Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

133 által korlátolva ; és másrészt minő jogok illetik a jelzálogos hitelezőt a jel­zálogi igény érvényesítése előtt. E viszony vizsgálatánál először a jogi s azután a tényleges rendelkezéseket kell szemügyre venni. 1. A tulajdonos és a jelzálogos hitelező jogi rendel­kezései. A tulajdonost az ingatlant terhelő jelzálogjogok nem korlátolják abban, hogy ingatlanát elidegeníthesse. Viszont jogosítva van a hitelező jelzálogjogát átruházni; de ha az alzálogjoggal van terhelve, kitörlését az alzálogjoggal bíró hitelező beleegyezése nélkül teljes joghatálylyal ki nem eszközölheti.1 Szintúgy jogosítva van a tulajdonos ingatlanának egy részét átru­házni, de csak annyiban, amennyiben ez által a jelzálogos hitelezők érdekei sérelmet nem szenvednek; a minek megóvása végett a telekk. rendelet az ily esetben foganatosítandó bejegyzésekre nézve bizonyos szabályokat állít fel, a melyekről alább bővebben lesz szó. A jelzálogos követelés egyes ré­szeinek átruházása, szemben az alzálogjogos hitelezők igényeivel, kevesebb korlátolásnak van alávetve, mivel a követelésnek akár az egészre vonatkozó bizonyos hányadrésze (p. o. fele vagy harmada), akár bizonyos számszerű­leg meghatározott része az alzálogos hitelezők beleegyezése nélkül is átru­házható. A tulajdonosnak valamint az átruházásra, úgy bármely dologi terhel­tetésre is joga van ; ennélfogva a terhelt ingatlanra nemcsak új jelzálog­jogokat, hanem bárminemű szolgalmakat és telki terheket engedhet.­A tulajdonosnak joga van az ingatlant mint uralkodó jószágot illető szolgalmat a jelzálogos hitelezők beleegyezése nélkül megszüntetni. Igaz ugyan, hogy a jelzálogjog kiterjed a szolgalomra is, mint az ingatlan alkotó­részére ; de épen azért, mert úgy és csakis úgy terjed ki, egyik esetben ugyanazokat az elveket kell irányadókúl elfogadni, mint a másikban ; és ennélfogva, ha jelzálogjog érvényesítésére kerül a sor, az egyik mint a másik esetben csak arról lehet szó, hogy az érvényesítés idején mi a telek alkotórésze, nem pedig arról, hogy valamikor mi volt az alkotórész. Más­képen a tulajdonos a jelzálogjog szerzésekor megvolt épületen semmi vál­toztatást sem tehetne ; a telken álló korhadt gyümölcsfát sem volna jogo­sítva kivágni a jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül. Ha a szolgalom megszüntetése által a jelzálog értéke kevesbedik, ez ellen kettős orvoslata van a jelzálogos hitelezőnek : a kártérítési igény, a melynek azonban, mint 1 Osztr. ptkv. 455. §., telekk. rend. 79. §. 2 Helytelen az a nézet, hogy a szolgalom megengedése az ingatlan részleges elidegenítésével azonos ; és szolgalmak engedését korlátolni czél­talan volna annál inkább, mert az ingatlan eladása esetében a szolgalom íenmaradása, az azt megelőzőleg bekebelezett jelzálogos hitelezők kielégíté­sétől van feltételezve, a kiknek a zálogtárgy elárverezését tekintet nélkül az utólag keletkezett szolgalomra van joguk követelni. 1881 : LX. t. cz. 163. §. V. ö. Exner i. m. 221. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom