Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 11. szám

11. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 139 ján, az illetékes helyi tanács ellenőrzése mellett. Az öszszeírás végrehajtásáért a helyi tanács VB. elnöke felelős. (3) A rendelet szóhasználatában főállatfaj alatt a szarvasmarhát, lovat, sertést és juhot; tarcmfi alatt pedig a tyúkot, libát, kacsát és pulykát kell érteni. (4) Az utasítás szövegében község alatt mindenütt város, városi kerület is értendő. II. Az adatfelvétel menete. 2. §. Az összeírás végrehajtása három ütemben történik: . (1) Előkészítő munkálatok: a) számlálókörzetek megalakítása, számlálóbiztosok, ellenőrök kijelölése 1854. február 20-ig, b) gazdálkodók nevének, lakcímének előírása a kérdőívekre és gyüjtőlajstromckra 1954.- február 27-ig. (2) Az állatszámlálás végrehajtása 1954. március 1—6-ig. Az összeírást számlálóbiztosok számiálckörzetenként hajtják végre. (3) Ellenőri összesítő és községi összesítő elkészítése március 9-ig. III. Adatszolgáltatók. 3. §. (1) Köteles adatot szolgáltatni a gazdálkodó, illetőleg minden gazdálkodási egység (tsz., tszcs., községi, vállalati, egyéni gazdaság, stb.) felelős vezetője, vagy helyettese, minden gazdaság nélküli állattartó, az olyan házakban pedig, amelyek lakóinak sem gazdasága, sem állata nincsen, a házfelügyelő, háztulajdonos vagy bérlő. (2) Az adatszolgáltatás alapja a gazdasági egység. Gazdasági egységet képez: a) Minden 400 négyszögölnél nagyobb területtel rendelhező gazdaság. Gazdaságnak kell tekinteni azt a 400 négyszögölnél nagyobb földterületet,* amelyen a gazdálkodó ténylegesen gazdálkodik, tekintet nélkül arra, hogy a gazdaságnak egy vagy több tulajdonosa van, hogy ennek egyes részei mint tulajdon, vagy mint haszonbérbevett területeik tartoznak a gazdasághoz, egy vagy több község területén,, egy vagy több tagban fekszenek. b) Minden gazdaság nélküli állattartó. Ebbe a csoportba tartoznak a terület nélküli állattartók, valamint a 400 négyszögölnél kisebb területtel rendelkezők, akik az öszszeírás tárgyát képező valamilyen állatot tartanak. (3) Az. állami gazdaságok, erdőgazdaságok, tangazdaságok, kísérleti-, célgazdaságok (egyesülések, stb.) és egyéb állami vállalatok gazdaságait a Központi Statasztikai Hivatal közvetlenül üzemi kérdőíven kérdezi meg, tehát ezekről a gazdaságokról számlálóbiztosok útján kérdőívet kiállítani nem kell. (4) A fegyveres alakulatok épületeiben lévő Allatokat nem kell a számlálóbiztosoknak összeírni. (5) Az állami gazdaságok, állami vállalaíok, stb. dolgozóinak, valamint a fegyveres alakulatok tagjainak magántulajdonát képező állatállományt — amennyiben az nem a fegyveres alakulat épületében van — a számlálóbiztosnak össze kell írni. Az adatfelvétel nyomtatványai. 4. §. . (1) Állat számlálási kérdőívet kell kitölteni: a) minden 400 négyszögölnél nagyobb területtel rendelkező gazdaságról, akár tart állatot, akár nem; b) minden gazdaságnélküli állattartóról, ideértve a 400 négyszögölnél kisebb területtel rendelkező állattartókat is. I. Jelzés nélküli kérdőívet kell kiállítani: a) magángazdaságokról, illetve gazdaságnélküli állattartókról; b) az I—II. típusú tszcs, tagok nem közös állatállományáról; c) a tsz-tagok háztáji gazdaságában lévő állatállományról; d) állami gazdaságok, vállalatok stb. dolgozóinak, fegyveres alakulatok tagjainak magántulajdonát képező állatállományáról. II. Piros csíkos kérdőívet kell kiállítani: a) a tsz-ekrcl, illetve ezek közös tulajdonát képező állatállamányi ól; b) az I—II. tszcs-ok közös állatállományáról; c) a földművesszövetkezetek, továbbá a megyei, járási, városi, községi tanács alá tartozó vállalatok (gazdaságok) állatállományáról, beleértve a községi, vórcsi (állami) apaállatokat is. . (2) Gyüjtölajstromra a kérdőívek főbb adatait kell rávezetni és itt kell, nyilvántartani azokat a házakat is, amelyek lakóinak sem gazdaságuk, sem állatjuk nincs. A gazdálkodók nevének, lakcímének., stb. előírása. 5. §. (1) Az előkészítő munkálatok során a vb. titkár által külön megbízott cllenőr(ök)nek a következő 2—6. bekezdés alattiakat kell elvégezni. (2) A teljesség biztosítása érdekében a közságben lakó 400 négyszögöl, vagy ennél nagyobb területtel rendelkező gazdálkodók nevét. Lakcímét az állatszámlálási kérdőívre elő kell írni. Az előírást az 1954. évi gazdalajstrom I/a. alapján február hó 27-ig kell végrehajtani. (3) Nem kell előírni kérdőívet azokról: a) akik nem a községben laknak (akkor sem, ha a területük a 400 négyszögölet meghaladja), fc) akik a községben laknak, de a gazdaságukhoz tartozó mezőgazdaságilag művelhető terület a gazdalajstrom I/a« alapján a 309 négyszögölet nem haladja meg, c) akik a községben laknak, s csak kivett (földadó alá nem eső) területük van (tekintet nélkül ennek nagysád gára). (4) A kérdőív előírása tekintetében az állami tartalékterületekből haszonbérelt területet a gazdaság egyéb területéhez hozz-á kell számítani, illetve a tartalékterületből bérlők részére is elő kell írni a kérdőívet. Ha a gazdálkodó gazdaságához tartalékterületet bérel, kétszer szerepel a gazdalajstromban. Meg kell tehát jelölni az ilyen gazdaságot, mert ebben az esetben a gazdálkodó részére — habár kétszer szerepel a gazdalajstromban — csak egy kérdőívet kell előírni. (5) A kérdőívre elő kell írni a gazdalajstrom I/a. alap* ját képező kartotékltap számát. (6) Az előírt kérdőíveket számlálókörzetenként csoportosítani kell és ezen belül utca, házszám sorrendben kell rendezni. Az így rendezett kérdőívek név és lakhely ada-t tát gyüjtölajstromra kell előírni. (7) Ügyelni kell arra, hogy az előírás során egy gazdálkodó se maradjon ki és a gyüjtölajstromra a gazdálkodók neveit a számlálókörzeti beosztásnak megfelelően írják elő. (8) A gyüjtőlajstromot és a kérdőívet egy példányban kell kiállítani. A gyüjtőlajstrom oldalszámozását és ezen belül a sorszámozást számlálókörzetenként 1-nél kell kezdeni.