Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)
Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja
166 A jogszabályon alapuló telki terhek közé valók továbbá az úrbériekhez hasontermészetű tartozások megváltása végett, valamint a törvényben megjelölt közérdekű czélokra fizetendő évi járulékok. Ilyenek: a) Mindazoknak a tartozásoknak váltsága, a melyeket a szőlőbirtokosok szőlőiktől s azok aljától és feljétől akár szőlőhegyen, akár szőlőkertekben a földtulajdonosnak szerződés vagy gyakorlat szerint adni kötelesek voltak. A váltság biztosítása s nyilvántartása végett kell ugyan, hogy minden egyes tartozás minden egyes szőlőbirtokra az illető telekjegyzó'könyvben a birtoklapra röviden bejegyeztessék, de a tartozás nem ezen bejegyzés által nyeri a telki teher minőségét — a mi világos abból, hogy annak következtében a váltság-követelés «minden eddig bekeblezett követelést is megelőz.»1 b) A maradvány földekért fizetendő váltságösszeg, a mely a szőlődézsma-váltsághoz hasonló módon és részletekben törlesztendő, s a telekkönyvbe hason módon és elsőbbséggel jegyzendő be.2 c) A phylloxera által elpusztított szőlők felújítására fölvett kölcsönök kamatja, törlesztési járadéka, a kezelési díj, esetleges késedelmi kamat, behajtási költség és a kölcsön erejéig kibocsátható kötvények értékesítéséből esetleg származó árfolyamvesztesség.3 bírnak előttük előjoggal. Halmosy véleménye szerint ez csak akkor áll, ha a birtok taksás, censuális stb. minősége a telekkönyvben ki van téve, ellenesetben a harmadik jóhiszemű szerző ellen ezek a jogok többé nem érvényesíthetők (i. m. 76. lap). Ennek a véleménynek azonban nemcsak hogy nincs törvényes alapja, hanem a törvénynek azzal az intézkedésével, mely szerint e jogok a telekkönyvnek nem is tárgyai, teljesen ellenkezik. A minőség feljegyzése czélszerű ugyan, de annak semmi joghatálya sincs. A telekk. rend. 51. §-a szerint a helyszíneléskor a telekkönj'v a jószágtestet a birtokolási lapon, «különös jogi minőségének rövid kijelölésével* kellett előadni, és a lapot tovább is ily alakban kellett vezetni. A telekk. betétek szerkesztésekor a jószágtest jogi természetét a telekjegyzőkönyvekből szintén át kell vezetni (1886: XXIX. t. cz. 3. §., 1893. évi 19665. sz. Utasítás 122. §. 1.). Mindamellett ezen eljárási szabályokhoz vagy ezek figyelmen kivül hagyásához semmi jogkövetkezmény sincs kötve ; és azért nem mondhatni, hogy a szabályok megszegése megszünteti azt a jogot, a melynek létesítéséhez a törvény szerint telekkönyvi bejegyzés nem szükséges, sőt a mely az ilynemű bejegyzések körén kívül esik. 1 1868: XXIX. törvényozikk 9. §-a. Ennek az a rendelkezése, hogy az A. lajion történt bejegyzés által a tartozás jelzálogilag bekeblezettnek tekintetik, a tartozás minőségének félreismeréséből származik, és ily minősítés mellett a bejegyzésnek az A. lapon való teljesítése s a követelés elöjogos volta alig indokolható visszásságot képez, a mely, ha a tartozást telki tehernek minősítjük, önként elenyészik. A telki teher minőségét igazolja az 1881 : LX. t. cz. 184. §-a, mely szerint az ingatlan végrehajtási elárverezése esetén a vevőre átszállnak a tartozásnak az árverés napja után esedékes részletei, a nélkül, hogy ezeket a vételárba be lehetne számítani. 2 1871 : LIII. t. cz. 89—92. §§. Ellenben nem tekinthetők telki terheknek a telepítvényesek által az 1873: XXII. tvczikk 20. §-a szerint fizetendő összegek, mert a telepítvényesek ezt a tulajdonjog megszerzése fejében fizetik; és ezért az a törvény is helyesen nevezi vételárnak, s az ennek biztosítására bejegyzett jogot zálogjognak. 3 1896: V. t. cz. 12. és 13. §. Ezt a kölcsönt is a telekkönyvnek nem