Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

65 <i) a tulajdonos nyilatkozik, vagy h) nem ád nyilatkozatot. Ha nem ád a tulajdonos nyilatkozatot, akkor a tárgyalási jegyzőkönyv elintézéséül a telekkönyvi irodának meghagyandó, hogy a követelésnek kért jelzálogi átkebelezését azonnal foganatosítsa és azt az adóslevélre jegyezze fel, a bejelentés feljegyzését törülje ki, s erről mindkét felet és pedig a kérelmezőt az adóslevél visszacsatolása mellett értesítse. Ha a tulajdonos megjelenik és 1. a követelés, illetőleg az aláirás valódiságát megtámadja; 2. vagy tagadja, hogy a követelés betáblázásából ellene általában, vagy különösen a bejelentésben kijelölt jószágtestekre nézve zálogjog származhatnék ; 3. vagy ha azzal a kifogással él, hogy a követelés fizetés által, vagy más módon elenyészett:1 az egyezség mindig megkiscrlendő, s ha ez létre nem jön, vagy ha a tulajdonos nem jelent meg, hanem a fentebbi kifogások valamelyikét tartalmazó nyilatkozatát Írásban nyújtotta be, s így az egyezség meg nem kísérelhető : a bejelentés alapján peres eljárás indítandó, s a félnek keresete beadására alkalmas határidő tűzendő ki. (35. §.) A fentebb említett esetek másodikában, ha az adós a telekkönyvben nincs tulajdonosként bejegyezve, vagy ellene tulajdoni igény van bejelentve, vagy általában az átkeblezés által a felvett telekjegyzőkönyv szerint nem egyedül van érdekelve, a bejelentésre azonnal tárgyalási határnap rendelendő, és erre mindazok a felek meghívandók, a kiknek jogait a követelés kért jelzálogi átkeblezése, a telekjegyzőkönyvek tartalma szerint érintené. Ennélfogva megidézendő az a fél is, a ki a 3. §. 1) és 2) pontjában foglalt felszólítás következtében 2 tulajdoni igényt jelentett be arra a telekkönyvi jószágtestre nézve, a melyre a telekkönyvbe bevezetett tulajdonos elleni átkeblezések foganatosítandók volnának. A tárgyalásnál az egyezséget itt is meg kell kísérelni, és ha nem sikerül, itt is peres eljárást kell indítani. Ennél az eljárásnál különösen azt a kérdést is tárgyalni kell, hogy mennyiben marad hatályban azon fél irányában, a ki az ingatlan tulajdonjogára igényt jelentett be, a kieszközlendő jelzálogi átkeblezés abban az esetben, ha a telekkönyi jószágtest tulajdona az igénylő részére megítéltetnék/* 1 Az erdélyi telekkönyvi rendtartás szerint más kifogások az átkeblezési eljárásban nem érvényesíthetők. (35. §.) 2 Lásd a jelen fejezet 1. i-át. 3 Ily esetek különösen az 1840 : XXI. törvényczikk 19. és 20. §-ainál fogva fordulhatnak elő, melyek szerint: A nemeseknek is jogukban állt birtokukat, mint különleges jelzálogot lekötni ; csakhogy ily esetben a megyei közgyűléshez kellett íolyamodniok, Zlinszky-Imlin'.i: Telekkönyvi, jog. VI. kiad.