Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

132 ismer, mint nem ismeri a tulajdonjognak végrendelet által történt közvetlen átruházását. De lehet a végrendeletben oly hagyományt tenni, a melynek jelzálogi biztosítására a hagyományos feljogosíttatik.1 Ez történhet vagy a jelzálogul szolgáló tárgy határozott megjelölése, vagy általában a jelzálogi biztosítás megengedése által. A személyek cselekvőképességére nézve ily esetben a szerződési és a végrendelet folytán létesült jelzálogjog között lényeges különbség van ; mert ez utóbbinak engedélyezésénél nem kívántatik meg az élők közötti ügyletekre nézve előírt, hanem csak a végrendelkezésre kellő képesség; tehát kiskorúak is, ba különben végrendelkezési képességgel bírnak, engedélyezhetnek ilynemű jelzálogjogot. c) A törvényes zálogjog legnevezetesebb eseteiként az adók és kincstári illetékek, szó'ló'dézsmaváitság és vízszabályozási tartozások említhetők, a melyeknek jelzálogjogi biztosítása sem az adós engedélyéhez, sem a tartozás birói megállapításához nincs kötve. d) A birói jelzálogjog birói eljárás útján érvényesített követelés bejegyzése által származik, illetve ahhoz czímet a birói ítélet ád. De itt is áll az, a mi az aj pont alatt ki van emelve, hogy a telekk. rendelet az osztrák ptkönyv 449. §-ának elvétől eltér; mert helyet ad a kártérítésnek a kérvényben előadott összegére nézve a jelzálogjog előjegyzésének oly birói határozat alapján, mely által valamely félnek a kártalanításra való jog megítéltetik, de a fél az összeg tekintetében a jog útjára utasíttatik (90. §.). Valamint megengedi «a követelés előjegyzését") a jogerő bekövetkezte előtt oly birói határozat alapján, melylyel (a jelzálogjog megemlítése nélkül) valamely határozott ((követelési összeg megítéltetik" (92. §.). A jelzálogjog szerzésének további előfeltétele, hogy az, a ki ellen a jelzálogjog szerzendő, a jelzálogjog tárgyának tulajdonosaként, illetőleg — a mennyiben a tulajdonon kívüli más jog a jelzálogjog tárgya — jogosítottként legyen bejegyezve,2 és annak sem személyi képességére, sem a terhelendő dologra vagy jogra vonatkozó akadályok a telekkönyvből vagy az illető okiratokból ki ne tűnjenek. 4. §. A jelzálogjog hatálya. A jelzálogjog hatályánál első s kiváló jelentőséggel bír az a jogi viszony, a mely a jelzálogos hitelező és a jelzálog tulajdonosa között van, illetve az, hogy a jelzálogjog által mennyiben van a tulajdonos az ingatlanra vonatkozó jogi és tényleges rendelkezéseiben a jelzálogi terheltetés 1 Hogy a törvény ezt az esetet tartja szem előtt, kitűnik az osztr. ptkönyv 450. §-a záradékából, mely szerint: «Ha a zálogjog az adósnak, vagy egy harmadiknak, ki érte saját dolgát lekötötte, beleegyezése által szerzendő meg, a szerződésekről és hagyományokról szóló rendszabályok szolgálnak zsinórmértékül.» 2 Telekk. rend. 71. §. — mely alúl csak a 74. §. tesz kivételt.