Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

134 minden a kötelmi jogból származó igénynek, csak személyi hatálya van, és a mely ennélfogva a dologi rendelkezést nem gátolhatja; 1 vagy további zálog követelése ez eredeti zálogtárgy értékének csökkenése miatt.2 Végül nem szenved kétséget, hogy a tulajdonos szabadon köthet a jelzálogjoggal terhelt ingatlanra vonatkozó szerződési ügyleteket; így különösen bérbe adhatja, sőt a bérszerződés telekkönyvi bejegyzését is megengedheti.3 2. Ami a tulajdonos tényleges rendelkezéseit illeti, ezekben a tulajdonos a jelzálogjog által akadályozva egyáltalán nincs. Joga van tehát a dologgal annak gazdasági minősége szerint szabadon rendelkezni; építeni vagy épületét lebontani, földjeit művelni, vagy parlagon hagyni.4 Szóval a tulajdonost illető rendelkezési joga mindaddig korlátolva ninc?, a míg a dolog állagát jelentékenyen meg nem támadja,5 s a deterioratiók által a jelzálogos hitelezők jogát nem veszélyezteti.0 Az állagnak a jelzálogos hitelezők jogát veszélyeztető megtámadása a tulajdonos tényleges rendelkezési jogának a batára, a mely megtámadás egyébiránt nem csak positiv tényeknek, p. o. erdőpusztításnak, hanem oly mulasztásoknak is lehet a következménye, a melyek annak fentartására feltétlenül szükségesek (p. o. a ház kellő javításának elmulasztása). Ha azonban ily eset be is következik, a hitelező még sincs jogosítva csupán az oknál fogva a még le nem járt követelés behajtását keresettel szorgalmazni,7 hanem joga van 1 V. ö. Exner i. m. 222—-223. lap. 2 fMidőn valamely zálognak értéke az elzálogosító vétke által, vagy a dolognak később nyilvánult valamely hiánya miatt, az adósság fedezésére többé elegendőnek nem találtatik: a hitelező jogosítva van az elzálogítótól más ahhoz mért zálogot követelni.» Osztr. ptkv. 458. 3 A hitelezőre nem származhat hátrány, ha a bérleti jogot be is kebelezik. Ha- a végrehajtás következtében «elárverezett ingatlan bérbe vagy haszonbérbe van adva, a bérlők vagy haszonbérlők a használati jogot, ha csak az árverési feltételekben más ki nem köttetett, a vevőnek átbocsátani tartoznaku (1881 : LX. t. cz. 181. §.) — és pedig tekintet nélkül arra, hogy a bérleti vagy haszonbérleti jog telekkönyvileg be van jegyezve. Lásd Imiin g i. m. 352. 1. — V. ö. az osztr. ptkv. 1121. §-ával. 4 Ellenkező nézetben van Zeiler i. m. II. k. 268. és Nippel III. k. 498. lap, a kik nemcsak a dolog állagára, hanem annak mikénti használatára nézve is korlátoltathatni vélik a tulajdonost. Az utóbbi különösen azt az esetet emeli ki, a mikor a tulajdonos az épületeket pusztúlni engedi, vagy földjeit vetetlen hagyja. Ellenben a bécsi legfőbb ítélőszék egy határozatának indokolásában kimondja, hogy a hitelező által előírt, néki tetsző gazdálkodási mód, a tulajdonosnak a jelzálogjog által nem érintett rendelkezési jogát fogná korlátolni. V. ö. Exner i. m. 224. lap. 5 De még az állag megtámadása sem vonja szükségképen maga után a hitelezők veszélyeztetését; mert abból pl., hogy épületet lebontanak, hogy helyette mást emeljenek, vagy erdőt kiirtanak a végből, hogy szántófölddé vagy szőllővé alakítsák át, a jelzálogos hitelezőre veszély még nem származik. V. ö. Exner i. m. 225. 1. 26 jegyz. alatt. 6 V. ö. Exner i. m. 225. lap. 7 Ellenkező nézeten vannak Nippel i. m. III. 495. 1. Winiwarter