Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

61 folytán tartandó tárgyalásnál a biró az ügyet tisztába hozni tartozik, s e végből a felekhez kérdéseket is intézhet és őket bizonyítékaik előadására felszólíthatja.1 Ezek az igények is érvényesíthetők a hirdetvényi határidő lejárta után; ez azonban csak oly harmadik személyek sérelme nélkül történhetvén, a kik telekkönyvi bejegyzés által jogokat megelőzőleg szereztek, a bejelen­tett igény feletti tárgyalásra azok is beidézendők és a határozat arra is kiterjesztendő, hogy vájjon a bejelentett igényeknek tekintettel a har­madik személyek által szerzett nyilvánkönyvi jogokra, hely adandó-e és mennyiben ? 2 4. §. Jelzálogi átkebelezések. Az 1840 : XXL törvényczikk a kölcsönök biztosítására betáblázási könyveket létesített, a melyekbe a kölcsön oly joghatálylyal volt bejegyez­hető, hogy az adós ingatlanságát terhelte akkor is, ha ez más tulajdonába ment át. E részben tehát különösen figyelembe veendők az idézett törvény­czikk ide vonatkozó rendeletei.3 1 Ha az eljáró bíróság az ügyet ily módon nem hozta tisztába, a felebb­viteli bíróság a végzés feloldása mellett póttárgyalást rendelhet. (C. 1871. évi 10725. sz. Dvtár r. f. V. 141. lap.) 2 Lásd az 1856. nov. 20-án kelt min. rendeletet. Hasonlólag intézkedik az erdélyi telekkönyvi rendtartás 28. §-a. :í Ezek röviden a következők: A betáblázásnak mindig azon törvényhatóság előtt kellett történnie, melynek kerületében az adósnak javai feküdtek, a melyekre a betáblázás intéz­tetik. Ugyanazért a nemesi és jobbágyi javakra nézve az illető megyének közgyűlése előtt, szabad királyi városokban, és a Jász-Kun kerületekben fekvő javakra nézve a városi tanács rendes ülésén, a Hajdú városokban a kerületi gyűlésben, a bánya-vagyonra nézve pedig a bányászi hegymester és jegyző előtt volt helye a betáblázásnak. Máshol történt betáblázások törvényes erővel nem birtak. A betáblázás az adós más megyékben fekvő birtokaira, még ha azok emennek csak tartozékai volnának is, ki nem terjedt. Akisgyűlésen történt betáblázások joghatálya attól a közgyűléstől vette kezdetét, melyen a kisgyűlési jegyzőkönyveket hitelesítették. Egy közgyűlésen történt betálázások egyszerre történteknek tekintetnek. Az ugyanazon köz­gyűlésen történt betáblázások közötti elsőbbséget az adóslevél kelte hatá­rozza meg. Minden betáblázandó követelésnek határozott összegről kellett szólania. A betáblázás végett bemutatott okirat az illető köz- vagy tanácsi gyű­lésen nyilvánosan felolvasandó, és betáblázottnak végzés által kijelentetvén, ez a végzés az ülés jegyzőkönyvébe iktatandó, a betáblázás az okiratra ráve­zetendő, sőt ha a fél kívánta, erről külön bizonyítvány is kiadandó volt. A megyei közgyűlések előtt történhettek általános betáblázások, melyek szerint az adós különös vagyona nem jelöltetett ki, hanem ily betáblázás jog­hatálya, annak a megyében levő minden ingatlan javaira egyaránt kiterjedt. A szab. kir. városokban azonban ily általános betáblázások nem engedtettek meg, hanem a hitelező köteles volt, a betáblázás alkalmával kijelölni adósá­nak azt a vagyonát, a melyre a betáblázást intézni akarta, s ennélfogva min­den szab. kir. városnak meghagyatott, hogy betáblázási könyvét földkönyvvel

Next

/
Oldalképek
Tartalom