Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Bevezetés: A telekkönyvi és a jelzálogi intézmény keletkezése és fejlődése

M sikerült, és habár az egyes államokban még utóbb is találunk oly hiányos intézményeket, a melyekkel mint egy hosszú küzdelem eredményével megelégedve nem lehetünk, annyi még sem vitatható el, hogy még azok is a nyilvánossági rendszer követelményeinek helyes felismeréséről tesznek tanúságot, így azon államok legnagyobb részében is, a melyekben a római jog volt érvényben, elvül el volt fogadva, hogy általános jelzálogjogok nem alapíthatók,1 és hogy a törvényes jelzálogjogok csak bejegyzés által válnak hatályosakká. Azok az egyes államok, a melyekben még a nyilvánosság e követelményeitől is eltérő szabályok állottak fenn, a kivételek közé tartoztak.2 A szerződési jelzálogjog minőségére nézve mindamellett általában megtartották a római theoriát, mely szerint az csak biztosításul szolgálván, mindig érvényes követelést feltételez, s azért a jelzáloghatóságok az ügyletek érvényét megvizsgálni kötelesek,3 s ebbeli hivatalos eljárásukért, illetve az ennek következtében netán származott kárért őket szigorú felelősség terheli.4 A nyilvánkönyvek egyébiránt a német államok egy részében csak Würtemberg 1825. ápril Í5-én, 1828. május 21-én és 1873. ápril 13-án, Ho h e n z o 11 e r n - H e c li in g e n és Sigmaringen 1854. ápril 24-én, Lauenburg 1836. márczius 15-én illetve 1860. május 26-án, Hessen 1852. febr. 21-én, 1858. szept. 15-én, 1859. jan. 19-én, 1879. jun. 6-án, Szász-Weimar 1833. ápr. 20-án, 1839. máj. 6-án, S z á s z - A lt e n b u r g 1852. október 13-án, Coburg-Gotba 1854. ápril 24-én, 1856. június 29-én, 1859. ápril 19-én és 1877. márcz. 1-én, Meiningen 1862. július 25-én és 1872. november 7-én, Szászország az 1863. évi polgári törvénykönyvben és az 1865. jun. 9-én kelt rendeletben, Old enburg 1876. ápril 3-án, Braunschweig 1878. márcz. 8-án, Anhalt 1870. ápr. 13-án és 1877. márcz. 11-én, Sondershausen 1882. aug. 2-án, Schaumburg-Lippe 1884. aug. 26-án, LippeDettmold 1882. jul. 27-én, Bréma 1860-ban, Lübeck 1880. máj. 5-én rendezték a telekkönyv- s illetve jelzálogügyet. — Poroszországról, mely e részben vezérszerepet játszott, alább bővebben lesz szó. 1 így H o b e n z o 11 e r n b en, Frankfurtban, Szász-Weimar és Szász-Altenburgban, Meiningenben stb. 2 Lásd a 10. 1. 3 al. idézetteket. Leghátrább állottak e részben LippeDettmold és Scbaumburg. Az elsőben 1741. évi törvény egészen 1900. év elejéig volt hatályban számos hiányaival, az utóbbiban pedig még akkor sem volt jelzálogtörvény. Hannover 1864. évi deczember 14-én kelt s 1866. évben életbe lépett törvénye annak daczára, bogy a korszak újabb alkotásai közé tartozik, a különlegesség elvét alapjában megsértette az által, hogy az általános jelzálogok intézményét fentartotta; minélfogva a szakértők általában megróttak s tökéletlenségét még azok is bevallani voltak kénytelenek, a kik a tényleges viszonyokat figyelembe véve meglehetős kímélettel jártak el. így p. o. Bar: Das hannoverische Hypothekenrecht, 12. lap. 3 Sőt némely — habár csak kivételes — törvények szerint a vizsgálatnak arra is ki kellett terjednie, ha a vájjon bejegyzendő követelés a jelzálog értéke által fedezve van-e *? 4 így L au en bur gb an, H e s s e n b e n, a szász tartományokban és Meiningenben, továbbá Nassauban, a hol a községi tanács, a mely a telekkönyveket vezette, az azokba történt bevezetésekért egyetemlegesen felelős volt.