Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

126 zálogilag terhelt ingatlanon épületet emelnek, akár tüntessék ki utólag a telekkönyvben, akár nem, a jelzálog joga erre az épületre is hatályos. Ez akkor is áll, ha utólag, a mikor az ingatlan már terhelve volt, annak tulajdona megoszlik úgy, hogy az épület csak az egyik volt társtulajdonosnak válik kizárólagos tulajdonává; vagy ha valaki saját anyagszereivel idegen telken jóhiszeműleg épületet emel. Az utóbbi esetben a tulajdonos és az építkező között csak kötelmi jogviszony támad ; az eló'bbi esetben a jelzálogjognál később szerzett dologi jog a jelzálogos hitelező jogait nem csorbíthatja, és a szenvedett jogsérelem esetleg csak a volt társtulajdonosok ellen érvényesíthető megtérítési igénynek szolgálhat alapjául.1 A közös telekkönyvi jószágtestből egyik tulajdonostársat illető jutalékra szerzett jelzálogjog azonban ki nem terjed egy másik társtulajdonos jutalékára is csupán az által, hogy ez utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a jelzálogjog bejegyzése után tulajdonúi megszerzi, akár volt a megszerzett jutalék zálogjogilag terhelve, akár nem.2 3. A gyümölcs, vagyis a jószágnak a földtől még el nem választott függő termése az ingatlannal együtt, az erre szerzett jelzálogjog hatálya alá esik ; és a mennyiben annak beszedésére (pl. haszonélvezetnél vagy növedéke, terhelve nincs, vagy a bejegyzés feltételeinek a tulajdonos eleget képes tenni; de ily esetben is ez csak birói határozat alapján történhet, mert a elvételre kiküldött telekkönyvi hivatalnok csakis az illető jószágtesthez való hozzájegyzést köteles teljesíteni. Azt, hogy ettől eltérésnek van helye, megállapítani már a bíróság hatáskörébe tartozik. — Az 1893. évi 19665. sz. igazságügyin, rendelet szerint: ha a természetes iszapolás és a vízmederben támadt sziget mint növedék a telekkönyvben a parti birtokkal egy jószágtestté egyesítve vétetik fel, és a parti birtok esetleg jelzálogjoggal van terhelve, akkor az új területre nézve a teherlapon nem kell semmi új bejegyzés, mert a fővagyonra szerzett jelzálogjogok az utólag telekkönyvezeft alkotórészre is kiterjednek. 1 Kérdés, hogy a jóhiszemű építkezőnek az építésért, illetve az anyagszerek beépítéséből származó követeléseért van-e a jelzálogos hitelezők előtt elsőbbségi joga ? Az a nézet, hogy van, kétségkívül bír alappal, mert az osztr. ptvkönyv 1041. §. értelmében az, ki másnak hasznára saját jószágát fordítja, azt vagy természetben visszaveheti, vagy annak értékét követelheti ; már pedig a kérdéses esetben a bekebelezett hitelezőknek annyiban használt az építkező, hogy az ingatlan értéke emelkedett s az eladásnál magasabb ár folyt be. V. ö. Halmosy (A telekkönyvi rendszer alapelvei 48. lap.) De helyesebb az ellenkező nézet, a mely a bécsi legfőbb Ítélőszék 1857. évi 2965. számú ítéletében jutott kifejezésre ; mert «az építkező és a háztulajdonos közötti viszony a bekeblezett hitelezőket nem érinti, mert ezeknek dologi zálogjoguk van, a mely a 457. §. szerint a növedékre is kiterjed, holott az építőnek csak a háztulajdonos ellen van személyes keresete, mely harmadik személyek irányában kötelező erővel nem bír. De a polg. törvk. 1041. §-a sem alkalmazható, mert a haszon a házra fordíttatott, mely felett a rendelkezés csak a tulajdonost és nem a hitelezőket illeti ; és a hitelezőkre haszon feltétlenül nem is háramlik, mert a hitelezők joga oda terjed, hogy követeléseik kielégíttessenek .... se jogon túl igényük, ha a ház értéke megtízszereztetik, sem terjedhet.» (Lásd Halmosy i. h.) V. ö. Stnbenrauch i. m. 618. 2 48. számú teljes ülési curiai döntvény. Lásd alább «a telekkönyvi jószágtest jogi természetéről)) szóló szakaszt.