1) bekezdés a) pont]; f) ha a dolgozót középfokú, illetve felsőfokú tanintézet nappali tagozatára vették fel [Mt. 30. §. (1) bekezdés b) pont]; ­g) ha a dolgozót alacsonyabb fizetéssel járó munka­körbe helyezték és emiatt felmond, kivéve, ha az áthe­lyezés fegyelmi határozattal történt vagy az alapbér csök­kenés 10%-nál kevesebb [Mt. 30. §. (1) bekezdés c) pont]; h) ha a dolgozó házastársát más helységbe helyezték és annak új lakóhelyére kíván költözni [Mt, 30. §. (1) bekez­dés d) pont]; i) ha a dolgozót áthelyezték, s az áthelyezést követő hat hónap alatt új munkahelyén lakást nem kapott [Mtj 30. §. (1) bekezdés e) pont]. Azt a dolgozót, aki munkaviszonyát az a)—i) pontoknak megfelelően szünteti meg, önkényes kilépőnek minősíteni nem szabad. (6) „Azonnali hatállyal elbocsátva" bejegyzést csak ab­ban az esetben szabad a munkakönyvbe bevezetni, ha a dolgozót fegyelmi úton azonnali hatállyal bocsátották el [Mt. 113. §. (2) bekezdés d) pont] vagy ha a dolgozót a bí­róság a közügyektől jogerősen eltiltotta és ez az 1950; évi II. tv. 40. §-a értelmében a munkaviszony megszűné­sével jár [Mt. V. 217. §. (3) bekezdés]. (7) Az elhúnyt dolgozók munkakönyvét a 18. §-ban meg­határozott módon érvényteleníteni kell. (8) „Hozzájárulással kilépett' bejegyzést kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a munkaviszony nem a (2)—(7) bekezdésekben említett módoknak megfelelően szűnik meg. 7. §. Ha a dolgozó — a vezetőállásúak kivételével — a mun­kaviszony megszűnése módjának feltüntetését sérelmes­nek tartja, panasszal fordulhat az egyeztető bizottsághoz [Mt. 143. §. (1) bekezdés g) pont]. A vezetőállásúak ilyen sérelmének elintézésére nézve a Mt. 118. §-ának (2) be­kezdésében, illetőleg 149. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók. Ha a panasznak helyt ad­nak, a sérelmes bejegyzést a munkakönyvben a munkál­tató helyesbíteni köteles. 8. §. (1) A munkaviszony keletkezésével kapcsolatos adato­kat (munkáltató megnevezése, munkábalépés napja, mun­kakör és bérkategória a munkábalépéskor) a munkavi­szony létesítésére vonatkozó szóbeli vagy írásbeli megálla­podás (a munkaszerződés) megkötésének napján (kineve­zés, választás napján), legkésőbb azonban a munka tényleges megkezdésének napján kell a munkakönyvbe bevezetni. (2) A munkábalépés napjaként a munkakönyvbe azt a napot kell bevezetni, amelyen a dolgozó a munkaszerző­dés értelmében a munkát megkezdeni köteles. (3) Ha a munkaszerződés értelmében a dolgozó a mun­kát nem a munkaszerződés megkötésének napján, hanem későbbi időpontban köteles megkezdeni, a munkakönyvet — ha azt a dolgozó rendelkezésre tudja bocsátani — a munka tényleges megkezdésének napjáig is a munkáltató őrizheti meg. (4) Az (1)—(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha az alkalmazás próbaidő kikötésé­vel történt. 9. §. (1) A" munkakönyv kiállítása után megszerzett a) iskolai, szakiskolai, szaktanfolyami végzettséget, technikai minimum vizsgát és egyéb szakképzettséget a végzettség megszerzésétől, illetőleg a bizonyítványnak a dolgozó által való benyújtásától, b) a kitüntetéseket és jutalmazásokat pedig az adomá­nyozás napjától számított 3 napon belül kell a munka­könyvbe bevezetnij

Next

/
Oldalképek
Tartalom