Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 8. szám

90 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE S. bz:.ri. Törvények 1S54. évi M. törvény a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről. !. Fejezet. Alapelvek. 1- §. (1) A Magyar Népköz társaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: 1. a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, 2. a megyei bíróságok, 3. a járásbíróságok, 4. a különbíróságok. (2) Budapesten megyei bírósági hatáskörrel budapesti fővárosi bíróság, járásbírósági hatáskörrel városi kerületi bíróságok, a járási tanács hatásköre alól kivett városokban pedig járásbírósági hatáskörrel városi bíróságok működnek. 2. §. A Magyar Népköztársaság bíróságai az igazságszolgáltatás gyakorlása során ' a) védik és biztosítják a népi demokrácia állatni, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, valamint a társadalmi tulajdont, b) védik és biztosítják az állampolgárok részére az Alkotmányban biztosított politikai, munkaügyi, lakásügyi és egyéb személyi, valamint vagyoni jogokat és törvényes érdekeket, c) büntetik a dolgozó nép ellenségeit, a bűncselekmények elkövetőit, d) a haza és a szocializmus ügye iránti oda'adásra, a társadalmi tulajdon iránti gondosságra, az állami és társadalmi kötelezettségek becsületes teljesítésére, a törvények következetes- végrehajtására, a munkafegyelem szigorú megtartására, valamint a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására nevelik az állampolgárokat. 3. §. A bíróságok a bírói eljárás során a) a törvényben megállapított büntetésekkel sújtják a hazaárulókat, a kártevőket, a társadalmi tulaj'don fosztogatóit és tolvajait, az üzérkedőket, az állampolgárok személye és vagyona ellen vétőket és más bűntetteseket, b) döntenek azokban a polgári peres vitákban és perenkívüli ügyekben, amelyek az állampolgárok, állami szervek és vállalatok, szövetkezetek és társada1mi szervezetek jogait és törvényes érdekeit érintik. 4. §. A Magyar Népköztársaság igazságszolgáltatásában a) minden állampolgár ügyében egységesen ugyanazok a bíróságok járnak el, tekintet nélkül az állampolgárok társadalmi és vagyoni helyzetére, valamint nemzetiségére. b) a büntető-, polgári és eljárási törvények egyaránt kötelezők valamennyi bíróságra. 5. §. A Magyar Népköztársaságban a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve [Alkotmány 41. § (2) bekezdés]. 6. §. A bírósági eljárás nyelve magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet. Magyarul nem tudó személy az eljárás egész folyamán mind szóban, mind írásban anyanyelvét használhatja és az ügy anyagát tolmács útján is megismerheti. 7. §. (1) A bíróságok tárgyalásai — a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve — nyilvánosak [Alkotmány 40. § (1) bekezdés]. (2) A vádlottat a bírói eljárás során megilleti a védelem joga [Alkotmány 40. § (2) bekezdés]. 8. §. (1) A Magyar Népköztársaság vakimerinyi bírósága elsőfokon egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik; az ítélkezésben a hivatásos bírákat és a népi ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelességek terhelik. A törvény előírhatja, hogy a tanács három hivatásos bíróból álljon. (2) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll. (3) A bíróság határozatait zárt ülésben, szavazattöbbséggel hozza meg. 9. §. A Magyar Népköztársaságban a bírói tisztségeket választás útján töltik be (Alkotmány 39. §). 10. §. (1) Hivatásos bírónak, vagy népi ülnöknek megválasztható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van £á 23. életévét betöltötte. (2) Katonai bíróságnál népi ülnökké a 23. életévét be nem töltött személyt ts meg lehet választani. (3) A megválasztott hivatásos bírák és népi ülnökök esküt teszneik. 11. §. .A hivatásos bíró tudományos, művészi, irodalmi és oktatói munka kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat.