Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

74 tetések által, magukat jogaikban sértve vélik, hogy kiigazítási keresetüket naptárilag meghatározandó 8 hónap alatt a telekkönyvi hatósághoz annál bizonyosabban nyújtsák be, minthogy különben igényeiket oly harmadik személyek kárára, a kik a telekjegyzőkönyvekben foglalt bejegyzések alapján további nyilvánkönyvi jogokat jóhiszemmel szereznek, többé nem érvényesíthetik. Ezen felhívásokról szóló hirdetmény a hivatalos közlönyben háromszori beiktatás útján, azon felül a telekkönyvi hatóság hirdetési táblájára, és az illető községházán való kifüggesztés által közhírré teendő ; valamint utasítás adandó a községi elöljáróságnak, hogy a hirdetményt a község képviselő testülete ülésében is kihirdesse ; és hogy annak tartalmáról mindazokat, kik a kérdéses ingatlanokra vonatkozólag érdekelve lehetnek, külön is értesítse. A hirdetmény ugyanazon telekkönyvi hatósághoz tartozó több községbeli különböző ingatlanokra nézve együttesen bocsátható, és a lehetőség szerint együttesen bocsátandó ki és teendő közzé. Ha a hirdetmény a hivatalos lapban közhírré tétetett, a közhirrététel többi módozatainak és az értesítésnek elmaradása vagy szabálytalansága jogi hatálylyal nem bír. 5. A kiigazítási keresetek jegyzőkönyvi eljárás mellett tárgyalandók, és ítélettel eldöntendők, mely ellen az 1881 : LIX. törvényczikk 32. §-a értelmében fokozatos fölebbezésnek van helye. 6. Ezen egész eljárás, oda értve a felhívási idő alatt benyújtott kiigazítási kereseteket, azok tárgyalásait, és a hozandó Ítéleteket, valamint az azok ellen közbevetett felebbezéseket is, bélyeg- és illetékmentes. NEGYEDIK FEJEZET. A nem létező, elveszett vagy hiányos telekkönyvi térképek pótlása. A telekkönyv kiegészítő része a telekkönyvi térkép. Csak ennek segélyével lehet bármi telekkönyvi birtokrészlet hollétét a természetben könynyen és biztosan megállapítani. Ezért az 1854. július 23-iki rendelet 13. §-a szerint a helyszíneléskor — ha műszakilag készült térkép rendelkezésre nem állt, minden egyes dűlőről, a mely nem egy birtokrészletként volt felveendő, szabad kézből vagy másféle térképek felhasználásával ú. n. térképvázlatot (Situations-Skizze) kellett készíteni. Szintúgy az 1869. évi 2579. számú rendelet 9. §-a értelmében a telekkönyvnek a birtokszabályozáshoz képest való átalakítása alkalmával köteles a telekkönywezető a birtokrendező térképet az átalakítás utáni telekkönyvi térképül lemásolni.