Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Bevezetés: A telekkönyvi és a jelzálogi intézmény keletkezése és fejlődése

28 trák ptkönyvvel, a telekkönyvi rendelet úgyszólván anyatörvényével egyenes ellentétben állanak.1 Hogy ily ellentmondás esetén a telekkönyvi rendelet szabályai a döntők, az kétségtelen ; nem csak azért, mert a telekkönyvi rendelet az osztrák ptkönyvvel szemben speciális jog, hanem azért is, mert az ideiglenes törvényk. szabályok első sorban az 1855. évi telekkönyvi rendeletet tartották fenn hatályában, az osztrák ptkönyv némely szabályait pedig csak másodsorban és csak annyiban és azért, a mennyiben és mivel a telekkönyvi rendeletben kapcsolatban állanak. 9. §. A telekkönyvi intézmény fejlődése a telekkönyvi rendelet hatályba lépte után. Az 1855. decz. 15-iki rendelet hatálya csak a szoros értelemben vett Magyarországra — az erdélyi rész kirekesztésével — terjed. Erdélyre nézve a telekkönyvi intézmény meghonosítására az igazságügyminiszter az első lépést az 1868. nov. 8-án kiadott rendelettel tette meg, a Magyarországban fennálló telekkönyvi intézménynek Erdélyre leendő kiterjesztésére az országgyűlés mindkét házától nyert felhatalmazás és ő felségének 1867. okt. 5-éről kelt kegyelmes elhatározása alapján. Az előmunkálatok ennek értelmében megtétetvén, követte azokat az 1870. febr. 5-éről kelt <«Telekkönyvi rendtartás*, a mely az 1855. évi rendelethez alkalmazkodva, ettől lényeges eltérést alig mutat.2 A polgárosított határőrvidéken — Fehértemplom, Pancsova városok és Rudolfsgnad község kivételével -— a telekkönyvi rendelet jelenleg sem bir általános hatálylyal. Ott a volt katonai hatóságok által a házközösségi intézmény igényeihez képest szerkesztett és telekkönyveknek modern értelemben alig mondható nyilvánkönyveket az 1794. évi április 22-diki Landtafelpatent értelmében vezetik, habár a birói gyakorlat ennek elavult rendelkezésein sok helyütt rést tört és a magyarországi telekkönyvi rendelet elveihez alkalmazkodott. Nagyobb számú községben pedig •— régibb és ujabb telepítvények — telekkönyv még egyáltalában nincsen. Az 1886: XXIX. t.-cz. 74. §-a felhatalmazta az igazságügyministert, hogy a házközösségi intézmény megszüntetésének keresztül vitele után (1885 : XXIV. t.-cz.) a telekkönyvi betéteknek a polgárosított határőrvidéken való elkészítése tárgyában rendeleti úton intézkedjék. Ez a rendelet megjelent 1897. aug. 23-án 47.532. sz. a. terjedelmes Utasítás kíséretében, a mely a telekkönyvi betétek szerkesztésénél követendő eljárást szabályozza a szerint, a mint 1. az illető község területéről helyszínelés útján készült 1 PL 88. §. 2 Az egyes eltérések a jelen munka további folyamán ki lesznek emelve.