Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

125 jog; de ez a minősége nem azonos a római zálogjog hason alapon nyugvó minőségével, a melynél fogva az a követelés megszűntével önként megszűnik. A jelzálogjog megszűntének alapfeltétele annak kitörlése, és a míg ez be nem következik, a jelzálogjog érvényben áll, habár a követelés megszűnt. Keletkezésének érvényes követelés az alapja, de a követelés fenn nem állása a szerzett jelzálogjogot nem teszi semmissé, hanem csak megtámadhatóvá.1 E jogi minőség gyakorlati következményeit fejtegetni alább lesz alkalmunk. 2. §i A jelzálogjog tárgya és tartalma. I. A jelzálogjog az elzálogosító tulajdonához tartozó minden részre, a zálog növedékeire és tartozékára, következőleg a hasznokra is kiterjed, míg ezek elkülönítve vagy beszedve nincsenek.'2 A jelzálogjog tehát kiterjed : 1. a telekkönyvi birtoktest egész állagára; vagyis nem egyes ingatlan, p. o. ez vagy amaz a rét van a jelzálogjoggal terhelve, hanem az a meghatározott telekkönyvi jószágtest, amelyhez a rét tartozik, vagy amelyet esetleg az önmaga alkot. A jelzálogjog tárgya tehát az összdolog, és ennek alkotórészeit mindazok a birtokrészletek teszik, a melyek a jelzálogjog szerzése alkalmával a terhelt jószágtesthez tartoztak/5 Kiterjed továbbá az e jószágtesthez tartozó jogokra, ha azok külön a telekkönyvben nincsenek is kitüntetve ; tehát az úrbéri birtok után járó és az egyes jogosultak tulajdonául még sem elkülönített részek, sem hányadok szerint nem telekkönyvezett legelő-illetményre is.4 Több társtulajdonos közül azonban mindenkiterhelheti jelzáloggal a maga illetményét;5 valamint a nem teljes tulajdonnál úgy a fő-, mint a haszonvevő tulajdonos is önállólag terhelheti a maga részét. A jelzálogjog kiterjed 2. a zálogtárgy növedékeire, attól az időponttól kezdve, a mikor a telek alkotórészeivé válnak. Ebből kifolyólag, ha új sziget támadása által a partok tulajdonosainak birtoka növekszik, a sziget ama részére, a mely bizonyos jószágtest után a tulajdonosnak jut, a jószágtestre szerzett jelzálogjog mint növedékre szintén kiterjed.6 Úgyszintén, ha valamely jel1 Lásd erről bővebben Exner i. m. 44. s köv. lap; továbbá ugyanannak «Publicitáts-Princip im österreichischen Hypothekenrecht» czímű művében 36. s követk. lap. A római zálogjogi elméletre nézve szintén ugyané szerző kiváló művét «Kritik des Pfandrechtsbegriffes». 2 Osztr. ptkv 457. §. 8 V. ö. Exner: Das österreiclnsche Hypothekenrecht 48. lap. 4 «A legelő az ingatlan tartozékát képezvén, annak tulajdonosául az tekintendő, kinek az ingatlan nevén áll.» C. 1875. évi 8684. sz. (Dvtár r. f. XV. 52. sz.) 5 Telekk. rend. 57. §., 1881 : LX. t.-cz. 143., 156. §. 6 Ha tehát ily sziget felosztódik, annak egyes részeit hozzá kell jegyezni ahhoz a jószágtesthez, mely után a szigetrészt kihasították. Önálló jószágtestté a kihasított rész csak akkor alakítható, ha a telek, a melynek