Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

165 Mind a mellett a telki teher a maga teljében nem kötelem, hanem dologi jog ; és ennélfogva lényegileg e jog elvei nyernek erre alkalmazást. A telki terhek vagy jogszabályon alapúinak,1 vagy a felek akaratkijelentéséből, tehát szerződésből, vagy végintézkedésből, vagy birói ítéletből vagy elbirtoklásból2 származnak. Hogy a telki terhek absolut hatályt nyerjenek, szükséges, hogy azok a telekkönyvbe bejegyeztessenek.15 2. §. A telki terheli különböző nemei és az azokból származó jogviszony. A telki terhek közül kiváló fontossággal bírnak azok, a melyeket valamely jogszabály létesített, és ezek között ismét első sorban az úrbériséggel rokon viszonyokból eredő tartozások, a mennyiben azok ma is fennállanak.4 Ilyenek a eensuális földek, raktárházak és kuriális telkek után fizetendő tartozások, a melyek az ingatlant terhelik, abban az esetben is, ha a telekkönyvbe bejegyezve nincsenek, illetve ha az ingatlannak ily minősége a telekkönyvben kitüntetve nincs.5 igen szellemdúsan érvel Unger ellenében (58. 1. 17 jegyz.). V. ö. Stobbe: Deutsches Privatrecht II. k. 226. 1., a ki szintén kötelmi jognak tekinti. Mennél jobban vizsgálja valaki a különböző elméleteket, annál inkább meggyőződik Dernburg szavainak helyességéről: «Die Beállást ist eben nicht das Product einer einfachen juristischen Idee, sie ist vielmehr das Erzeugniss eines geschichtlichen Prozesses, wonach sich mit der dinglichen Belastung •des Bodens, zugleich eine obligatorische Verflichtung des jeweiligen Besitzers verband. Die juristische Analyse kann die persönlichen und dinglichen Elemente aufsuchen und scheiden, aber sie hat zuzugestelien, dass wir hier einer Verknüpfung überliefert sind, welche sich auf einen einheitlichen juristischen Gedanken nicht reduzfren lásst». (Lehrbuch des preuss. Privatrechts I. k. 674.1.) 1 Pl. a párbér eredetileg szokásjogon alapúit (Kováts Gy.: A párbór jogi természete II. kiad. 1886.); a jobbágyi tartozásoknak törvény az alapja. 2 Unger i. m. I. 562. 1. 29) jegyz. a telki terhek elbirtokolását az osztrák jog szempontjából kétségtelennek tartja. Ugyanígy a német jogra nézve S t o b b e i. m. II. 332. 1. a porosz törvényre nézve Dernburg i. m, 667. 1. — Sághy i. h. tagadja az elbirtoklás lehetőségét. 3 A telekkönyvi bejegyzés tehát nem létesíti a telki terhet. Pl. az úrbéri kapcsolatból eredő dologi terhek a telekk. bejegyzésből egyenesen kizárvák (telekk. rend. 4. §.). A párbérnél nem szükséges a teher bejegyzése. Dernburg szerint (i. m. I. 667. 1.) a bejegyzés csak az absolut hatályt szerzi meg .a telki teher számára. S ág hy (i. m. 64. 1.) szintén nem kívánja a telki teher keletkezéséhez a telekk. bejegyzést. Az ellenkező álláspontra nézve 1. Unger i. m. I. 562. 1. 26) jegyz. és Zlinszky a jelen munka IV. kiad. 156. 1. 4 Lsd. pl. Kováts Gy. i. m. 17. 1. 5 Az 1853. ápril 18-án kelt miniszteri rendelet 27. §. g) pontja szerint .az ily szolgálmányok a telekkönyvi felvétel tárgyát nem képezik, és a telekkönyvi rendelet 4. §-a szerint is : azok a jogviszonyok, melyek a volt úrbéri kapcsolat és azzal rokon viszonyok tárgyában 1853. márcz. 2-án kibocsátott nyiltparancs által szabályoztatnak, akár jegyeztettek légyen azok fel a helyszínelési jegyzőkönyvekbe akár sem, a bejelentésre vagy igazolásra kibocsátandó hirdetményi felszólalásból kizárvák. —• Az ily terhek tehát, ha bejegyezve sincsenek, terhelik az új tulajdonost, s a birtokra szerzett jelzálogok sem