Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Bevezetés: A telekkönyvi és a jelzálogi intézmény keletkezése és fejlődése

1(1 2. Más helyeken a természetszerű fejlődés kevésbbé zavarodott meg,, és ott a tulajdonjog «Auflassung» vagy bejegyzés által szereztetik.1 3. Ismét más helyeken elfogadták a római jognak azt az alapelvét, hogy a tulajdonjog csak traditio útján ruháztatik át, és ha meg is kívánták a bejegyzést, ez nem a tulajdonjog szerzésére, hanem csak arra volt szükséges, hogy a tulajdonos ettől függő bizonyos jogokat gyakorolhasson, p. o. jelzálogokat engedélyezhessen. Ha ezek után a mondottakat összefoglaljuk, főleg kétféle irányt látunk, a tulajdonjog-szerzés módjára nézve Németországban meghonosulva : 1. hogy a tulajdonjog csak telekkönyvi bejegyzés által szereztetik meg; 2. hogy a bejegyzés nem szerzési módja a tulajdonjognak és ez más úton (p. o. traditio által) szereztetik meg ; de be kell a tulajdonjogot jegyeztetni azért, mert jelzálogot csak az engedélyezhet, a ki a nyilvánkönyvbe tulajdonosként van bevezetve, vagyis a tulajdonjog nyilvántartása csak a jelzálogszerzés czéljából történik. Épen úgy mint a tulajdonjogra nézve, a jelzálogjog tekintetében is a helyes, a közgazdasági igényeknek megfelelő út felismerése csak hosszú évek lefolyta után sikerült. Még a múlt század elején ha létesítettek is jelzálogkönyveket, ezek tökéletlenek voltak. Némely törvény a bejegyzést csupán azzal a hatálylyal ruházta fel, hogy a bejegyzett jelzálogjog a be nem jegyzett előtt elsőbbséggel bírjon, anélkül azonban, hogy kimondotta volna, hogy jelzálogjog egyedül bejegyzés útján szerezhető.2 Más törvények a bejegyzett szerződési jelzálogjogok mellett a törvényes és a hallgatólagos jelzálogjogokat is fentartották.3 E rendszer azonban sokkal hiányosabb volt, semhogy ily alakban hosszú életű lehetett volna; mert e félszeg intézmények épen a törvény főczélját, az ingatlanokra szerzendő hitelnek, a kölcsön biztosítása által való előmozdítását hiúsították meg. Be is látták ezt az egyes törvényhozások, és többen szakítani igyekeztek a múlttal és gyökeresen törekedtek reformálni a jelzálogrendszert.4 Habár ezt a czélt elérniök teljesen nem 1 így a revidirt. lübeckisches Kecht, a hamburger Stadtreclit és a lüneburger Stadtrecht szerint. 2 Lásd az erre vonatkozó törvényeket idézve: Mitterniayernél Deutscbes Privatrecbt. I. kötet, 649. s köv. lap. 3 így Hohenzollern-Hechingenben egészen az 1854. ápril 24-iki törvény behozataláig voltak általános és törvényes jelzálogjogok. Szász Weimarban 1839-ig, Szász-Altenburgban 1843-ig, Gothában 1854-ig, Meiningenben l8ö2-ig voltak kiváltságos és törvényes jelzálogjogok; sőt Hannoverában, Schleswig-Holsteinban, Lauenburgban és Hess énben a legújabb időig voltak oly kiváltságos, illetve törvényes jelzálogjogok, a melyeknek érvénye nem volt a bejegyzéstől feltételezve. 4 így Bajorországban már 1819. évben dolgozott ki Gönner egy a kor igényeinek megfelelő jelzálogtörvényt, a mely 1822. évi június 1-én törvénynyé vált és 1837. évi november 10-én és 1856. évi június 1-én hozott törvényekben történt módosításokkal a legújabb időig érvényben maradt.