Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

73 hatóság az ismeretlen jogosultak képviseletére ügygondnokot rendel. Ennek kötelessége a jogosultakat kipuhatolni, és magát ezekkel érintkezésbe tevén, mindazon adatokat beszerezni, melyek a kérdéses birtok természetére nézve kellő felvilágosítást nyújthatnak. A telekkönyvi hatóság azon végzésével, melylyel az ügygondnokot kirendeli, egyszersmind tárgyalást tűz azon hozzáadással, hogy az ügy­gondnokon kívül, mindazok, kik a kérdéses birtok tekintetében jogokat kimutatnak, és a tárgyalásról akár az ügygondnoktól, akár más úton sze­reztek tudomást, a tárgyalásban részt vehetnek. Egyúttal felhívja a telek­könyvi hatóság az illető község elöljáróságát, hogy a telekjegyzőkönyvbe bejegyzett család ismert tagjainak nevét és lakását a telekkönyvi hatóság­nak 8 nap alatt jelentse be. A bejelentett családtagok a kitűzött tárgyalásra utólag külön-külön megidézendők. Ezen előleges tárgyalásnak egyedüli czélja levén a kérdéses birtok jogi természetének és esetleg azon körülménynek megállapítása, vájjon nincs-e máris a közös családi vagyon felosztására vonatkozó per folyamat­ban ; a telekkönyvi hatóság azon esetben, ha a szabálytalannak látszó be­jegyzés a birtoknak családi alapítványi természetén, vagy oly jogórvényes intézkedésén alapul, mely a koronként változó jogosított személyek telek­könyvi kitüntetését kizárja, vagy ha a közösség felosztása iránt a per mái­folyamatban van, a további eljárást indokolt végzéssel megszünteti. A végzés a kirendelt ügygondnoknak, és az általa, valamint a községi elöljáróság által bejelentett érdekelteknek szabályszerűen kézbesítendő. Ha megszüntetés esete nem forog fenn, a telekkönyvi hatóság újabb tárgyalást tűz, arra a gondnokot, az ismeretessé vált jogosítottakat végzési­leg, a netalán ismeretleneket pedig az 1868 :LIV. törvényczikk 269. §-ának megfelelő alkalmazása mellett hirdetményileg megidézi. A biró által vezetendő ezen érdemleges tárgyalás, és az annak folya­mán bizonyított körülmények alapján szükség esetében hivatalból való pótlások elrendelése után a telekkönyvi hatóság végzést hoz az iránt, hogy a kérdéses birtokra nézve kik, és mily arányban jegyzendők be tulajdono­soknak; egyszersmind megállapítja a jogosultak terhére az ügygondnok díját és kiadásait. Az ebbeli valamint az eljárás megszüntetését kimondó végzés ellen 15 nap alatt benyújtandó felfolyamodásnak van helye ; a harmadbirósághoz azonban csak annyiban, a mennyiben a másodbiróság az elsőbiróság vég­zését megváltoztatta, avagy újabb vagy póteljárás megrendelése nélkül meg­semmisítette. 4. A telekkönyvi hatóság, a 2. pont esetében a kiküldött telekkönyv­vezető eljárásának helyeslő tudomásul vétele, esetleg a szükséges pótlások eszközlése után; a 3. pont esetében pedig az érdemleges végzés jogerőre emelkedése után hirdetvényi felhívást bocsát ki, melyben felhívja mind­azokat, kik a telekjegyzőkönyvbe a fentebbiek szerint eszközlött bejegyez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom