Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

A tulajdonjog ily megsértése lehet positiv, a melyet a tulajdonos akaratja ellen a dologra irányzott bizonyos cselekmények által követnek el; de lehet negativ is, mely által a tulajdonost a dologra őt megillető szabad rendelkezésben akadályozzák. A kereset a tulajdonjog gyakorlatát korlátoló cselekmény megszüntetésére s a jogtalan cselekmény által okozott kár megtérítésére, valamint arra is irányulhat, hogy az alperes hasonló jogtalan cselekménytől büntetés terhe alatt eltiltassék.1 Leggyakoribb az ily keresetek közül az, a mely a szolgalom jogtalan gyakorlása ellen van intézve. A keresetet rendszerint csak a tulajdonos indíthatja, a kinek a kereset támogatására csupán kizárólagos tulajdonjogát, és ha tagadják, a tulajdonjog gyakorlását akadályozó cselekményt kell bizonyítania.2 Mindazt tehát, a mi a tulajdonjog bizonyítására, s az alperesi kifogásokra nézve a tulajdonképi tulajdonkeresetre nézve áll, a tulajdonkereset e nemére nézve is kell alkalmazni. Oly kérdés, a mely a tulajdonkeresetnél fel nem merülhet: vájjon annak, a ki a tulajdonostól megszerezte az ingatlan tulajdonára vonatkozó igényt, és ennek következtében tényleg birtokba is lépett, van-e ily kereset megindítására joga oly egyén ellenében, a ki a tulajdonjogot korlátoló valamely jogot, p. o. szolgalmat gyakorol, a mely telekkönyvileg bejegyezve nincsen ? és nem teheti-e az alperes ebben az esetben azt a kifogást, hogy felperes nem lévén az ingatlan tulajdonosa, csupán a tulajdonost illető keresetnek megindítására nincs jogosítva? A helyes felelet erre a kérdésre az, hogy a jogszerű birtokos ettől a keresettől el nem zárható, és az alperes sikerrel nem érvényesítheti azt a kifogást, hogy a felperes nem tulajdonosa a birtokában lévő ingatlannak/'5 11. §. A tulajdonjog megszűnése. A tulajdonjog megszűnhet a tulajdonos akarata, a törvény és birói itélet által; de az ingatlan dolgok tulajdonjogának elenyészéséhez rendsze1 V. ö. Windscheid Lehrbuch d. Pandectenrechts I. k. 198. s köv. 1. Az ily abbanhagyásra kötelező itélet végrehajtását az 1881 : LX. t. cz. §-a szabályozza. 2 C. 1886. évi 5913. sz. (Márkus I. kiad. I. 137.) A tulajdonos csak tulajdonának fennállását köteles bizonyítani. Nem kell igazolnia tulajdonának szabadságát, hanem az alperest terheli a tulajdon korlátolt voltának bizonyítása. Ha azután a korlátoló joggal szemben a tulajdonos szűkebb körű terjedelmet vitat, ezt ismét neki kell bizonyítania. C. 1884. évi 5943. sz. (Dtár XI. 99.). 3 Erre a keresetre gyakran szükség van. Az, a ki a telekkönyvben tulajdonosul be van jegyezve, sokszor tudomással nem bír arról, vagy nem törődik azzal, hogy mi történik azzal az ingatlannal, a melyet ő másra ruházott át. Ha a birtokos, a ki talán valamely akadály miatt a telekkönyvben tulajdonosul be nem jegyezhető, nem léphetne fel ily actio negatoriával, akkor az őt megillető tulajdonjog bármely visszaélésnek lehetne kitéve.