Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Bevezetés: A telekkönyvi és a jelzálogi intézmény keletkezése és fejlődése

13 b) hogy valóban megtörtént-e a jogosított részéről a beleegyezés? c) hogy annak nyilatkozata a törvényszerű alakban történt-e ? Második nevezetes újítása a mecklenburgi törvénynek: a jelzálogjog önállósága. E törvény szerint ugyanis a jelzálogjognak a jelzálogkönyvbe való bevezetése nem csupán valamely követelés biztosítása végett történik, hanem a bevezetés az ingatlannak önálló dologi terhelését létesíti. Ebből kifolyólag a jelzálogjog nem tételez fel érvényes követelést, nem járulékos jog, vagyis nem szükséges, hogy az ingatlan dologi lekötöttsége mellett valaki — akár a jelzálogos ingatlan tulajdonosa, akár harmadik személy — személyesen is legyen kötelezve. A míg tehát más törvények szerint a hitelező nincs a jelzálogra korlátozva, hanem az adós más vagyonából is szerezhet magának kielégítést, de más részről ellenében meg lehet tenni a követelés érvénytelensége, valótlansága, a pénz le nem számlálása miatti és más hasonló kifogásokat; addig a mecklenburgi törvény szerint — ha csak külön ki nem kötötték •—• nincs személyesen kötelezett adós, és azért a hitelező csak a jelzálogból szerezhet kielégítést; más részről azonban csak oly kifogások érvényesíthetők ellene, a melyek magából a jelzálogkönyvből kitűnnek. A bejegyzés tehát nagyobb biztosságot nyújt, és az által, hogy a zálogjegy átruházható, a nélkül hogy az engedményes a követelésre vonatkozó kifogások veszélyének volna kitéve, a törvény a jelzáloghitel fellendülését kétségtelenül nagy mértékben előmozdította.1 Ujabb keletű, és kiváló alkotás a porosz törvény 1872 május 5-éről, a mely a mecklenburgi törvényben foglalt alapelveket részint tovább fejlesztette, részint rendszeresebb alakba öntötte. Határozottan a szorosan vett telekkönyvi rendszer alapján áll, a menynyiben kimondja, hogy élők között történt önkéntes átruházás esetén a tulajdonjog csak telekkönyvi bekebelezés által szerezhető meg.2 A bejegyzéshez azonban nem kívánja meg sem a jogczím kimutatását, sem az átruházás alapjául szolgáló jogügylet előadását, és így a kötelmi ügylet érvényének vizsgálata nem is tartozik a telekkönyvi hatóság körébe ; hanem az átruházás egyszerűen úgy történik, hogy mind a két fél megjelenik a telekkönyvi hivatalban és az egyik kijelenti, hogy az ő tulajdonában levő ingatlant átruházni, a másik, hogy ezt megszerezni kívánja (dologi szerződés). Es ez az «Auflassung» intézménye újabb alakban.a 1 Ugyancsak abban a gyűjteményben foglaltatik a mecklenburgi jelzálogrendtartás commentára Meibomtól: Das mecklenburgische Hypothekenrecht. 2 A törvény 1-ső §-a szerint: «Im Falle einer freiwilligen Veráusserung wird das Eigenthum an einem Grundstück n'ur durch die auf Grund einer Auflassung erfolgte Eintragung im Grundbuche erworben». 3 U. o. 2-ik §.: «Die Auflassung eines Grundstückes erfolgt durch die mündlich und gleichzeitig vor dern zustándigen Grundbuchamt abzugebende