Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Bevezetés: A telekkönyvi és a jelzálogi intézmény keletkezése és fejlődése

9 4. §. A német telekkönyvi és jelzálog-rendszerek. A római jog behozatala megakadályozta ugyan a német államokban a telekkönyvi rendszer felé való természetes haladást, de azt teljesen kiirtani s helyébe saját intézményeit átültetnie teljesen nem sikerült; a minélfogva — mint már röviden fentebb jeleztük — ott úgy a tulajdon mint a jelzálogjog megszerzésére nézve igen különböző s részben sajátlagas intézményekkel találkozunk. A tulajdonjog szerzésére vonatkozóan némely államokban az «Auflass\mg» intézménye a római jog receptiója után is érvényben maradt; azonban régibb alakjának jelentősége mindinkább háttérbe szorult, és a bejegyzés jelentősége nyomult mindinkább előtérbe, a mennyiben ezt tekintették a tulajdonjog átruházását tulajdonképen létesítő cselekvénynek.1 E mellett több különböző rendszer foglalt tért a tulajdonjog szerzése tekintetében : 1. Míg a régi jog szerint a biró közreműködése csak magára az átruházás cselekményére vonatkozott, utóbb több helyen e közreműködést magánál az átruházás alapjául szolgáló jogügylet létesítésénél is kötelezővé tették. A biró megvizsgálja a szerződés kül- és bel-kellékeit és érvényét, és az átruházást csak abban az esetben jegyzi be, ha mindezeket rendben találja. Mindazonáltal e hatósági közbenjárás is különböző módon volt szabályozva ; jelesül: a) némely törvények szerint abban az esetben, ha a bíróságnál, illetve az erre rendelt hiteles személynél (közjegyzőnél) a kellő bejelentést elmulasztották, az ügylet semmis és a szerződéstől mindkét fél jogosítva van visszalépni; 2 más törvények szerint a szerződós érvényben marad ugyan, de attól bizonyos joghátrány mellett bármelyik fél visszaléphet.3 b) Több törvény szerint a szerződés érvénye nincs attól feltételezve, hogy hiteles személy előtt jöjjön létre, s a tulajdonjog átruházása traditio vagy bejegyzés által történik; míg más törvények szerint a bíróságnál történt bejelentés lépett az «Aufiassung» helyébe, s a tulajdonjog a szerződés megkötésének ténye alapján száll az illetőre, a traditio pedig csak tényleges birtokot ád, a mely a tulajdonjogra befolyással nincs.4 Ki van benne mondva, hogy az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése telekkönyvi bejegyzést igényel és harmadik személyek irányában csak az tekinthető valóságos tulajdonosnak, a ki a telekkönyvbe be van jegyezve. Jelzálogjog csak a jelzálogkönyvbe történt bevezetés által szereztetik, és hatálya a bejegyzés napjával kezdődik. Törvényes jelzálogjoggal csak az egyévi adó- és illeték-hátralékok, biztosítási díjak, és a cselédek egy évi bére bírnak. 1 Stobbe: Handbuch des deutschen Privatrechts. II. kötet, 172. lap. 2 így a kurhesseni, braunschweigi, némely szász törvények és a solmsi Landrecht szerint. Lásd Roth: Bayrisches Civilrecht, II. kötet, 136. §., 36., 40. és 42. jegyz. alatt. 3 Stobbe i. m. II. kötet, 173. lap. * Stobbe i. h.