Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 8. szám

98 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8 száití. 2. A meghatározott időre szóló munkaviszony •alapja az építőipari vállalat vezetősége és a termelőszövetkezet igazgatósága között létrejött megállapodás. A megállapodásban fel kell sorolni a jelentkező tszcs tagok nevét és a munkaviszony időtartamát. A megállapodás szerinti időtartamra a termelőszövetkezetek tagjai munkakönyv nélkü* alkalmazhatók. 3. Az építőipari vállalatok a teljesített munkáért járó bért közvetlenül a leszerződött tszcs tagok részére kötelesek fizetni. Az építőipari vállalat a termelőszövetkezettel szemben semmiféle igényt nem támaszthat, abban az esetben sem, ha a termelőszövetkezeti tag a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A leszerződött tszcs tagot az építőipari vállalat az í. pontban fogla't határidőn belül csak addig az .időpontig foglalkoztathatja, amíg azt a termelőszövetkezeti vezetőség a megállapodásban engedélyezte. 4. E határozat hatálya kiterjed az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Posta ügyi Minisztérium és a Földmű'velésügvi Minisztérium építőipari, illetve erdőgazdasági vállalataira. Nagy Imre s. k., a Miniszterfanács elnöke. Miniszteri utasítások 3.420—3 1954. P. M. A növendékmarhák után járó adókedvezményre vonatkozó rendelkezéseket módosító 3/1Ö54. (I. 15.) M. T. számú rendelet végrehajtása. A módosításról szóló 3/1954. (I. 15.) M. T. számú rendelet végrehajtásával kapcsolatban a következőket közlöm: , 1, Az 1954. évi január 1-től nemcsak a saját nevelésű, hanem a vétel, csere, öröklés, vagy ajándékozás útján szerzett — egy éven felüli, de két évesnél nem idősebb, tenyésztésre vagy hizlalásra tartott — növendékmarha után is jár adókedvezmény. A vásárolt vagy más módon szerzett növendékmarha .után azonban az adókedvezmény csak abban az esetben jár, ha a növendékmarha a szerzés időponÍjában legfeljebb 90 napos volt. 2. Az 1954. évi január 1-től nemcsak a termelőszöve1kezetek (csoportok), ezeknek tagjai és a dolgozó parasztok jogosultak a növendékmarha után adókedvezményre, hanem minden egyénileg gazdálkodó is. Egyénileg gazdálkodónak kell tekinteni azt, aki termény-, bor-, hús- vagy tejbeadásra kötelezett. . Olt Károly s. k., pénzügyminiszter. 3.420—4/1954. P. M. A mezőgazdaságfejlesztési járulék újabb szabályozásáról szóló 1.004/1954. (I. 10.) számú minisztertanácsi határozat végrehajtása. Határidők: Azonnal [5. § (5) bek.] Február 8. [5. § (3) bek.] Február 20. [6. § (3} b*h.) A mezőgazdaságfejlesztcsi járulék újabb szabályozásáról kiadott 1.004/1954. (L 10.) számú minisztertanácsi határozat végrehajtása tárgyában a begyűjtési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem: k t. §• (1) Az 1954. évi január hónap első napjától kezdődően mezőgazdaságfejlesztési járulék (a továbbiakban: járulék) fizetésére köteles az a gazdá.kodó, a) akinek a tulajdonában (haszonélvezetében) vagy a használatában lévő földterület eléri, vagy meghaladja a 25 kat. holdat és kataszteri tiszta jövedelme 350 korona, vagy ennél több; b) akinek a földterülete és annak kataszteri tiszta jövedelme az előbbiekben meghatározott mértéket nem éri el; de -egy vagy több állandó mezőgazdasági alkalmazottat tart. £-''$11 (2) Járulék fizetésére köteles az olyan természetes személy, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározó11 földterület tulajdonosa (haszonélvezője), függetlenül attól, hegy a földterületet milyen módon hasznpsí'ja, illetőleg aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nagyságú és kataszteri tiszta jövedelmű földterületet bármilyen címen használ. (3) Járulék fizetésére kötelezeti — a föld területere és kataszteri tiszta jövedelmére tekintet nélkül — az a természetes személy is, aki a bármiiyen címen használatában tartott földterület megművelésére egy vagy több állandó mezc'gazdasági alkalmazottat tart. Állandó mezőgazdasági alkalmazottnak minősül a mezőgazdaság: munkára szerződtetett éves alkalmazott (tanyásbéres, kertész, vincellér, stb.). (4) Azt a földterületet, amely több természetes személy tulajdona és amelyet a társtulajdonosok természetben osztatlan állapotban hasznosítanak, a járulék kivetése szempontjából együttesen kell figyelembe venni. Ha a társtulajdonosok a földterületet a természetben megosztva használják, illetőleg hasznosítják, az egy-egy társtulajdonosra eső részt az illetők egyéb földterületéhez kell hozzászámítani. (5) A közös háztartásban élő, együtt gazdálkodó minden személy földterületeit a járulékfizetési kötelezettség megállapítása szempontjából összevontan kell számításba venni. ; Tíjs (6) A járulékfizetési kötelezettség megállapításánál a kert (gjnimölcsös) és szőlő művelési ágba tartozó földterületeket felszorzás nélkül, kell számítani. (7) Az állami tartalékföldekből haszonbérbe vett területet a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. 2. §. (1) Annak megállapításánál, hogy 1954. évben ki tartozik járulékot fizetni, mind a területi és kataszteri tiszta jövede'.mi adatok, mind pedig az alkalmazott tartása szempontjából az 1954. január 1. napján fennállott állapot az irányadó. (2) A járulékfizetési kötelezettség szempontjából az 1954. január 1. napját követő változásokat csak a követ-