Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

52 következtében megindítandó eljárás módjára különböznek. Ezért azokról egyenként, külön kell szólni. 2. §. A telekkönyvi tulajdonra vagy birtokállásra vonatkozó igények. Az ilyen igényeknél fogva a kiigazítás kérhető : a) A birtokállásra, ha az ingatlant a telekjegyzőkönyvben nem helyesen minősítették, p. o. ha szabad földet irtásnak, vagy irtás avagy dézmás földet szabad földnek, ha kuriális birtokot zsellérbirtoknak jegyeztek be, vagy ha nemesi földekhez csatolták; ha a birtokrészletszámot vagy a térmértéket hibásan jegyezték be, ha bizonyos jószágtesthez tartozó birtokrészietet máshoz jegyezték, vagy habirtokrészleteket egészen kihagytak stb.1 í>)Atulajdonos személyére azon az alapon, hogy az ingatlant nem annak nevére kellett volna felvenni, a kinek javára tényleg felvették. Ebből kifolyólag: 1. Kiigazításnak csak a helyszínelés alkalmával történt eredeti felvétel alapján van helye; ha tehát a helyszínelés alkalmával bejegyzett birtokosról másra szállott a tulajdonjog és annak nevére be is kebelezték, az új tulajdonos ellen kiigazítás csak abban az esetben szorgalmazható, ha a szerzés nem volt jóhiszemű.'- A helyszíneléskor felvett tulajdonos örököse ellen azonban feltétlenül helye van a kiigazításnak, mert ez universalis sucessor, harmadik személyek irányában az örökhagyóval egy személynek tekintendő. Sőt helye van a kiigazításnak akkor is, ha a helyszíneléskor tulajdonosúi felvett apa, az ingatlant gyermekeire mint olyanokra, a kik utána törvényes öröklésre különben is hivatvák, ajándékozás útján ruházta át.3 2. Kiigazításnak csak hibás felvétel alapján van helye ; oly személy tehát, a kinek saját bemondása szerint vették fel a birtokállást,4 vagy a ki a telekjegyzőkönyvet aláirta s ezáltal a felvétel helyességét elismerte, azt kiigazítási perrel megtámadni jogosítva nincsen.5 3. A kiigazításnak csak a helyszínelés, illetve a hitelesítés előtt szerzett jog alapján van helye.6 Igen fontos és sokat vitatott kérdés 1 V. ö. Halra osy, A telekkönyvi rendszer alapelvei, 113. 1. - Telekkönyvi kiigazításnak nem csak az eredetileg helyszínelt birtokos, hanem oly harmadik személyek ellen is van helye, kik később telekkönyvi bejegyzés útján szereztek tulajdonjogot, de csak abban az esetben, ha beigazoltatik, hogy a tulajdonjog szerzése roszhiszeműleg történt. (C. 1874. évi 72-2. sz. Dvtár. r. f., XI., II. r, 66. 1.) :s (C. 1877. évi 2934. sz. Dvtár. r. f. XVIII. 95. 4 A helyszíneléskor az érdeklettek által bemondott adatok későbbi kiigazításának sem a bemondók, sem a jogutódjaik kérelmére nincs helye. (C 1875. évi 7883. sz. Dvtár. r. f. XV., II. r. 42-ik lap.) Lásd a 43. lap. 1. jegyzetét. 6 C. 1865. évi 17212. sz. Ka s s ay gyűjteményében. 42.1. Azonban a kiiga-