Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

rint megkívántatik, hogy az a telekköuyvből kitöröltessék,1 vagy helyesebben az új szerző tulajdonjoga ebbe bejegyeztessék.2 Mi módon történik ez a bejegyzés, az e mű harmadik részének lesz a tárgya, a mely a telekkönyvek vezetésének módját tárgyalja. HARMADIK FEJEZET. A jelzálogjog. 1. §. A jelzálogjog fogalma és jogi minősége. A telekkönyvi intézmény szempontjából csak az a zálogjog jön tekintetbe, a mely telekkönyvi bejegyzés által válik hatályossá, vagyis az úgynevezett jelzálogjog (Hypothekenrecht). Az osztrák törvény azonban nem ismeri a jelzálogjogot, mint a közönséges zálogjog melletti önálló alakulatot, hanem azt mint annak egyik faját minősíti.3 A zálogjog fogalmát pedig akkép határozza meg, hogy a zálogjog az a dologi jog, a mely a hitelezőnek engedtetik a végre, hogy ha a kötelezettség meghatározott időben nem teljesíttetik, valamely dologból kielégítést nyerhessen.4 Ebből kifolyólag jelzálogjognak nevezhetjük azt a zálogjogot, a mely a nyilvánkönyvre van alapítva.5 A zálogjog általában, és így a jelzálogjog is érvényes követelést feltételez.0 Azért a jelzálogjog az osztrák törvény szerint járulékos (accessorius) 1 Osztr. ptkv 444. §. 2 Mert a telekkönyvben bejegyzett ingatlan, a míg el nem enyészik, frjabb jognak szolgál tárgyául; és a míg megvan, tulajdonjoga is Tan valakinek az ingatlanon ; csak a tulajdonos személye változik, a jog maga maradandó. A telekkönyvi ingatlan tulajdonával való felhagyás (derelietio) intézmén3'ét a magyar jog nem ismeri. — Lásd magyar Terv. 656. §-át. ;í Az osztr. ptkv 448. §-a szerint: «zálogúl szolgálhat minden dolog, mely forgalomban van. Ha ingó, kézi zálognak, vagy szoros értelemben zálognak ; ha ingatlan, jelzálognak, vagy fekvőzálognak neveztetik.)) * Osztr. ptkv 447. §. 5 Az osztrák törvény fentebbi fogalom-meghatározását tartva szem előtt, a jelzálogjog a másnemű zálogjoggal szemben következőleg lenne meghatározható : «a jelzálogjog az a dologi jog, a mely a hitelezőnek engedtetik a végre, hogy ha a kötelezettség a meghatározott időben nem teljesíttetik, magának a lekötött ingatlan dologból kielégítést szerezhessen." Ámde, miután a különbség lényege nem a dolog minőségében, hanem a jelzálognak a nyilvánkönyvhöz való viszonyában fekszik, és miután nem ingatlan dolog, pl. jelzálogos követelés is lehet a jelzálogjog tárgya : annak a fogalommeghatározásnak súlypontja nem ott volna, a hol lennie kell, t. i. a nyilvánkönyvi bejegyzésre fektetett nyomatékban, hanem a dolog ingatlan voltában ; holott az ingatlan is gyakran, pl. ha nincs telekkönyvezve, más szempont alá eshet. V. ö. Exner: Österreichisches Hypothekenrecht I. k. 34—35. 1. 6 «A zálogjog ugyan mindig érvényes követelésre vonatkozik, de nem minden követelés ád a zálogjog megszerzésére czímet.» Osztr. ptkv 449. §.