Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

i 5 Gyakran megesett azonban, hogy a helyszíneléskor valamely község­ről térkép egyáltalában nem, vagy a községi terület egy részéről nem készült; vagy hogy ugyanily mulasztást a telekkönyv átalakításakor követtek el. Az sem ritka eset, hogy a helyszíneléskor vagy az átalakításkor a térképen valamely területet csak egészben, az abban foglalt egyes birtokrészletek külön feltüntetése nélkül vettek fel; valamint az sem, hogy a telekkönyvi térkép vagy ennek egyes szelvénye elveszett, megsemmisült vagy használ­hatlanná vált. Mindez esetekben a telekkönyvi térkép pótlása válik szükségessé ; és az ennél követendő eljárást az 1892 : XXIX. t.-cz. 15. §-ának c) pontjában nyert felhatalmazás alapján az igazságügyminister az 1896. évi 70,971. számú rendeletében szabályozta. A rendelet szabályai lényegökben — eltekintve a részletektől — a következők : A térkép pótlása végett a telekkönyvi hatóság hivatalból intézkedik az által, hogy annak szükséges voltáról az igazságügyministernek jelentést tesz. A pótlást a minister rendeli el. (2. §.) A pótlandó térkép tervezetét a telekkönyvi hatóságtól javaslatba hozott és a ministertől kijelölt telekkönyvvezető közeg készíti. (3. §.) A tervezet előkészítésével megbízott közeg a térkép pótlásához szüksé­ges segédadatokat, a telekkönyvi helyszínelési iratokat, különösen a birtok­részletek határainak leírását, a részletlajstromot, esetleg a helyszíneléskor felvett dülőrajzokat, megelőző telekkönyvi átalakítás esetében pedig az új birtokállapotot kimutató földkönyvet és térképet hivatalos használatra meg­szerzi. (4. §.) A térkép pótlásánál főszabályai azt kell tartani: hogy a telekjegyző­könyvek A. lapjai az újonnan készült telekkönyvi térképpel összevetve a birtokállást úgy tüntessék fel, a mint azt abban az esetben feltüntetnék, ha a helyszínelés, illetőleg a telekkönyvi átalakítás alkalmával szabály­szerűen készült és rendesen kezelt térkép léteznék. Ennélfogva a telek­jegyzőkönyvben előforduló helyrajzi számmal a térképen azt a birtokrész­ietet kell megjelölni, a mely a helyszíneléskor vagy a telekkönyvi átalakí­táskor létesült nyilvánkönyvi állás szerint az ugyanekkor tulajdonosnak felvett személyé volt. Ha időközben valamely birtokrészlet egy részét le­jegyezték, a helyszíneléskor vagy telekkönyvi átalakításkor volt birtokrész­ietet a térképen a lejegyzést rendelő végzés értelmében fel kell osztani és az új részleteket ugyancsak a végzésnek megfelelően tört helyrajzi számok­kal kell megjelölni. (5. §.) A telekkönyvi térkép tervezetének készítésénél különbözően kell el­járni, a szerint, a mint 1. a térkép pótlása oly községre vonatkozólag tör­ténik, melynek telekkönyve birtokszabályozás folytán át van alakítva, vagy 2. oly községre vonatkozólag, melynek telekkönyve ilyképen átalakítva nincs. Az 1. pont esetében a térkép tervezetének készítése rendszerint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom